„Bulgária” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
a (Robot: következő hozzáadása: ru:Болгария)
a (188.36.64.196 (Vita) szerkesztései visszaállítva 84.2.98.99 utolsó változatára)
 
(13 szerkesztő 32 közbeeső változata nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
 
| időzóna=UTC +2}}
 
| időzóna=UTC +2}}
 
'''Bulgária''' [[Kelet-Európa]] egyik állama. Északról [[Románia]], nyugatról [[Szerbia]] és [[Macedónia]], délről [[Görögország]] és [[Törökország]] határolja. Keleti partjait a [[Fekete-tenger]] mossa.
 
'''Bulgária''' [[Kelet-Európa]] egyik állama. Északról [[Románia]], nyugatról [[Szerbia]] és [[Macedónia]], délről [[Görögország]] és [[Törökország]] határolja. Keleti partjait a [[Fekete-tenger]] mossa.
 +
==Földrajz==
 +
=== Domborzat ===
 +
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
 +
 +
* Északon a lösszel borított, hullámos [[Duna]] menti táblásvidék, a '''[[Bolgár-tábla]]''' húzódik. A [[Balkán-hegység]] és a [[Duna]] között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
 +
 +
* '''[[Dél-Dobrudzsa]]''': a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
 +
 +
* A [[Balkán-hegység]]től déli irányban, vele párhuzamosan fut a '''[[Bolgár-középhegység]]''', legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a [[Fekete-tenger]]ig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
 +
** '''Nyugati-Balkán''', fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
 +
** '''Középső-Balkán''', fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs. 
 +
 +
* A [[Balkán-hegység]] déli oldalán medencék sorakoznak: [[Szófiai-medence]], [[Zlatica-medence]], [[Pirdopi-medence]], [[Karlovói-medence]], [[Kazanlaki-medence]], [[Szliveni-medence]].
 +
 +
* '''[[Marica-alföld]]''' vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével. 
 +
 +
* '''[[Rila-Rodope masszívum]]''': Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a [[Muszala]] (2 925 m), a Rila hegységben.
 +
 +
* '''[[Bolgár tengerpart]]''': a legkeletibb tájegység, a [[Fekete-tenger]] partján 378 km hosszú, északi része a [[Dobrudzsai part]], délebbre ettől az [[Aranypart]] fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: [[Fekete-tenger]] 0 m
 +
 +
=== Vízrajz ===
 +
*Legjelentősebb folyók: a [[Duna]] (Dunav), a [[Marica (folyó)|Marica]]-bolgár szakasza 322 km, az [[Iszkar]] 368 km, a [[Sztruma]], a [[Jantra]] és a [[Tundzsa]].
 +
*Legnagyobb tavak: [[Burgaszi-tó]], [[Iszkar-víztároló]], [[Sztudenkladeneci-víztároló]].
 +
 +
=== Éghajlat ===
 +
Télen a hőmérséklet 0 és -7<sup>o</sup>C között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20<sup>o</sup>C-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a [[Duna]]-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a [[Földközi-tenger]] éghajlatához hasonlóan 28–35<sup>o</sup>C körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.
 +
 +
=== Növény- és állatvilág ===
 +
Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az [[UNESCO]] világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.
 +
 
== Régiók ==
 
== Régiók ==
* [[Balkáni-hegység]]
 
* [[Bolgár Duna-mellék|Duna-mellék]]
 
* [[Rózsa-völgy]]
 
* [[Rila]]
 
* [[Bolgár-tengerpart|Tengerpart]]
 
* [[Trákia]]
 
  
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 360px">
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 360px">
46. sor: 70. sor:
 
{{Image label|x=0.384|y=0.098|scale={{{width|500}}}|text=[[Duna|<span style="font-style:italic; color: #48A3B5;">Duna</span>]]}}
 
{{Image label|x=0.384|y=0.098|scale={{{width|500}}}|text=[[Duna|<span style="font-style:italic; color: #48A3B5;">Duna</span>]]}}
 
</div></div>
 
</div></div>
== Városok ==
+
 
 +
* [[Balkáni-hegység]]
 +
* [[Bolgár Duna-mellék|Duna-mellék]]
 +
* [[Rózsa-völgy]]
 +
* [[Rila]]
 +
* [[Bolgár-tengerpart|Tengerpart]]
 +
* [[Trákia]]
 +
 
 +
Az ország 28 megyére oszlik ''(области/oblasti).'' Ezek a következők:
 +
{|style="width: 100%; align:top"
 +
|-
 +
|valign=top|
 +
* [[Blagoevgrad megye]], székhelye [[Blagoevgrad]]
 +
* [[Burgasz megye]], székhelye [[Burgasz]]
 +
* [[Dobrics megye]], székhelye [[Dobrics]]
 +
* [[Gabrovo megye]], székhelye [[Gabrovo]]
 +
* [[Haszkovo megye]], székhelye [[Haszkovo]]
 +
* [[Kardzsali megye]], székhelye [[Kardzsali]]
 +
* [[Jambol megye]], székhelye [[Jambol]]
 +
* [[Kjusztendil megye]], székhelye [[Kjusztendil]]
 +
* [[Lovecs megye]], székhelye [[Lovecs]]
 +
* [[Montana megye]], székhelye [[Montana (Bulgária)|Montana]]
 +
* [[Pazardzsik megye]], székhelye [[Pazardzsik]]
 +
* [[Pernik megye]], székhelye [[Pernik]]
 +
* [[Pleven megye]], székhelye [[Pleven]]
 +
* [[Plovdiv megye]], székhelye [[Plovdiv]]
 +
|valign=top|
 +
* [[Razgrad megye]], székhelye [[Razgrad]]
 +
* [[Rusze megye]], székhelye [[Rusze]]
 +
* [[Sumen megye]], székhelye [[Sumen]]
 +
* [[Szilisztra megye]], székhelye [[Szilisztra]]
 +
* [[Szliven megye]], székhelye [[Szliven]]
 +
* [[Szmoljan megye]], székhelye [[Szmoljan]]
 +
* [[Szófia]] város, székhelye [[Szófia]]
 +
* [[Szófia megye]], székhelye [[Szófia]]
 +
* [[Sztara Zagora megye]], székhelye [[Sztara Zagora]]
 +
* [[Targoviste megye]], székhelye [[Targoviste (Bulgária)|Targoviste]]
 +
* [[Várna megye]], székhelye [[Várna]]
 +
* [[Veliko Tarnovo megye]], székhelye [[Veliko Tarnovo]]
 +
* [[Vidin megye]], székhelye [[Vidin]]
 +
* [[Vraca megye]], székhelye [[Vraca]]
 +
|}
 +
==Nevezetességek==
 +
=== Kulturális örökség ===
 +
* '''[[Szófia]]'''
 
* [[Burgasz]]
 
* [[Burgasz]]
 
* [[Kranevo]]
 
* [[Kranevo]]
52. sor: 120. sor:
 
* [[Plovdiv]]
 
* [[Plovdiv]]
 
* [[Rusze]]
 
* [[Rusze]]
* '''[[Szófia]]'''
 
 
* [[Várna]]
 
* [[Várna]]
  
 +
===Természeti örökség===
 +
===VIlágörökségek (kulturális és természeti) ===
 +
* [[Bojana-templom]] ([[Szófia]]), kulturális, 1979
 +
* [[A madarai lovas sziklareliefje]], kulturális, 1979
 +
* [[Ivanovói sziklatemplomok]], kulturális, 1979
 +
* [[Kazanlaki trák sírkamra]], kulturális, 1979
 +
* [[Neszebar ősi városa]], kulturális, 1983
 +
* [[Szrebarna bioszféra-rezervátum]], természeti, 1983
 +
* [[Pirin Nemzeti Park]], természeti, 1983
 +
* [[Rilai kolostor]], kulturális, 1983
 +
* [[Szvesztari trák síremléke]], kulturális, 1985
 +
 +
=== Üdülőturizmus ===
 +
'''Bolgár tengerpart''': a [[Fekete-tenger]] partján 378 km hosszú, északi része a [[Dobrudzsai part]], délebbre ettől az [[Aranypart]] fekszik. Lassan mélyülő, homokos partokkal rendelkezik. Üdülőtelepülései és repterei:
 +
 +
''Burgaszi part'':
 +
* '''[[Napospart]]''' (''Szláncsev brjág'' vagy nemzetközileg ismert angol nevén ''[[Sunny Beach Resorts]]'', röv. ''[[Sunny Beach]]''), a legnagyobb nyaralóhely Burgasztól kb. 40 km-re északra. Tengerpartja 6 km hosszú, 150 m széles, lassan mélyülő, homokos. Északi részén található az az ''Aquapark'' víziparadicsom. http://www.sunny-beach.com
 +
* '''[[Neszebár]]''' - Napospart déli részének szinte folytatása, attól mintegy 1 km-re fekszik, óvárosa egy a tengerbe benyúló földnyelven húzódik, több mint 40 középkori templomával a Világörökség része. http://www.nessebar.net
 +
* '''[[Szozopol]]''' - Népszerű a nyaralók és a kirándulók körében is a történelmi óvárossal rendelkező település Burgasztól kb. 30 km-re dél felé. http://www.sozopol.com
 +
* '''[[Primorszko]]''' - Kisebb nyaralóhely Burgasztól mintegy 50 km-re délre, üdülőcentrumának partja sekély, homokos,közel 2 km hosszan nyúlik el. http://www.primorsko-Bg.com
 +
* '''[[Pomorje]]''' - Burgasztól 20 km-re, Naposparttól 18 km-re elhelyezkedő üdülőhely a Pomorjei-öbölben, amely egy földnyelven fekszik. Partja sekély és homokos, kb. 7 km hosszú. http://www.pomorie.com
 +
 +
''Várnai part'':
 +
* '''[[Aranyhomok]]''' (''Zlátnij pjászic'' vagy nemzetközileg ismert angol nevén ''Golden Sands Resorts'', röv.''Golden Sands'') - A part kiépítése 1956-ban kezdődött meg. Várnától kb. 20 km-re helyezkedik el, ma már felújított szálláshelyek, tengerparti sétány, szórakozási és pihenési lehetőségek sokasága nyújtja a turisztikai kínálatot. 2003 óta működik csúszdaparadicsoma, az ''Aquapolis''. http://www.goldensands.bg
 +
* '''[[Albena]]''' - Várnától 35 km-re fekszik a bolgár part igényes és kedvelt turistaközpontja. Partja igen vonzó,  150 m széles és 6 km hosszú. http://www.albena.bg
 +
* '''[[Szveti Konsztantin és Elena]]''' - 1993 óta ismert ezen a néven (korábban ''Druzsba''), a kormányzati üdülők is itt épültek fel, ez volt az ország első nemzetközi üdülőterülete. Várna központjától  kb. 8-10 km-re, Aranyhomoktól szintén 8 km-re délre található kisebb nyaralóhely. http://www.bulgariasearesorts.com
 +
 +
=== A magashegységi turizmus===
 +
A természeti vonzerőkön alapuló magashegységi turizmus szinte minden évszakban nyújtanak kikapcsolódást. Ilyenek lehetnek. [[túra|túrázás]], [[síelés]],[[extrém sport]]ok.
 +
 +
''Turisztikai célpontok:''
 +
* Pirin hegység,
 +
* Rila hegység ([[Borovec]]),
 +
* Balkán-hegység,
 +
* Vitosa-hegység,
 +
* Rodope-hegység, ([[Pamporovo]] síközpont)
 +
 +
===Gyógyturizmus===
 +
A harmadidőszaki törésvonalakhoz kapcsolódik a gyógyturizmusa.
 +
 +
''Főbb gyógyfürdői:''
 +
* [[Bankja]] (Ez Szófia mellett van.)
 +
* [[Dolna Banja]], (Rila-hegység)
 +
* [[Sapareva Banja]], (Pirin-hegység)
 +
* [[Szandanszki]], (Rodope-hegység)
 +
* [[Devin]] (Rodope-hegység),
 +
* [[Pavel Banja]] a [[Tundzsa völgy]]ében.
 +
 +
== Hasznos információk ==
 +
===Beutazási szabályok===
 +
* '''Útlevél és vízumrendelkezések''':
 +
"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)
 +
* Vámrendelkezések:
 +
 +
=== Nyelv ===
 +
 +
=== Fizetőeszköz, pénzváltás ===
 +
* '''Hivatalos pénznem:''' bolgár leva (BGN).
 +
 +
Lásd még: [http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai]
 +
 +
=== Vásárlás, üzletek nyitva tartása ===
 +
 +
=== Kommunikációs lehetőségek ===
 +
* Postai szolgáltatások:
 +
* Telefonálás külföldre:
 +
* Internetezés lehetősége:
 +
 +
=== Szálláshelyek ===
 +
 +
=== Vendéglátóhelyek ===
 +
 +
=== Szokások ===
 +
=== Közbiztonság ===
 +
=== Egészségügyi tudnivalók ===
 +
* Kötelező az utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
 +
* Kötelező és ajánlott oltások: [http://www.oek.hu/oek.web?nid=223&pid=1&to=11,752 Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet]
 +
 +
=== Külföldi képviseletek ===
 +
* '''Magyar Nagykövetség''': Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000, Előhívó: (00)-(359)-(2), Telefon: 963-1135, 963-1136, Ügyelet: Fax:963-2110, nagykövet: Láng Judit, E-mail: embassy.sof@kum.hu, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/sofia
 +
* '''Magyar Konzulátus''': Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000, Előhívó: (00)-(359)-(2), Telefon: 963-1135, 963-1136, Ügyelet: Fax: 963-2492, E-mail: embassy.sof@kum.hu, Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-11.00
 +
 +
==Források==
 +
* Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
 +
* Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
 +
* Bács Gyula: Bulgária (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp.
 +
* Zádor Mihály: Bulgária építészete (Az építészet világa sorozat, Corvina Kiadó, Kossuth Nyomda, Bp., 1979.) ISBN 963 13 0542 2
 +
* [http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kepviseletek/Magyar_kulkepviseletek_kulfoldon/Nagykovetsegek_es_Fokonzulatusok/europa.htm Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok]
 +
 +
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://www.ttghungary.com/kiadvanyaink/belfold/archivum/?c2_7_gogallery=1879 Visszaesett a bolgár idegenforgalom - 2009.november]
 
{{ország}}
 
{{ország}}
{{wikipédia|Bulgária}}
 
 
{{európa}}
 
{{európa}}
 +
[[Kategória:Európa országai]]
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
  
[[Wikipedia:Bulgária]]
 
  
[[en:Bulgaria]]
+
 
 +
 
 
[[ca:Bulgària]]
 
[[ca:Bulgària]]
 
[[de:Bulgarien]]
 
[[de:Bulgarien]]
 +
[[en:Bulgaria]]
 
[[eo:Bulgario]]
 
[[eo:Bulgario]]
 
[[es:Bulgaria]]
 
[[es:Bulgaria]]
78. sor: 237. sor:
 
[[ru:Болгария]]
 
[[ru:Болгария]]
 
[[sv:Bulgarien]]
 
[[sv:Bulgarien]]
 +
[[wts:Category:Bulgaria]]

A lap jelenlegi, 2010. augusztus 25., 23:56-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
LocationBulgaria.png
Zászló
Bu-flag.png
Általános adatok
Főváros Szófia
Államforma Köztársaság
Pénznem Lev (BGL)
Terület 110 910 km2
Népesség 7 385 367 (2006)
Nyelv Bolgár
Vallás Iszlám, Ortodox
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 359
Internet TLD .bg
Időzóna UTC +2

Bulgária Kelet-Európa egyik állama. Északról Románia, nyugatról Szerbia és Macedónia, délről Görögország és Törökország határolja. Keleti partjait a Fekete-tenger mossa.

Tartalomjegyzék

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:

  • Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
  • Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
  • A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
    • Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
    • Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.
  • Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
  • Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.

Vízrajz[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Télen a hőmérséklet 0 és -7oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.

Régiók[szerkesztés]

Az ország 28 megyére oszlik (области/oblasti). Ezek a következők:

Nevezetességek[szerkesztés]

Kulturális örökség[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

VIlágörökségek (kulturális és természeti)[szerkesztés]

Üdülőturizmus[szerkesztés]

Bolgár tengerpart: a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Lassan mélyülő, homokos partokkal rendelkezik. Üdülőtelepülései és repterei:

Burgaszi part:

  • Napospart (Szláncsev brjág vagy nemzetközileg ismert angol nevén Sunny Beach Resorts, röv. Sunny Beach), a legnagyobb nyaralóhely Burgasztól kb. 40 km-re északra. Tengerpartja 6 km hosszú, 150 m széles, lassan mélyülő, homokos. Északi részén található az az Aquapark víziparadicsom. http://www.sunny-beach.com
  • Neszebár - Napospart déli részének szinte folytatása, attól mintegy 1 km-re fekszik, óvárosa egy a tengerbe benyúló földnyelven húzódik, több mint 40 középkori templomával a Világörökség része. http://www.nessebar.net
  • Szozopol - Népszerű a nyaralók és a kirándulók körében is a történelmi óvárossal rendelkező település Burgasztól kb. 30 km-re dél felé. http://www.sozopol.com
  • Primorszko - Kisebb nyaralóhely Burgasztól mintegy 50 km-re délre, üdülőcentrumának partja sekély, homokos,közel 2 km hosszan nyúlik el. http://www.primorsko-Bg.com
  • Pomorje - Burgasztól 20 km-re, Naposparttól 18 km-re elhelyezkedő üdülőhely a Pomorjei-öbölben, amely egy földnyelven fekszik. Partja sekély és homokos, kb. 7 km hosszú. http://www.pomorie.com

Várnai part:

  • Aranyhomok (Zlátnij pjászic vagy nemzetközileg ismert angol nevén Golden Sands Resorts, röv.Golden Sands) - A part kiépítése 1956-ban kezdődött meg. Várnától kb. 20 km-re helyezkedik el, ma már felújított szálláshelyek, tengerparti sétány, szórakozási és pihenési lehetőségek sokasága nyújtja a turisztikai kínálatot. 2003 óta működik csúszdaparadicsoma, az Aquapolis. http://www.goldensands.bg
  • Albena - Várnától 35 km-re fekszik a bolgár part igényes és kedvelt turistaközpontja. Partja igen vonzó, 150 m széles és 6 km hosszú. http://www.albena.bg
  • Szveti Konsztantin és Elena - 1993 óta ismert ezen a néven (korábban Druzsba), a kormányzati üdülők is itt épültek fel, ez volt az ország első nemzetközi üdülőterülete. Várna központjától kb. 8-10 km-re, Aranyhomoktól szintén 8 km-re délre található kisebb nyaralóhely. http://www.bulgariasearesorts.com

A magashegységi turizmus[szerkesztés]

A természeti vonzerőkön alapuló magashegységi turizmus szinte minden évszakban nyújtanak kikapcsolódást. Ilyenek lehetnek. túrázás, síelés,extrém sportok.

Turisztikai célpontok:

  • Pirin hegység,
  • Rila hegység (Borovec),
  • Balkán-hegység,
  • Vitosa-hegység,
  • Rodope-hegység, (Pamporovo síközpont)

Gyógyturizmus[szerkesztés]

A harmadidőszaki törésvonalakhoz kapcsolódik a gyógyturizmusa.

Főbb gyógyfürdői:

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések:

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: bolgár leva (BGN).

Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség: Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000, Előhívó: (00)-(359)-(2), Telefon: 963-1135, 963-1136, Ügyelet: Fax:963-2110, nagykövet: Láng Judit, E-mail: embassy.sof@kum.hu, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/sofia
  • Magyar Konzulátus: Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000, Előhívó: (00)-(359)-(2), Telefon: 963-1135, 963-1136, Ügyelet: Fax: 963-2492, E-mail: embassy.sof@kum.hu, Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-11.00

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak