Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.
Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m
Télen a hőmérséklet 0 és -7oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.
Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.
Bolgár tengerpart: a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Lassan mélyülő, homokos partokkal rendelkezik. Üdülőtelepülései és repterei:
Burgaszi part:
Napospart (Szláncsev brjág vagy nemzetközileg ismert angol nevén Sunny Beach Resorts, röv. Sunny Beach), a legnagyobb nyaralóhely Burgasztól kb. 40 km-re északra. Tengerpartja 6 km hosszú, 150 m széles, lassan mélyülő, homokos. Északi részén található az az Aquapark víziparadicsom. http://www.sunny-beach.com
Neszebár - Napospart déli részének szinte folytatása, attól mintegy 1 km-re fekszik, óvárosa egy a tengerbe benyúló földnyelven húzódik, több mint 40 középkori templomával a Világörökség része. http://www.nessebar.net
Szozopol - Népszerű a nyaralók és a kirándulók körében is a történelmi óvárossal rendelkező település Burgasztól kb. 30 km-re dél felé. http://www.sozopol.com
Primorszko - Kisebb nyaralóhely Burgasztól mintegy 50 km-re délre, üdülőcentrumának partja sekély, homokos,közel 2 km hosszan nyúlik el. http://www.primorsko-Bg.com
Pomorje - Burgasztól 20 km-re, Naposparttól 18 km-re elhelyezkedő üdülőhely a Pomorjei-öbölben, amely egy földnyelven fekszik. Partja sekély és homokos, kb. 7 km hosszú. http://www.pomorie.com
Várnai part:
Aranyhomok (Zlátnij pjászic vagy nemzetközileg ismert angol nevén Golden Sands Resorts, röv.Golden Sands) - A part kiépítése 1956-ban kezdődött meg. Várnától kb. 20 km-re helyezkedik el, ma már felújított szálláshelyek, tengerparti sétány, szórakozási és pihenési lehetőségek sokasága nyújtja a turisztikai kínálatot. 2003 óta működik csúszdaparadicsoma, az Aquapolis. http://www.goldensands.bg
Albena - Várnától 35 km-re fekszik a bolgár part igényes és kedvelt turistaközpontja. Partja igen vonzó, 150 m széles és 6 km hosszú. http://www.albena.bg
Szveti Konsztantin és Elena - 1993 óta ismert ezen a néven (korábban Druzsba), a kormányzati üdülők is itt épültek fel, ez volt az ország első nemzetközi üdülőterülete. Várna központjától kb. 8-10 km-re, Aranyhomoktól szintén 8 km-re délre található kisebb nyaralóhely. http://www.bulgariasearesorts.com
A természeti vonzerőkön alapuló magashegységi turizmus szinte minden évszakban nyújtanak kikapcsolódást. Ilyenek lehetnek. túrázás, síelés,extrém sportok.
"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)
