„Bulgária” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Kelet-Európa : Bulgária
(Egészségügyi tudnivalók)
(Régiók)
16. sor: 16. sor:
 
| időzóna=UTC +2}}
 
| időzóna=UTC +2}}
 
'''Bulgária''' [[Kelet-Európa]] egyik állama. Északról [[Románia]], nyugatról [[Szerbia]] és [[Macedónia]], délről [[Görögország]] és [[Törökország]] határolja. Keleti partjait a [[Fekete-tenger]] mossa.
 
'''Bulgária''' [[Kelet-Európa]] egyik állama. Északról [[Románia]], nyugatról [[Szerbia]] és [[Macedónia]], délről [[Görögország]] és [[Törökország]] határolja. Keleti partjait a [[Fekete-tenger]] mossa.
 +
==Földrajz==
 +
=== Domborzat ===
 +
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
 +
 +
* Északon a lösszel borított, hullámos [[Duna]] menti táblásvidék, a '''[[Bolgár-tábla]]''' húzódik. A [[Balkán-hegység]] és a [[Duna]] között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
 +
 +
* '''[[Dél-Dobrudzsa]]''': a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
 +
 +
* A [[Balkán-hegység]]től déli irányban, vele párhuzamosan fut a '''[[Bolgár-középhegység]]''', legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a [[Fekete-tenger]]ig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
 +
** '''Nyugati-Balkán''', fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
 +
** '''Középső-Balkán''', fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs. 
 +
 +
* A [[Balkán-hegység]] déli oldalán medencék sorakoznak: [[Szófiai-medence]], [[Zlatica-medence]], [[Pirdopi-medence]], [[Karlovói-medence]], [[Kazanlaki-medence]], [[Szliveni-medence]].
 +
 +
* '''[[Marica-alföld]]''' vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével. 
 +
 +
* '''[[Rila-Rodope masszívum]]''': Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a [[Muszala]] (2 925 m), a Rila hegységben.
 +
 +
* '''[[Bolgár tengerpart]]''': a legkeletibb tájegység, a [[Fekete-tenger]] partján 378 km hosszú, északi része a [[Dobrudzsai part]], délebbre ettől az [[Aranypart]] fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: [[Fekete-tenger]] 0 m
 +
 +
=== Vízrajz ===
 +
*Legjelentősebb folyók: a [[Duna]] (Dunav), a [[Marica (folyó)|Marica]]-bolgár szakasza 322 km, az [[Iszkar]] 368 km, a [[Sztruma]], a [[Jantra]] és a [[Tundzsa]].
 +
*Legnagyobb tavak: [[Burgaszi-tó]], [[Iszkar-víztároló]], [[Sztudenkladeneci-víztároló]].
 +
 +
=== Éghajlat ===
 +
Télen a hőmérséklet 0 és -7<sup>o</sup>C között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20<sup>o</sup>C-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a [[Duna]]-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a [[Földközi-tenger]] éghajlatához hasonlóan 28–35<sup>o</sup>C körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.
 +
 +
=== Növény- és állatvilág ===
 +
Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az [[UNESCO]] világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.
 +
 
== Régiók ==
 
== Régiók ==
* [[Balkáni-hegység]]
 
* [[Bolgár Duna-mellék|Duna-mellék]]
 
* [[Rózsa-völgy]]
 
* [[Rila]]
 
* [[Bolgár-tengerpart|Tengerpart]]
 
* [[Trákia]]
 
  
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 360px">
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 360px">
46. sor: 70. sor:
 
{{Image label|x=0.384|y=0.098|scale={{{width|500}}}|text=[[Duna|<span style="font-style:italic; color: #48A3B5;">Duna</span>]]}}
 
{{Image label|x=0.384|y=0.098|scale={{{width|500}}}|text=[[Duna|<span style="font-style:italic; color: #48A3B5;">Duna</span>]]}}
 
</div></div>
 
</div></div>
 +
 +
* [[Balkáni-hegység]]
 +
* [[Bolgár Duna-mellék|Duna-mellék]]
 +
* [[Rózsa-völgy]]
 +
* [[Rila]]
 +
* [[Bolgár-tengerpart|Tengerpart]]
 +
* [[Trákia]]
 +
 
== Városok ==
 
== Városok ==
 
* [[Burgasz]]
 
* [[Burgasz]]

A lap 2009. január 9., 18:19-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
LocationBulgaria.png
Zászló
Bu-flag.png
Általános adatok
Főváros Szófia
Államforma Köztársaság
Pénznem Lev (BGL)
Terület 110 910 km2
Népesség 7 385 367 (2006)
Nyelv Bolgár
Vallás Iszlám, Ortodox
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 359
Internet TLD .bg
Időzóna UTC +2

Bulgária Kelet-Európa egyik állama. Északról Románia, nyugatról Szerbia és Macedónia, délről Görögország és Törökország határolja. Keleti partjait a Fekete-tenger mossa.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:

  • Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
  • Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
  • A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
    • Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
    • Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.
  • Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
  • Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.

Vízrajz

Éghajlat

Télen a hőmérséklet 0 és -7oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.

Növény- és állatvilág

Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.

Régiók

Városok

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Bulgária témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak