„Bosznia és Hercegovina” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Dél-Európa : Bosznia és Hercegovina
(Külső hivatkozások)
120. sor: 120. sor:
  
 
[[Kategória:Európa országai]]
 
[[Kategória:Európa országai]]
 +
 +
  
 
[[ca:Bòsnia-Hercegovina]]
 
[[ca:Bòsnia-Hercegovina]]
130. sor: 132. sor:
 
[[it:Bosnia Erzegovina]]
 
[[it:Bosnia Erzegovina]]
 
[[ja:ボスニア・ヘルツェゴビナ]]
 
[[ja:ボスニア・ヘルツェゴビナ]]
 +
[[nl:Bosnië en Herzegovina]]
 
[[pl:Bośnia i Hercegowina]]
 
[[pl:Bośnia i Hercegowina]]
 
[[pt:Bósnia-Herzegovina]]
 
[[pt:Bósnia-Herzegovina]]
 
[[ro:Bosnia şi Herţegovina]]
 
[[ro:Bosnia şi Herţegovina]]
 +
[[ru:Босния и Герцеговина]]
 
[[sv:Bosnien och Hercegovina]]
 
[[sv:Bosnien och Hercegovina]]
 +
[[wts:Category:Bosnia and Herzegovina]]

A lap 2009. június 3., 07:34-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
LocationBosniaErzegovina.png
Zászló
Bk-flag.png
Általános adatok
Főváros Szarajevó
Államforma Föderális köztársaság
Pénznem Konvertibilis márka (BAM)
Terület 51 197 km2
Népesség 3 907 000 (2005)
Nyelv Bosnyák, Szerb, Horvát
Vallás Iszlám, Ortodox, Római katolikus
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 387
Internet TLD .ba
Időzóna UTC +1

Bosznia és Hercegovina Dél-Európa keleti részének (Balkán) egyik állama. Nyugatról és északról Horvátországgal, keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Horvátország Dubrovnik környéki területeivel és egy kis szakaszon az Adriai-tengerrel határos.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletről Szerbiával, délkeletről pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez.

Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.

Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a termőföld, de mezőgazdaségi művelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erőforrásai között említendők a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz valamint a fa és a jelentős víztömegek. Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsa a 2386 méteren lévő Maglić, legalacsonyabb pontja pedig a tenger szintjén van. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán előforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetű légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdőirtás tartozik. Legmagasabb pontja: Maglić (2386 m)

Vízrajz

  • Legnagyobb folyók: Száva (Sava) (945 km), Drina (346 km), Neretva (218 km), Una (214 km), Vrbas (240 km), Boszna (Bosna) (271 km).
  • Legnagyobb tavak: Jablanicai-víztározó, Drina-víztározó.

Éghajlat

Bosznia-Hercegovina éghajlata mérsékelten kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék.

Régiók

Nevezetességek

Természeti örökség

  • Sutjeska-i Nemzeti Park a legidősebb nemzeti park Bosznia-Hercegovinában. Itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában, Perućica. Szintén itt fekszik az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m). 1965-ben nyilvánították nemzeti parkká, 17 500 hektáron terül el.

Épített örökség (kulturális turizmus)

Zarándokturizmus

Medjugorje - Mostar közelében, Citlukhoz 5 km-re, a keresztény és mohamedán világ találkozása mentén fekszik Dél-Európa egyik leglátogatottabb zarándoklati helye. Hegyes, köves, sziklás és nagyon szegény vidék.

1981. június 24.-én hat fiatal azt állította, hogy megjelent nekik Boldogságos Szűz Mária. Minden egyes hónap 25.-ére sok zarándok, turista érkezik a helyre, mert köztudott, hogy a szűzanya ekkor küld üzenetet az egész világnak Mária Pavlovicon keresztül. Boldogságos Szűz Mária kinyilatkoztatásait folyamatosan lejegyezték és összegyűjtötték, magyarra is folyamatosan lefordítják. "Nyolc medjugorjei gyermek látta a Szűzanyát, de ketten közülük (Milka Pavlovic és Ivan Ivankovic) csak az elsô jelenés alkalmával. A többi hat látnok naponta találkozott, vagy még ma is találkozik a Szent Szűzzel. A hat látnok életkorban így következik egymás után: Vicka Ivankovic (szül.: 1964. júl. 3.), Mirjana Dragicevic (szül.: 1965. márc. 18.), Marija Pavlovic (szül.: 1965. ápr. 1.), Ivan Dragicevic (szül.: 1965. máj. 25.), Ivanka Ivankovic (szül.: 1966. ápr. 21.), Jakov Colo (szül.: 1971. jún. 3.)" http://www.zarandok.hu

Városlátogatás

  • Banja Luka (Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Római katolikus és ortodox püspökség székhelye. Ismertek kénes gyógyforrásai.
  • Mostar (Мостар) - város az ország déli részén. Nevét a Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (Stari most), mely a Világörökség része. A gyönyörű középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója.

Üdülőturizmus

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség: 71000 Sarajevo, Splitska u. 2., Előhívó: 00387-33, Telefon:00-387-33205-302, 00-387-33-216-512, Fax: 00-387-33-268-930, nagykövet: Varga Imre, E-mail: hung.emb@bih.net.ba; mission.sjj@kum.hu, honlap: www.mfa.gov.hu/emb/sarajevo
  • Magyar Konzulátus: Cím: 71000 Sarajevo, Splitska u. 2., Előhívó: 00387-33, Telefon: 00-387-33-238-512, 00-387-33-238-513 (8.00-16.30), Ügyelet: 00-387-63-876-166, Fax: 00-387-33-218-685, Konzul: Juhász Zoltán, E-mail: consulate.sjj@kum.hu, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/sarajevo, Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 09.00-12.00, péntek: 09.00-11.00

Források

Külső hivatkozások


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak