Balaton

A Wikitravelből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kata (vita | közrem.) 2008. december 20., 22:17-kor történt szerkesztése után volt.

Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három megye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik. Budapest után az ország legjelentősebb turisztikai központja.

A Balaton a Dunántúlon közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

Geológia

Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal.

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15.000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dünék”) ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.

A környező vulkanikus maradványok - többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.

Vízrajz

A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Siót elzáró túrzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.

Hullámjárás

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj. A Balatonfelvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

Víztükör

A tóra hosszanti irányú tartós szél jelentős változásokat idézhet elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. A tartós délnyugati szél 5-11 óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 52 cm-t emelkedett. A keresztirányú áramlások, a partvonal tagoltsága és más tényezők miatt az ilyen jelenségek előre jelzése szinte lehetetlen.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál.

Áramlások

Ugyancsak a szél, valamint a Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza.

A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/sec értéket is. Bizonyára nem független ettől a jelenségtől a közeli Örvényes helység neve.

Balaton turisztikai régió látnivalói településenként

  • Alsóőrs (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Itt áll az ország legidősebb nemesi családi épülete a Török-ház (15.sz.), mely turbánszerű tetőszerkezetéről kapta nevét. A középkorban Alsóőrs a kőfejtőjéről volt híres.
  • Balatonalmádi (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Már 1877 óta kedvelt nyaralóhely az északi parton a leghosszabb stranddal. A település jellegzetes építőanyaga a vöröses színű homokkő.
  • Balatonederics (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Figyelemre méltó látványossága a Nagy Endre által alapított Afrika Múzeum – trófeákkal és etnográfiai jelentőségű anyagokkal. A közelben fekszik a Csodabogyó Cseppkőbarlang.
  • Balatonfüred (Veszprém megye) – Nyaralóhely a Balaton északi partján. Az ország első gyógy- és fürdővárosa volt, de itt született a legelső balatoni vitorlásegyesület is. Figyelemre méltó épület a Jókai – villa, melyben ma az író emlékmúzeuma működik. Klinikája már 300 éve várja a szívbetegségben szenvedőket. Színházában mintegy 180 éve minden esztendőben megrendezik a Füredi Anna-bált. Érdemes felkeresni a Lóczy-barlangot is.
  • Balatonudvari (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Különlegessége temetőjének 50 szívformájú síremléke (1808-1840).
  • Felsőőrs (Veszprém megye) – A település ékessége román kori préposti temploma. Természeti értéke a Forrás-hegy, mely hűen bemutatja a környék tektonikus mozgásait, változásait.
  • Keszthely (Zala megye) – A legnagyobb fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A Festetics kastély a kisváros impozáns látnivalója, 101 szobájával, kápolnájával, Helikon Könyvtárával és a Helikon Kastélymúzeummal, gyönyörű parkjával az ország méreteit tekintve harmadik legnagyobb kastélya. Festetics György alapította a Mezőgazdasági Főiskolát és a Georgikon Múzeumot. A Balaton történelmi emléktára a Balaton Múzeum. Várja látogatóit több bormúzeum és a Babamúzeum is.
  • Örvényes (Veszprém megye) – A Pécsely-patak mellett magasodik a Vízimalom, mely már 1211-ben is búzát őrölt. Ma múzeumként üzemel.
  • Szigliget (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A hangulatos helység házai a hegyoldalra kúsznak. Fennmaradtak zsupfedeles műemléképületei melyek védelem alatt állnak. 242 m magasan emelkednek a 13. században épült majd 1702-ben felrobbantott vár romjai.
  • Tihany (Veszprém megye) – Elsősorban apátsági templomáról ismert fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A Tihanyi-félszigeten, a Balaton legkeskenyebb részén helyezkedik el. A bencés apátságban őrzik I. András Árpád-házi uralkodó sírját. Ugyanitt tekinthető meg első nyelvemlékünk a Tihanyi Apátság alapítólevele. A templom nyaranta orgonakoncertek helyszíne
  • Boglárlelle (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Két településből jött létre, híres a BB üdítőitalokról és a BB pezsgőről is.
  • Balatonföldvár (Somogy megye) – 1872 óta fürdőtelepülés a Balaton déli partján. A leghangulatosabb üdülőhelyek egyike, mely nevét egy vaskorszaki várról kapta. Kilátójából csodálatos panorámában gyönyörködhet a vendég.
  • Balatonszárszó (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Neve József Attila halálával függ össze. Az ő emlékét idézi a József Attila Emlékmúzeum és a költő bronzszobra is. A Bagolyvár a középkori várak stílusában a 20. században született építmény.
  • Balatonszentgyörgy (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Egyetlen látványossága a vadászkastélynak tervezett, Festeticsek által építtetett „Kővár”.
  • Fonyód (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Az 1930-as évek legnépszerűbb nyaralóhelye volt a 19. században újra benépesült helység. Kikötője és strandja a hosszabbak közé sorolható a parton, mólója 480 m hosszú. A berzsenyi-kilátóról a környék panorámájában lehet gyönyörködni.
  • Siófok (Somogy megye) - a Balaton déli partjának legjelentősebb városa. Joggal birtokolja a „Balaton fővárosa” címet, mivel 17 km hosszan húzódik végig strandokkal övezett partja a tó mentén. Részei az Aranypart és az Ezüstpart. Siófok evangélikus temploma Makovecz Imre munkáját dicséri. További látnivalók a Víztorony és az Ásványmúzeum.
  • Szántód (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Tihany és Szántód között éri el legkisebb szélességét a Balaton, így Szántód jelentős közlekedési csomópont, a balatoni kompátkelés központja már évszázadok óta. Aquáriumában megtekinthető a Balaton állatvilága. A Szántódhoz csatlakozó Szántódpuszta a lovasturizmus centruma.
  • Zamárdi (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Főleg családi nyaralóházak jellemzik. Látnivalója a barokk templom és a tájház. Fennmaradt több népi emléképülete is.
  • Buzsák (Somogy megye) – Elsősorban folklórjáról, népi hagyományairól, a buzsáki csipkéről nevezetes település. A 200 esztendős buzsáki parasztház megismerteti a látogatókat a falu történetével és népi hagyományaival. Sokan felkeresik a közeli Csisztapuszta termálfürdőjét is.
  • Hévíz (Zala megye) - A településen található a világ legnagyobb természetes termáltava. A Hévízi gyógytó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. Vize nemzetközileg elismert gyógyvíz.
  • Nagyvázsony (Veszprém megye) – A Balatontól északra fekvő város kiemelkedő látnivalója a Kinizsi vár, melynek névadója Kinizsi Pál (1446-1494), Mátyás király és a Fekete sereg vezére. Az épült történetébe a Vármúzeum nyújt betekintést, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Csak kívülről ismerhető meg a másik nevezetesség, a 18. századi Zichy kastély védett parkjával, mely rendezvények helyszíne.
  • Somogyvár (Somogy megye) – Nemzeti emlékhely, 1091-ben alapított bencés apátsága és kolostora a román és gótikus stílus jeles példája Magyarországon.
  • Tapolca (Veszprém megye) – A Tapolcai-medencében fekvő kisváros igen érdekes környéken helyezkedik el, hiszen 14 bazalthegy veszi körben. Egyedülálló geológiai csodája a 4 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, amelyen földalatti csónakkirándulást tehetnek a vendégek. Romantikus látnivaló a városka 200 esztendős vízimalma.
  • Zalakaros (Zala megye) – Nemzetközi hírű gyógyfürdőhely a Balatontól déli irányban. A 96 fokos víz 2300 m mélységből tör fel, különösen a reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésre alkalmas.

Nevezetességek tematikai felosztásban

Természeti látnivalók

  • Badacsony (Veszprém megye) – A hegy 437 m magas, geológiailag érdekes lávaoszlopok magasodnak oldalában. Nevezetes boráról, legfőképpen a Badacsonyi Szürkebarát neve tette ismertté. Badacsonytomaj rejti Egry József Emlékmúzeumát. Mellette sorakoznak a vulkáni tanúhegyek, a Gulács (339 m), a Csobánc (376 m) és a Szent György-hegy (415 m).
  • Káli-medence (Veszprém megye) –
  • Kis-Balaton (Zala megye) -

Gasztronómia nevezetességek: Borvidékek (Borturizmus)

Utazási tanácsok

Elérése

Autóval

Vonattal

A Balaton déli partja vonattal Budapestről könnyen és gyorsan elérhető. A Nagykanizsa felé közlekedő gyorsvonatok valamennyi déli parti állomáson megállnak, de a nagyobb déli parti városok és Keszthely InterCity járatokkal is elérhető.

A nyári idényben egy vagy több napra érvényes Balaton Mix jegyek válthatók, amelyek korlátlan számú utazásra jogosítanak a Balaton körüli vasútvonalakon és a legtöbb balatoni hajójáraton.

Hasznos információk

Szálláshely

A balatoni régió a nyár közeledtével folyamatosan megtelik az ide utazó bel- és külföldi turistákkal, emiatt szállásunkat érdemes még jóval indulásunk előtt lefoglalni [1].

  • Solero** Hotel Siófokon, Siofok Batthyány u. 25, (), [2]. 18 db 2-3-4 ágyas szoba található, minden szobához külön fürdoszoba (zuhanyzó, WC) tartozik, TV-vel, hutoszekrénnyel felszereltek. 3000-6500 Ft/fő/éj.
  • Széles szállásválaszték a balatoni régióban, [3]. 2000-15000 Ft/fő/éj.

Források

  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.

Külső hivatkozások

Balaton témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak