* '''[[Békéscsaba]]''' ([[Békés megye]]) - A csabai kolbász hazája. nevezetes még a Szlovák tájház, az evangélikus Nagytemplom, a Munkácsy Múzeum, a Munkácsy - emlékház, a Meseház és a Gabonamúzeum.
+
* '''[[Békéscsaba]]''' ([[Békés megye]]) - Megyeszékhely, Békés megye gazdasági-földrajzi központja. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Nevezetes még a Szlovák tájház, az evangélikus Nagytemplom, a Munkácsy Múzeum, a Munkácsy - emlékház, a Meseház és a Gabonamúzeum.
−
+
−
* '''[[Gyula]]''' ([[Békés megye]]) - Ideális hely a pihenni vágyók számára, gótikus vára a 15. század óta áll itt. Az ország egyik legszebb romantikus hangulatú fürdője a Várfürdő. Neves még a Százéves cukrászda, az Erkel Ferenc-ház, a Ladics-ház, a Kohán György Múzeum. A város népszerű terméke a gyulai kolbász, melynek történetét a Húsipartörténeti Gyűjtemény ismerteti. Figyelmet érdemel továbbá a Szűz-Mária- kegy- és emléktárgyak Gyűjteménye és a 8 km-re fekvő Tanyamúzeum is.
+
−
* '''[[Szarvas]]''' ([[Békés megye]]) - A helység idegenforgalmi hírnevét a Szarvasi Arborétum alapozza meg, ahol 86 ha területen mintegy 1600 növény látható. Szarvas ún. szárazmalma egyike a három fennmaradottnak az országban. A Szlovák Parasztházban a helyi szlovák kultúra tárgyait állították ki. A város egy része a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik.
+
* '''[[Gyula]]''' ([[Békés megye]]) - Kisváros, mely az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján, közvetlenül a román határ mellett, Magyarország legmélyebben fekvő területén, 88 méteres tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Gótikus vára a 15. század óta áll mai helyén. Az ország egyik legszebb romantikus hangulatú fürdője a Várfürdő. Neves még a Százéves cukrászda, az Erkel Ferenc-ház, a Ladics-ház, a Kohán György Múzeum. A város népszerű terméke a gyulai kolbász, melynek történetét a Húsipartörténeti Gyűjtemény ismerteti. Figyelmet érdemel továbbá a Szűz-Mária- kegy- és emléktárgyak Gyűjteménye és a 8 km-re fekvő Tanyamúzeum is.
+
+
*'''[[Szarvas]]''' ([[Békés megye]]) - Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján található város. A helység idegenforgalmi hírnevét a Szarvasi Arborétum alapozza meg, ahol 86 ha területen mintegy 1600 növény látható. Szarvas ún. szárazmalma egyike a három fennmaradottnak az országban. A Szlovák Parasztházban a helyi szlovák kultúra tárgyait állították ki. A város egy része a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik.
+
+
*'''[[Mezőhegyes]]''' ([[Békés megye]]) - Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton elterülő település - a román határ mellett. Mezőhegyes lovas múltjának újjáéledése Csekonics József vérteskapitánynak köszönhető, az ő javaslata alapján II. József itt alapított katonai ménest. A "Császári és Királyi Ménesintézet" alapítólevele 1784. december 20-án született meg, ma a Világörökségek Várományosa.
==Nevezetességek tematikai felosztásban==
==Nevezetességek tematikai felosztásban==
183. sor:
184. sor:
* [[Orosháza-Gyopárosi Gyógy- és Strandfürdő]] - Orosháza (Békés megye) [http://www.gyoparosfurdo.hu/teszt/index.php]
* [[Orosháza-Gyopárosi Gyógy- és Strandfürdő]] - Orosháza (Békés megye) [http://www.gyoparosfurdo.hu/teszt/index.php]
−
===További látnivalók===
+
−
*[[Szabadkígyós]] – Wenckheim-kastély
+
−
*[[Vésztő]]-Mágor Történelmi Emlékhely
+
===Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)===
===Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)===
237. sor:
236. sor:
|}
|}
+
+
==Utazási tanácsok==
+
===Megközelítés===
+
====Közúti közlekedés====
+
====Vasúti közlekedés====
+
====Légi közlekedés====
+
====Vízi közlekedés====
==Hasznos információk==
==Hasznos információk==
A lap jelenlegi, 2010. augusztus 25., 23:41-kori változata
Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen.
Békéscsaba (Békés megye) - Megyeszékhely, Békés megye gazdasági-földrajzi központja. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Nevezetes még a Szlovák tájház, az evangélikus Nagytemplom, a Munkácsy Múzeum, a Munkácsy - emlékház, a Meseház és a Gabonamúzeum.
Gyula (Békés megye) - Kisváros, mely az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján, közvetlenül a román határ mellett, Magyarország legmélyebben fekvő területén, 88 méteres tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Gótikus vára a 15. század óta áll mai helyén. Az ország egyik legszebb romantikus hangulatú fürdője a Várfürdő. Neves még a Százéves cukrászda, az Erkel Ferenc-ház, a Ladics-ház, a Kohán György Múzeum. A város népszerű terméke a gyulai kolbász, melynek történetét a Húsipartörténeti Gyűjtemény ismerteti. Figyelmet érdemel továbbá a Szűz-Mária- kegy- és emléktárgyak Gyűjteménye és a 8 km-re fekvő Tanyamúzeum is.
Szarvas (Békés megye) - Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján található város. A helység idegenforgalmi hírnevét a Szarvasi Arborétum alapozza meg, ahol 86 ha területen mintegy 1600 növény látható. Szarvas ún. szárazmalma egyike a három fennmaradottnak az országban. A Szlovák Parasztházban a helyi szlovák kultúra tárgyait állították ki. A város egy része a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik.
Mezőhegyes (Békés megye) - Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton elterülő település - a román határ mellett. Mezőhegyes lovas múltjának újjáéledése Csekonics József vérteskapitánynak köszönhető, az ő javaslata alapján II. József itt alapított katonai ménest. A "Császári és Királyi Ménesintézet" alapítólevele 1784. december 20-án született meg, ma a Világörökségek Várományosa.
