„Amerikai Egyesült Államok” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Amerika : Észak-Amerika : Amerikai Egyesült Államok
(removed copied content. Please somebody works on this page, otherwise it would have to be deleted as an empty page.)
1. sor: 1. sor:
{{más|Amerika (szuperkontinens)}}
 
{{Ország infobox
 
|teljes név =Amerikai Egyesült Államok
 
|saját név =United States of America
 
|idegen karakteres név =
 
|zászló =Flag of the United States.svg{{!}}border
 
|címer =Great Seal of the US.png
 
|előtag =
 
|mottó =[[In God We Trust|In God We Trust.]] (Istenben bízunk.)<br />''[[E pluribus unum|E pluribus unum.]]'' (Sokból egy.)
 
|himnusz = [[The Star-Spangled Banner]] </br> [[Fájl:The Star-Spangled Banner - U.S. Army 1st Armored Division Band.ogg]]
 
|nemzeti dal =
 
|térkép =United States (orthographic projection).svg
 
|főváros =[[Washington (város)|Washington]]
 
|szélességi fok = 38
 
|szélességi ívperc =53
 
|szélességi ívmásodperc =
 
|szélesség = É
 
|hosszúsági fok = 77
 
|hosszúsági ívperc =1
 
|hosszúsági ívmásodperc =
 
|hosszúság =Ny
 
|legnagyobb város = [[New York]]
 
|államforma =elnöki szövetségi köztársaság
 
|vezető cím 1 =[[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke|Elnök]]
 
|vezető név 1 =[[Barack Obama]]
 
|vezető cím 2 =Alelnök
 
|vezető név 2 =[[Joe Biden]]
 
|vezető cím 3 =
 
|vezető név 3 =
 
|hivatalos nyelv = [[Angol nyelv|angol]] <small>''(de facto)''<small><ref>[http://www.nyest.hu/hirek/melyik-vilaghatalomnak-nincs-hivatalos-nyelve nincs hivatalos nyelv az Államokban]</ref> <br />regionálisan: [[Spanyol nyelv|spanyol]]
 
|szuverenitás típusa =Függetlenség a [[Nagy-Britannia Egyesült Királysága|Brit Királyságtól]]
 
|szuverenitás megnevezése =[[1783]]. [[szeptember 3.]]
 
|elődállamok =
 
|utódállamok =
 
|EU-csatlakozás =
 
|tagság =[[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]
 
|hadban áll =
 
|népességrangsorban =3
 
|becsült népesség ={{szám|308792000}}
 
|becsült népesség éve =[[2010]].
 
|népsűrűség =31
 
|népsűrűség forrás =
 
|népsűrűségi rangsorban =
 
|etnikumok =
 
|vallások =
 
|GDP =15 094 milliárd<ref>{{cite web|url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/weodata/weorept.aspx?sy=2010&ey=2012&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&c=111&s=NGDPD%2CNGDPDPC&grp=0&a=&pr1.x=71&pr1.y=17|title=IMF World Economic Outlook Database, April 2012|accessdate=2012-04-20}}</ref> [[amerikai dollár|USD]]
 
|GDP megjegyzés =[[2011]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
 
|GDP-rangsorban =1.
 
|GDP vásárlóerő-paritás =14 045,507 milliárd USD
 
|GDP per fő ={{szám|48387}} USD
 
|GDP per fő rangsorban =8.
 
|GDP per fő vásárlóerő-paritás ={{szám|45968}} USD
 
|HDI = 0,950
 
|HDI év =2006
 
|HDI rangsorban =15.
 
|HDI kategória = magas
 
|írástudatlanság=
 
|terület =9 826 630
 
|területi rangsorban =[[Országok terület szerinti listája|3/4]].
 
|víz =4,87
 
|időzóna                = UTC
 
|eltérés UTC-től        =
 
|nyári időzóna          =
 
|eltérés UTC-től nyáron =
 
|pénznem =[[Amerikai dollár]]
 
|pénznem ISO-kódja =USD
 
|internet TLD =us
 
|gépkocsijel =USA
 
|hívókód =+1
 
|villamos hálózat =
 
|közlekedés iránya = jobb oldali
 
|mértékegységrendszer = angolszász
 
}}
 
  
Az '''Amerikai Egyesült Államok''', röviden az '''Egyesült Államok''' ([[angol nyelv|angolul]] ''United States of America,'' röviden ''United States'' vagy ''USA''), független [[föderáció|szövetségi]] [[köztársaság]], amely [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|ötven tagállamot]] és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország [[Észak-Amerika]] középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a [[Csendes-óceán|Csendes-]] és az [[Atlanti-óceán]] között, északról [[Kanada]] és délről [[Mexikó]] által határolva. [[Alaszka]] állam a kontinens északnyugati részén található [[Kanada]] és a [[Bering-szoros]]on keresztül [[Oroszország]] között, míg [[Hawaii]] állam egy [[szigetvilág]] a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.
 
 
9,83 millió négyzetkilométeres területével és 306 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ [[országok terület szerinti listája|harmadik]] legnagyobb és [[országok népesség szerinti listája|harmadik]] legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a [[Föld]] országai közül a kiemelkedő, [[bruttó hazai termék]]e (GDP) több mint 14 300 milliárd [[amerikai dollár]], ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.
 
 
Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a [[19. század|19.]] és a [[20. század]]ban nőtt meg. A [[Szovjetunió]] felbomlása után az USA maradt az egyetlen [[szuperhatalom]], a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, ameddig [[Oroszország]] és [[Kína]] nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje a [[2000-es évek]] közepére-végére jelentősen megnőtt.
 
 
== Földrajz ==
 
=== Domborzat ===
 
[[Fájl:Us-terkep.png|bélyegkép|balra|350px|Az Egyesült Államok térképe]]
 
[[Fájl:USA topo en.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ország domborzati térképe]]
 
 
Az USA [[Földrajztudomány#természetföldrajz|természetföldrajz]] szempontjából a következő [[nagytáj]]akra és nagytájcsoportokra oszlik:
 
 
* '''[[Appalache-hegység]]'''
 
ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a [[Kaledóniai-hegységrendszer|Kaledóniai-]], a déli része a [[Variszkuszi hegységrendszer]] tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
 
 
* '''Belső- vagy Központi-síkság'''
 
 
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.
 
 
* '''Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke'''
 
 
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:
 
* [[Felső-tó]]
 
* [[Huron-tó]]
 
* [[Michigan-tó]]
 
* [[Erie-tó]]
 
* [[Ontario-tó]]
 
 
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a [[Niagara]] lépcsője, a [[Niagara-vízesés]]. A jégkorszak következményeként [[moréna]]vonulatok alakultak ki itt (például: [[Oak Ridge]] – Tennessee államban).
 
 
* '''[[Mississippi-medence]]'''
 
 
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A [[pleisztocén]] kor jégtakarója a [[Missouri (folyó)|Missouri]] és [[Ohio]] (a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
 
 
* '''Préri-tábla'''
 
 
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.
 
 
[[Fájl:Grand Canyon from Moran Point.jpeg|bélyegkép|balra|250px|[[Grand Canyon]], az ország egyik legismertebb természeti látványossága]]
 
 
* '''Partmenti síkságok'''
 
 
Délkeleten a [[Mexikói-öböl]] és az [[Atlanti-óceán]] határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
 
 
* '''Kordillerák'''
 
 
A [[Pacifikus-hegységrendszer]] tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.<br />
 
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a [[Cascade-hegység]], amely [[Tűzhányó|vulkáni]] kúpokkal teljes, és a zömében kristályos [[Sierra Nevada (USA)|Sierra Nevada]]. A külső vonulata lényegében a [[Észak-amerikai Parti-hegység|Parti-hegység]]. A két vonulatot árkok választják el, mint a [[Kaliforniai-árok]].
 
 
* '''[[Sziklás-hegység]]'''
 
[[Fájl:MtHood TrilliumLake.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|[[Mount Hood]], [[Oregon]] Államban]]
 
 
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
 
 
* '''Belső medencék és fennsíkok'''
 
 
A [[Kolumbia-medence|Kolumbia-medencén]] hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A [[Nagy medence]] száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A [[Colorado-fennsík]] különleges látványt nyújt, mert a [[Colorado (folyó)|Colorado]] folyó bevágódása [[kanyon]]okat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.
 
 
Az USA legmagasabb pontja az alaszkai [[Mount McKinley]] 6194 m.
 
 
=== Vízrajz ===
 
Legfőbb folyók: [[Missouri (folyó)|Missouri]], [[Mississippi (folyó)|Mississippi]], [[Yukon (folyó)|Yukon]], [[Arkansas (folyó)|Arkansas]], [[Rio Grande]], [[Colorado (folyó)|Colorado]], [[Ohio (folyó)|Ohio]], [[Vörös (Red)-folyó]], [[Kolumbia (folyó)|Kolumbia]], [[Kígyó (Snake)-folyó]], [[Yellowstone Nemzeti Park|Yellowstone]].
 
 
=== Éghajlat ===
 
Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle [[éghajlat]] alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves [[kontinentális éghajlat|kontinentális]] északon és esős [[szubtrópusok|szubtrópusi]] délen. [[Florida]] déli csúcsának éghajlata [[trópusok|trópusi]], akárcsak [[Hawaii]]-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, [[sivatagi éghajlat|sivatagi]] délnyugaton, [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] [[Kalifornia]] partvidékén, [[óceáni éghajlat|óceáni]] [[Oregon]] és [[Washington (állam)|Washington]] partvidékén, valamint [[Alaszka|Dél-Alaszkában]]. Alaszka legnagyobb része szubarktikus vagy [[sarkvidéki éghajlat]]ú.
 
 
A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a [[Mexikói-öböl]] partján fekvő államokban gyakori a [[trópusi ciklon|hurrikán]], Középnyugaton (Midwest) pedig a [[tornádó]].
 
 
=== Környezetvédelem ===
 
Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.
 
{{bővebben|United States Environmental Protection Agency}}
 
 
==== Nemzeti parkok ====
 
A [[Sziklás-hegység]]ben alapították a világ első nemzeti parkját, [[Yellowstone Nemzeti Park|Yellowstone]]-t. Jelenleg ötvennyolc nemzeti park van és több száz más szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület. Összességében a kormány tulajdonában van 28,8%-a az ország területének. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgáz-bányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.
 
 
[[Fájl:Yellowstone Castle Geysir Edit.jpg|thumb|180px|right|Egy [[gejzír]] a [[Yellowstone Nemzeti Park]]ban]]
 
==== Természeti világörökség ====
 
Az [[UNESCO]] által elismerten a természeti [[világörökség]] része:
 
* [[Yellowstone Nemzeti Park]];
 
* [[Grand-kanyon Nemzeti Park]];
 
* [[Everglades Nemzeti Park]];
 
* [[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán]]: [[Kluane Nemzeti Park]], [[Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park]], [[Glacier Bay Nemzeti Park]], [[Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]] ([[Kanada|Kanadával közös]]);
 
* [[Redwood Nemzeti Park]];
 
* [[Mamut-barlang Nemzeti Park]];
 
* [[Olympic-hegység Nemzeti Park]];
 
* [[Great Smoky-hegység Nemzeti Park]];
 
* [[Yosemite Nemzeti Park]];
 
* [[Hawaii Vulkánok Nemzeti Park]];
 
* [[Carlsbad Caverns Nemzeti Park]];
 
* [[Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark]] (Kanadával közös).
 
 
== Történelem ==
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok történelme}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai}}
 
=== Az USA létrejötte ===
 
{{bővebben|Amerikai függetlenségi háború}}
 
[[Fájl:Declaration independence.jpg|bélyegkép|200px|''A [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Függetlenségi nyilatkozat]],'' [[John Trumbull]] festménye]]
 
 
[[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] [[A tizenhárom gyarmat|13 amerikai gyarmata]] [[1776]]. [[július 4.|július 4-én]] a [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozat]] elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő [[Amerikai függetlenségi háború|függetlenségi háborút]] az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.
 
 
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A [[19. század]] elején megvásárolták [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleontól]] [[Louisiana|Louisiana francia gyarmatot]], a spanyoloktól megszerezték [[Florida|Floridát]], majd [[Mexikó]]tól háborúban elhódították a mai [[Texas]], [[Új-Mexikó]], [[Kalifornia]], [[Nevada]], [[Arizona]] és még néhány állam területét. A jórészt [[indiánok]] lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.
 
 
=== Az amerikai polgárháború ===
 
{{bővebben|Amerikai polgárháború}}
 
A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A [[rabszolgaság]] ellen az [[1850-es évek]]től mozgalom bontakozott ki. Amikor [[1860]]-ban a rabszolgaságot ellenző, [[1855]]-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, [[Abraham Lincoln]]t választották elnökké, 11 déli állam ([[Texas]], [[Louisiana]], [[Mississippi (állam)|Mississippi]], [[Arkansas]], [[Tennessee]], [[Alabama]], [[Georgia (állam)|Georgia]], [[Florida]], [[Dél-Karolina]], [[Észak-Karolina]], [[Virginia]]) kivált az Unióból, és [[Richmond (Virginia)|Richmond]] fővárossal megalakították az [[Amerikai Konföderációs Államok]]at.
 
Elnökké [[Jefferson Davis]]t választották. Ezzel kitört a [[amerikai polgárháború|polgárháború]] (Észak-Dél háború) ([[1861]]–[[1865]]). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.
 
[[1867]]-ben [[Oroszország]]tól megvásárolták [[Alaszka|Alaszkát]].
 
 
=== Nagyhatalommá válás ===
 
[[Fájl:Stars and Stripes on Mount Suribachi (Iwo Jima).jpg|bélyegkép|180px|Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az [[Ivo Dzsima-i csata]] után]]
 
 
A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A [[20. század]] elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.
 
Az [[első világháború]] idején az USA az [[Antant|Antant-hatalmakkal]] szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban [[1917]]-ben [[Németország]] meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek.(A Britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt.)
 
 
Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a [[nagy gazdasági világválság]] szakította meg. A válságból való kilábalásra [[Franklin D. Roosevelt|Franklin Delano Roosevelt]] elnök meghirdette a [[New Deal]]nek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.
 
 
Az Egyesült Államok kezdetben a [[második világháború]]ba sem lépett be, de a [[kölcsönbérleti törvény]] alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a [[Szovjetunió]]t. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a [[Pearl Harbor-i csata|Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás]], és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a [[tengelyhatalmak]] ellen. A II. világháború 1945-ös [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges]] győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] helyébe Amerika lépett, és a [[kapitalizmus|kapitalista]] világ vezető hatalmává vált.
 
 
=== A hidegháború ===
 
{{bővebben|Hidegháború}}
 
 
A [[második világháború]]ból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a [[Szovjetunió]] kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú [[demokrácia|demokratikus]]-[[kommunizmus|kommunista]] világ, melyben két [[szuperhatalom]] szövetségi tömböket alakított ki, a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét]] ([[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-t) és a [[Varsói Szerződés]]t. A szó szoros értelmében [[háború]] nem tört ki a két ország között, "csak" a két [[szuperhatalom]] által támogatott kisebb országok között (például [[koreai háború]], [[vietnami háború]], a [[harmadik világ]] polgárháborúi stb.). A korszak (a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]]-[[KGB]] által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább [[ideológia]]i összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az [[atomháború]] fenyegetése volt, de része volt még a [[Hidegháborús fegyverkezési verseny|fegyverkezési verseny]] és az [[űrverseny]] is. Valójában a [[hidegháború]] utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a [[kultúra]], a [[sport]] és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as [[1980. évi nyári olimpiai játékok|moszkvai]] és a '84-es [[1984. évi nyári olimpiai játékok|Los Angeles-i]] [[olimpiai játékok|olimpiát]]).
 
 
[[1963]]-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az [[Nemzetközi atomcsendegyezmény|atomcsend egyezményt]] amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.
 
 
A [[1960-as évek|60-as években]] az USA fokozatosan belebonyolódott a [[vietnami háború]]ba.
 
Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.
 
Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék [[polgárjogi mozgalom|polgárjogi mozgalma]].
 
A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a [[apartheid|faji elkülönítés]].
 
[[1964]]. [[július 3.|július 3-án]] törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.
 
 
=== A közelmúlt ===
 
 
Az USA [[1989]] decemberében megszállta [[Panamát]]. [[1990]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] katonákat küldött a [[Perzsa-öböl]]be, amikor [[Szaddám Huszein]] elfoglalta [[Kuvait]]ot. Az [[Öbölháború]] 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.
 
 
1993-ban az USA ([[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött [[Szomália|Szomáliába]] ([[Delta Force]], [[Rangers]]) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták.
 
 
[[File:WTC smoking on 9-11.jpeg|thumb|A [[Világkereskedelmi Központ]] két tornya füstölög a terrortámadások után]]
 
[[2001]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|terrortámadás]] érte a [[New York|New York-i]] [[Világkereskedelmi Központ|World Trade Centert]] és a [[Washington (város)|Washington]] melletti [[Pentagon]]t, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta [[Afganisztán]]t, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az [[afganisztáni háború]] alatt az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.
 
 
[[Fájl:army.mil-2007-03-21-084518.jpg|bélyegkép|220px||Amerikai katonák 2007. március 7-én [[Bagdad]]ban]]
 
 
2002-ben [[George W. Bush]] elnök mások mellett [[Irak]]ot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására.
 
2003-ban az USA kormánya a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA [[Szaddám Huszein]] iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) [[Tömegpusztító fegyverek|tömegpusztító fegyvereire]] hivatkozva az [[iraki háború]] keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az [[iraki polgárháború]].
 
 
Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását,<ref>{{cite web|url=http://www.foxnews.com/story/0,2933,101956,00.html|title=Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'}}</ref> az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.<ref>{{cite web|url=http://meganmcardle.theatlantic.com/archives/2008/03/iraq_body_count_why_is_it_so_h.php|title=Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?}}</ref> Az [[:en:Iraq Body Count project|Iraq Body Count projekt]] csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy [[:en:Lancet surveys of Iraq War casualties|cikket]], amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.<ref>{{cite web|url=http://www.unhcr.org/iraq.html|title=The Continuing Needs of Iraq's Displaced|archiveurl=http://web.archive.org/web/20070827005541/http://www.unhcr.org/iraq.html|archivedate=2007-08-27}}</ref>
 
 
Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta [[közvélemény-kutatás]]i adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.
 
 
2009. január 20-án hivatalába lépett [[Barack Obama]], az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.
 
 
== Államszervezet és közigazgatás ==
 
=== Alkotmány, államforma ===
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok címere]]''
 
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja]]''
 
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok himnusza]]''
 
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak himnuszai]]''
 
 
Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az [[az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|alkotmány]]. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, [[1787]]. [[szeptember 17.|szeptember 17]]-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőként [[Delaware]] ratifikálta [[1787]]. [[december 7.|december 7-én]], utolsóként pedig [[Rhode Island]] öt hónappal később, [[1790]]. [[május 29.|május 29-én]]. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosítás [[Bill of Rights (USA)|Bill of Rights]] néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhét [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai|alkotmánymódosításból]].
 
 
=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
 
[[File:Official portrait of Barack Obama.jpg|thumb|links|upright|[[Barack Obama]], az Egyesült Államok 44. elnöke]]
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok elnöke}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok alelnökeinek listája}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi kormányzóinak listája}}
 
{{bővebben|Az amerikai demokrácia}}
 
A végrehajtó hatalom feje az [[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke|elnök]] (jelenleg [[Barack Obama]]), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg [[Joe Biden|Joseph Biden]]), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.
 
 
A törvényhozói hatalom két házból áll: a [[Az Egyesült Államok képviselőháza|Képviselőház]] és a [[Az Egyesült Államok szenátusa|Szenátus]]. Ezt a két házat összefoglaló néven [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszusnak]] hívják. A Képviselőház vezetője a házelnök (2011 januárjától [[John Boehner]]); a Szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be (jelenleg [[Joe Biden|Joseph Biden]]).
 
 
Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg [[John Roberts]]); ő vezeti a kilenctagú Legfelső Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, akik megbízatása élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet.
 
{{USA államok imagemap}}
 
=== Közigazgatási beosztás ===
 
 
{{fő|Az Amerikai Egyesült Államok államai}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok megyéi}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok településeinek listája}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei}}
 
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros („Szövetségi Kerület”).
 
Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:
 
 
==== Lakatlan ====
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok külbirtokai}}
 
 
* [[Baker-sziget]]
 
* [[Howland-sziget]]
 
* [[Jarvis-sziget]]
 
* [[Johnston-atoll]]
 
* [[Kingman-zátony]]
 
[[Fájl:Verbesina encelioides panoramic.jpg|thumb|230px|360 fokos nézet a Midway-szigetek egy részéről]]
 
* [[Midway-atoll|Midway-szigetek]]: A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó 2 kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
 
** Státusz: önkormányzat nélküli terület.
 
** Népesség: a támaszpont személyzete
 
** Hivatalos nyelv: angol
 
* [[Palmyra-atoll]]
 
[[Fájl:NavassaCoastAerialUSGS.jpg|thumb|A [[Navassa-sziget]] sziklás tengerpartja]]
 
* [[Navassa-sziget]]:
 
** Terület: 5,2&nbsp;km²
 
** Népesség:ideiglenesen lakott.
 
** Státusz: tengerentúli terület.
 
* [[Petrell-szigetek]]
 
* [[Serranilla-sziget]]
 
[[File:Wake Island air.JPG|thumb|Légi felvétel a [[Wake-sziget]]ről ([[atoll]])]]
 
* [[Wake-sziget]]: A Marshall-szigetektől északra található Csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még 2 kis sziget: Wilkes és Peale.
 
** Státusz: önkormányzat nélküli terület
 
** Terület:7,8&nbsp;km²
 
** Népesség: a támaszpont személyzete
 
** Hivatalos nyelv: angol
 
<!--(forrás: A világ országai című könyv)-->
 
 
[[File:1farleftpalms.jpg|thumb|220px|A trópusi éghajlatú [[Amerikai Szamoa]] Ofu nevezetű tengerpartja]]
 
==== Lakott ====
 
* [[Amerikai Szamoa]] (autonóm)
 
A Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700&nbsp;km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él emellett jelentős az idegenforgalom is.
 
** Státusz: önkormányzat nélküli terület
 
** Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten
 
** Terület: 194,8&nbsp;km²
 
** Népesség: 62&nbsp;000 fő ([[1997]])
 
** Népsűrűség: 318,3 fő/km²
 
** Hivatalos nyelv: angol, szamoa (forrás: ''A világ országai'' című könyv)
 
 
* [[Amerikai Virgin-szigetek]]
 
A [[Karib-tenger]] északkeleti szegélyén a [[Kis-Antillák]]hoz tartozó három nagyobb lakott és 65 kisebb, zömmel lakatlan szigetből álló szigetcsoport.
 
** Terület: 353&nbsp;km²
 
** Székhely: Charlotte Amelie 12 100 fő ([[2004]])
 
** Népesség: 119 000 fő ([[2003]])
 
** Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
 
** Hivatalos nyelv: [[Angol nyelv|angol]]
 
[[Fájl:saipan.jpg|right|thumb|220px|[[Saipan]] szigete az [[Északi-Mariana-szigetek]] közül]]
 
* [[Északi-Mariana-szigetek]] (társult állam)
 
16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300&nbsp;km-re. Hat szigete lakott.
 
** Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
 
** Székhely: Chalan Kanoa 3400 fő
 
** Népesség: 76 300 fő ([[2003]])
 
** Terület: 477&nbsp;km²
 
** Hivatalos nyelv: angol, chamorro
 
[[Fájl:San Juan from above.jpg|thumb|220px|[[San Juan]], az Egyesült Államokhoz társult állam, [[Puerto Rico]] fővárosa]]
 
* [[Guam]]
 
A Marianna-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300&nbsp;km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.
 
** Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
 
** Székhely: Agana, 1140 fő
 
** Terület: 549&nbsp;km²
 
** Népesség: 162 100 fő (2004)
 
** Népsűrűség: 265,9 fő/km²
 
** Hivatalos nyelv: angol, chamorro
 
* [[Puerto Rico]] (társult állam)
 
A [[Nagy-Antillák]] legkeletibb tagja.
 
** Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
 
** Székhely: [[San Juan]], 433 900 fő
 
** Terület: 9104&nbsp;km²
 
** Népesség: 3 949 200 fő ([[2003]])
 
** Népsűrűség: 434 fő/km²
 
** Hivatalos nyelv: angol, spanyol
 
[[Fájl:USSRONALDREAGANgoodshot.jpg|thumb| Egy [[repülőgép-hordozó]], ''[[USS Ronald Reagan (CVN-76)|USS Ronald Reagan]]'']]
 
=== Védelmi rendszer ===
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok hadereje}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke}}
 
{{bővebben|Az Egyesült Államok fegyveres erőinek kitüntetései}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete}}
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje}}
 
{{bővebben|Amerikai Egyesült Államok Parti őrsége}}
 
Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a.<ref>{{cite web|url=http://www.gpoaccess.gov/usbudget/fy08/pdf/budget/defense.pdf |title=Department of Defense |format=PDF |date= |accessdate=2010-04-01}}</ref> Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.<ref>[http://nol.hu/cikk/495259/ Népszabadság]</ref>
 
 
[[Fájl:USA 2000 population density.png|bélyegkép|jobbra|230px|Az USA népsűrűsége ([[Alaszka]] és [[Hawaii]] nélkül, [[2000]]-ben, fő/km²)
 
{{jelmagyarázat|#04047C|72,79–19488,85}}
 
{{jelmagyarázat|#0404B4|29,12–72,50}}
 
{{jelmagyarázat|#048CA4|14,56–28,82}}
 
{{jelmagyarázat|#04DC94|7,28–14,27}}
 
{{jelmagyarázat|#74FC04|2,91–6,98}}
 
{{jelmagyarázat|#CCFC04|1,46–2,62}}
 
{{jelmagyarázat|#FCFC04|0,29–1,16}}
 
{{jelmagyarázat|#FCFCFC|<0,29}}
 
]]
 
[[File:Carte des villes américaines.svg|thumb|230px|Az USA [[agglomeráció]]s térségei. Lila ponttal jelezve a legalább 10 milliós agglomerációk, pirossal az 5-10 milliós agglomerációk, narancssárgával a 2-5 milliós tömörülések.]]
 
== Népesség ==
 
=== Általános adatok ===
 
* Népesség: 307 500 000 (2009). Korábbi adatok: 226 millió (1980), 248 millió (1990), 292 millió (2003), 300 millió (2006)
 
* Népsűrűség: 31 fő/négyzetkilométer
 
* Népességnövekedés: 0,9%. Születés: 14 születés/1000 lakos. Halálozás: 8 halálozás/1000 lakos. Migráció: 3 migráns/1000 lakos
 
* Gyermekvállalási ráta: 2,1 gyermek/nő
 
* Születéskor várható élettartam: 80 év
 
* Életkori megoszlás: 0-18 évesek: 27%. 19-64 évesek: 60%. 65+ évesek: 13%
 
* [[Város]]i lakosság aránya: 75%
 
* Írástudatlanság: 3%.
 
 
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
 
 
Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az [[Amerikai angol nyelv|angol]] 30 tagállamban hivatalos,<ref>{{cite web |url=http://www.proenglish.org/issues/offeng/states.html |title=English in the 50 states |accessdate=2009-04-15 |publisher=proenglish.org}}</ref> [[Hawaii]] államban az angol mellett hivatalos még a [[hawaii nyelv|hawaii]] is.<ref>{{cite web |url=http://hawaii.gov/lrb/con/conart15.html |title=The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4 |accessdate=2009-04-15 |publisher=Hawaii Legislative Reference Bureau}}</ref>
 
 
''Lásd még: [[Amerikai indián nyelvek]]''
 
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája]]''
 
 
[[Fájl:Census-2000-Data-Top-US-Ancestries-by-County.svg|bélyegkép|balra|230px|Az USA népessége többségi származás szerint (2000)<br />
 
{{jelmagyarázat|#c6d9e7|[[németek]]}}
 
{{jelmagyarázat|#c6afcb|[[angolok]]}}
 
{{jelmagyarázat|#dbe7b7|[[norvégok]]}}
 
{{jelmagyarázat|#008c4d|[[hollandok]]}}
 
{{jelmagyarázat|#9781b2|[[írek]]}}
 
{{jelmagyarázat|#5ab3dd|[[franciák]]}}
 
{{jelmagyarázat|#0173b2|[[olaszok]]}}
 
{{jelmagyarázat|#f0aeba|[[mexikóiak]]}}
 
{{jelmagyarázat|#f8ce7c|őslakosok ([[indiánok]], [[eszkimók]] stb.)}}
 
{{jelmagyarázat|#f1dfdd|[[spanyolok]]}}
 
{{jelmagyarázat|#983d71|[[afrikaiak]]}}
 
]]
 
* Etnikai megoszlás: fehér 80%, afro-amerikai 13%, ázsiai 4,5%, őslakos ([[Indiánok|indián]], [[eszkimók|eszkimó]], aleut) 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) 15,2%, [[Romák|cigány]] 0,4%.
 
 
* '''Népességnövekedés'''
 
Az Egyesült Államok [[népességnövekedés]]e kiemelkedően magas minden másik fejlett [[ország]]hoz képest. A minden évben jelentős mértékű [[bevándorlás]] mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. [[2050]]-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több, mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban [[2007]]-es adatok szerint egy [[nő]]re átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.
 
 
* '''Vallási háttér'''
 
Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy [[2003]]…-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.
 
* Vallási megoszlás: [[Protestantizmus|protestáns]] 49% ([[Baptizmus|baptista]], [[Metodizmus|metodista]], [[Pünkösdi-karizmatikus mozgalom|pünkösdi]], [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[Kálvinizmus|református]], [[Anglikán Közösség|anglikán]]), [[Római katolikus egyház|római katolikus]] 22%, [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]] 2%, [[Mormonizmus|mormon]] 5%, [[Iszlám|muszlim]] 2%, [[Zsidó vallás|zsidó]] 1,5%, felekezeten kívüli 1,5%.
 
{{lásd|Bibliaövezet}}
 
{| class="infobox" style="text-align:center; width:97%; margin-right:10px; font-size:90%"
 
! colspan="7" style="background:#e9e9e9; padding:0.3em;" 0; line-height:1.2em;|Az Egyesült Államok legnagyobb városainak lakossága
 
|-
 
!rowspan=28|
 
[[Fájl:Brooklyn Bridge and downtown Manhattan.jpg|border|145px|New York]]<br/><small>[[New York]]</small><br/>
 
[[Fájl:DowntownLosAngeles.jpg|border|145px|Los Angeles]]<br/><small>[[Los Angeles]]</small><br/>
 
[[Fájl:Chicago buildings.jpg|border|145px|Chicago]]<br/><small>[[Chicago]]</small><br/>
 
[[Fájl:Houston Skyline11.jpg|145px|border|Houston]]<br/><small>[[Houston]]</small><br/>
 
[[Fájl:AtlantaGeorgia.jpg|145px|border|AtlantaGeorgia]]<br/><small>[[Atlanta]]</small><br/>
 
[[Fájl:Miami downtown.JPG|145px|border|Miami]]<br/><small>[[Miami]]</small><br/>
 
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|<small>#</small>
 
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"|Város (Állam)
 
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Város (2011)
 
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Agglomeráció (2011)
 
!rowspan=28|
 
[[Fájl:Philly skyline.jpg|145px|border|Philadelphia]]<br/><small>[[Philadelphia]]</small><br/>
 
[[Fájl:Downtown Phoenix Aerial Looking Northeast.jpg|border|145px|Phoenix]]<br/><small>[[Phoenix]]</small><br/>
 
[[Fájl:Downtown San Antonio View.JPG|border|145px|San Antonio]]<br/><small>[[San Antonio]]</small><br/>
 
[[Fájl:San Diego Skyline during winter of January 2011.jpg|border|145px|San Diego]]<br/><small>[[San Diego]]</small><br/>
 
[[Fájl:Boston downtown skyline.jpg|border|145px|Boston downtown skyline]]<br/><small>[[Boston]]</small><br/>
 
[[File:Seattle 4.jpg|border|145px|Seattle]]<br/><small>[[Seattle]]</small><br/>
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 1 ||align=left | '''[[New York]]''' ([[New York (állam)|New York]]) || 8 244 910 || 19 015 900
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 2 ||align=left | '''[[Los Angeles]]''' ([[California]]) || 3 819 702  || 13 000 000
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 3 ||align=left | '''[[Chicago]]''' ([[Illinois]]) || 2 707 120 || 9 504 753
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 4 ||align=left | '''[[Houston]]''' ([[Texas]]) || 2 145 146  || 6 086 538
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 5 ||align=left | '''[[Philadelphia]]''' ([[Pennsylvania]]) || 1 536 471 || 5 992 414
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 6 ||align=left | '''[[Phoenix, Arizona|Phoenix]]''' ([[Arizona]]) || 1 469 471 || 4 263 236
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 7 ||align=left | '''[[San Antonio]]''' ([[Texas]]) || 1 359 758 || 2 194 927
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 8 ||align=left | '''[[San Diego]]''' ([[California]]) || 1 326 179 || 3 140 069
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 9 ||align=left | '''[[Dallas]]''' ([[Texas]]) || 1 223 229 || 6 526 548
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 10 ||align=left | '''[[San José (Kalifornia)|San José]]''' ([[California]]) || 967 487 || 1 865 450
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 11 ||align=left | '''[[Jacksonville (Florida)|Jacksonville]]''' ([[Florida]]) || 827 908 || 1 360 251
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 12 ||align=left | '''[[Indianapolis]]''' ([[Indiana]]) || 827 609 ||  1 778 568
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 13 || align=left | '''[[Austin (Texas)|Austin]]''' ([[Texas]]) || 820 611 || 1 783 519
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 14 ||align=left | '''[[San Francisco]]''' ([[California]]) || 812 826 || 4 391 037
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 15 ||align=left | '''[[Columbus (Ohio)|Columbus]]''' ([[Ohio]])  || 797 434 || 1 858 464
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 16 ||align=left | '''[[Fort Worth (Texas)|Fort Worth]]''' ([[Texas]])  || 758 738 || 6 526 548
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 17 ||align=left | '''[[Charlotte]]''' ([[Észak-Karolina]])  || 751 087 || 1 795 472
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 18 ||align=left | '''[[Detroit]]''' ([[Michigan]]) || 706 585 || 4 285 832
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 19 ||align=left | '''[[El Paso (Texas)|El Paso]]''' ([[Texas]]) || 665 568 || 820 790
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 20 ||align=left | '''[[Memphis (Tennessee)|Memphis]]''' ([[Tennessee]]) || 652 050 || 1 325 605
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| .. ||align=left | '''[[Boston]]''' ([[Massachusetts]]) || 625 000 || 4 500 000
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| .. ||align=left | '''[[Baltimore]]''' ([[Maryland]]) || 620 000 || 2 700 000
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| .. ||align=left | '''[[Seattle]]''' ([[Washington (állam)]]) || 620 000 || 3 500 000
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| .. ||align=left | '''[[Atlanta]]''' ([[Georgia (állam)|Georgia]]) || 420 000 || 5 200 000
 
|-
 
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| .. ||align=left | '''[[Miami]]''' ([[Florida]]) || 410 000 || 5 500 000
 
|}
 
 
''Lásd még: [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak legnagyobb városai]]''
 
 
== Gazdaság ==
 
 
{| class="wikitable" style="border:1px black; float:right; margin-left:1em;"
 
|-
 
! style="background:#F99;" colspan="3"|Gazdasági mutatók
 
|-
 
| [[Munkanélküliség]] || 9,5%<ref>{{cite web|url=http://www.bls.gov/news.release/empsit.nr0.htm |title=Employment Situation Summary|publisher=U.S. Department of Labor |date=2009-01-09 |accessdate=2009-01-23}}</ref> || (2010. júl.)
 
|-
 
| [[bruttó hazai termék|GDP]] növekedés || +2,4%<ref>{{cite web|url=http://www.bea.gov/national/xls/gdpchg.xls |title=Gross Domestic Product |publisher=Bureau of Economic Analysis |format=XLS |date=2009-02-27 |accessdate=2009-03-19}}</ref> || (2010. 2. negyedév)
 
|-
 
| [[infláció|CPI infláció]] || 2,0%<ref>{{cite web|url=http://www.bls.gov/news.release/pdf/cpi.pdf |title=Consumer Price Index: November 2008 |publisher=U.S. Department of Labor |date=2008-12-16 |accessdate=2009-01-23}}</ref> || 2009. maj.-2010. maj.
 
|-
 
| [[Államadósság]] || [[amerikai dollár|$]]13,000 milliárd<ref>{{cite web|url=http://www.treasurydirect.gov/NP/BPDLogin?application=np|title=Debt Statistics |publisher=U.S. Department of the Treasury |accessdate=2009-01-31}}</ref> || (2010. jun.)
 
|-
 
| [[Szegénység|Szegénységi ráta]] || 13,2%<ref name="CBPR08">{{cite web|url=http://www.census.gov/Press-Release/www/releases/archives/income_wealth/012528.html |title=Household Income Rises, Poverty Rate Unchanged, Number of Uninsured Down |publisher=U.S. Census Bureau |date=2008-08-26 |accessdate=2009-01-23}}</ref> || (2008)
 
|}
 
[[Fájl:Detroit GM headquarters.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Detroit]], az USA egyik ipari központja (a bal oldali felhőkarcoló-komplexum a [[General Motors]] központja)]]
 
Az USA a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A [[Világgazdasági Fórum]] [[2009]]-[[2010]]-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.<ref>{{cite web |url=http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/08/a_vilag_58._legversenykepesebb_orszaga_vagyunk/ |title=A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk |accessdate=2009-09-09 |date=2009-09-08 |publisher=[[index.hu]] |language=magyar}}</ref>
 
 
=== Ipar ===
 
==== Bányászat ====
 
* feketeszén: [[Appalache-hegység]] nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
 
* vasérc: Felső-tó vidékén,
 
* színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
 
* uránérc: Sziklás-hegység
 
* kőolaj, földgáz: Kalifornia, [[Mexikói-öböl]] partján (Texas, [[Louisiana]]), Alaszkában – kimerülőben
 
* kősó: Texas
 
* kén: [[Texas]]
 
* foszfát: [[Florida]]
 
 
==== Energiagazdaság ====
 
 
Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország.
 
Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre-állási mutatójuk.
 
 
'''Nagyobb megújuló energiatermelők:'''
 
 
* Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó
 
* Szélerőmű: Texas
 
* Naperőmű: Colorado
 
 
==== Feldolgozóipar ====
 
Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.
 
 
Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:
 
* vaskohászat: Appalache-vidék ([[Pittsburgh]], [[Bethlehem (USA)|Bethlehem]]), Nagy Tavak vidéke ([[Buffalo]], [[Cleveland]], [[Detroit]], Chicago-Gary, Duluth)
 
* alumínium-kohászat: [[New Orleans]], Mobile, Baton Rouge,
 
* autógyártás: [[Detroit]], [[Cleveland]], Buffalo, [[Baltimore]], Kansas City
 
* repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, [[San Diego]], [[Los Angeles]], [[San Francisco]], [[Houston]], Atlanta, [[Seattle]](Boeing)
 
* elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
 
* kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
 
* élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, [[Kansas City]]
 
* Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
 
* Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
 
* Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
 
* A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.
 
 
Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy [[Pittsburgh]] is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.
 
 
==== Kereskedelem ====
 
[[Fájl:Photos NewYork1 032.jpg|bélyegkép|250px|A [[tőzsde]] épülete [[New York]]ban]]
 
 
A kereskedelem központja [[New York]]. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont [[Chicago]], ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.
 
 
Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az [[űrkutatás]] központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb [[űrközpont]] mégis Floridában, [[Cape Canaveral]]-ben van. Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a [[The Coca-Cola Company|Coca-Coláról]]. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.
 
 
Importtermékek: nyersolaj, feldolgozott olajtermékek, olajszármazékok, műszaki cikkek, gépkocsik, ipari termékek, élelmiszer.
 
Exporttermékek: általános élelmiszeripari termékek, gépkocsik, ipari felszerelések és alkatrészek, mezőgazdasági termékek, luxuscikkek.
 
Föbb kereskedelmi partnerek: [[Kanada]], [[Mexikó]], [[Japán]], [[Egyesült Királyság]], [[Németország]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Kína]], [[Kínai Köztársaság|Tajvan]].
 
 
{{bővebben|Kereskedelmi Minisztérium (Egyesült Államok)}}
 
 
==== Mezőgazdaság ====
 
[[File:Case IH combine harvesting soybeans.jpg|thumb|Kombájn aratja a [[szójabab]]ot [[Indiana]] államban]]
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága}}
 
 
Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.
 
* Közép – Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
 
* Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
 
* Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
 
* Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
 
* Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással
 
* Kordillerák: fűszertelepek
 
* Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
 
* [[Minneapolis]], [[Saint Louis (Missouri)|St. Louis]], [[Kansas]] City a malom és húsiparukról híres.
 
 
== Közlekedés ==
 
{{bővebben|Az Egyesült Államok közlekedése}}
 
[[Fájl:Map of current Interstates.svg|thumb|right|Az [[Interstate Highway System|államközi autópályák]], amelyek több mint 75 000 kilométer hosszan szelik át az országot]]
 
[[File:Roads of Miami.JPG|thumb|Utak [[Miami]]ban]]
 
 
=== Közúti ===
 
{{lásdmég|Interstate Highway System|Az USA szövetségi országúthálózata|Greyhound Lines}}
 
 
Több mint 4&nbsp;200&nbsp;000 kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezeket lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.
 
 
A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 1&nbsp;000 lakosra 759 autó jut, ami messze meghaladja az Európai Uniós átlagot (1&nbsp;000 lakosra 472 autó). Egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.<ref>[http://www.bts.gov/publications/highlights_of_the_2001_national_household_travel_survey/html/section_02.html A közlekedési hatóság 2001-es felmérése]</ref>
 
 
A közúti tömegközlekedésben a [[Greyhound Lines|Greyhound]] játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.
 
 
{{csonk-szakasz}}
 
 
=== Vasúti ===
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok vasúti közlekedése}}
 
==== Személyszállítás ====
 
{{lásdmég|Amtrak|Acela Express}}
 
A nemzeti vasúttársaság az [[Amtrak]]. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, a [[Northeast Corridor]]. Itt közlekedik az [[Acela Express]] is, amely [[Washington (város)|Washingtont]] köti össze [[Boston]]nal.
 
 
==== Teherszállítás ====
 
A vasútvonalak túlnyomó részét (240&nbsp;000&nbsp;km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbb tehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nem [[villamos vontatás|villamosított]].
 
 
[[File:Newark Liberty International Airport from the Air.jpg|thumb|Newark Liberty nemzetközi repülőtere [[New Jersey]]ben, a levegőből nézve]]
 
 
=== Légi ===
 
Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15&nbsp;000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városok általában több repülőtérrel is rendelkeznek, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintjei.
 
 
A legfrekventáltabb belföldi útvonal a [[New York]] - [[Los Angeles]] útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1&nbsp;800&nbsp;000 ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a [[New York]] - [[London]] útvonal, amit évente 3&nbsp;000&nbsp;000 utas használ.
 
 
=== Vízi ===
 
 
{{csonk-szakasz}}
 
 
[[File:Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conception.jpg|thumb|National Shrine of the Immaculate Conception bazilika [[Washington (város)|Washington]]ban]]
 
== Kultúra ==
 
{{csonk-szakasz}}
 
 
=== Kulturális intézmények ===
 
==== Kulturális világörökség ====
 
[[File:Statue of Liberty 7.jpg|right|thumb|210px|A [[Szabadság-szobor (New York)|Szabadság-szobor]] [[New York]]ban a szabadság és a demokrácia jelképe]]
 
[[File:Taos Pueblo2.jpg|thumb|210px|[[Pueblo de Taos]] ősi indián falu [[New Mexico]] államban ]]
 
A kulturális [[világörökség]] része:
 
* [[Mesa Verde Nemzeti Park]];
 
* [[Függetlenségi Csarnok]] [[Philadelphia]] városban;
 
* [[Cahokia Mounds Állami Történelmi Lelőhely]] (prehisztorikus település);
 
* [[San Juan]] óvárosa [[Puerto Rico|Puerto Ricóban]];
 
* [[Szabadság-szobor (New York)]];
 
* [[Chaco Kulturális Nemzeti Történelmi Park]];
 
* [[Monticello]] és a [[Virginiai Egyetem]] [[Charlottesville]]-ben;
 
* [[Pueblo de Taos]] (indián falu).
 
 
==== Híres Egyetemek ====
 
* [[Harvard Egyetem]]
 
* [[Massachusetts Institute of Technology]]
 
* [[Yale Egyetem]]
 
* [[Chicagói Egyetem]]
 
* [[University of Pennsylvania]]
 
* [[Columbia Egyetem]]
 
* [[Princeton Egyetem]]
 
* [[Georgetown Egyetem]]
 
* [[Cornell Egyetem]]
 
* [[Berkeley Egyetem]]
 
* [[Stanford Egyetem]]
 
 
=== Művészet ===
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok művészete}}
 
{{bővebben|Indián művészet}}
 
{{bővebben|Művészetek és Irodalmak Amerikai Akadémiájának Aranymedálja}}
 
 
=== Film ===
 
[[File:PB050006.JPG|thumb|210px|A [[Hollywood]] felirat a Hollywood-i hegyekben, a világ filmgyártásának központjában, [[Kalifornia]]ban.]]
 
{{bővebben|Amerikai film}}
 
{{bővebben|Hollywoodi filmgyártás}}
 
{{bővebben|Minden idők 100 legjobb amerikai filmje}}
 
{{bővebben|Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia}}
 
 
=== Zene ===
 
{{bővebben|Blues}}
 
{{bővebben|A legnagyobb példányban eladott albumok listája az Amerikai Egyesült Államokban}}
 
 
=== Irodalom ===
 
{{bővebben|Az Amerikai Egyesült Államok irodalma}}
 
{{bővebben|Amerikai költők, írók listája}}
 
{{bővebben|Irodalmi díjas amerikai költők, írók listája}}
 
 
=== Gasztronómia ===
 
''Lásd még: [[Amerikai whiskey]]''
 
''Lásd még: [[Bourbon whiskey]]''
 
 
== Sport ==
 
[[Fájl:2006 Pro Bowl tackle.jpg|200px|thumb|right|[[Amerikai futball]], az egyik legnépszerűbb sport az Egyesült Államokban]]
 
[[Image:Phelpsbeijing.jpg|right|thumb|140px|[[Michael Phelps]], a legsikeresebb olimpikon]]
 
Az Államokban négy nyári és négy téli olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az [[atlétika]], a téli játékokon pedig a [[gyorskorcsolya]] a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.
 
 
Motorsportok terén igen gazdag az Államok, ugyanis itt rendezik meg a nemzeti [[NASCAR]] sorozatot, és rivális sorozatát az [[Indycar]]t, mindkettőt döntött oválpályákon bonyolítják le. [[Indianapolis]] a - nevezetes döntött kanyarjával - adott otthont az amerikai Forma 1-es futamnak. Forma 1-es világbajnokaik: Phill Hill (1961) és Mario Andretti (1978). 2010-től debütál volna a sorozatban az első amerikai F1-es alakulat; a USF1, de pénzhiány miatt csődbe ment, így nem sikerült megvalósítani az amerikai álmot.
 
 
[[Michael Phelps]] minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as Pekingi Olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.
 
 
[[Michael Jordan]] minden idők legnagyobb hatású sportolója, az amerikai [[National Basketball Association|NBA]] kosárlabda sorozatban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.
 
 
A [[Red Bull Air Race Világkupa|Red Bull Air Race]] műrepülő világbajnokságban 2004-től 2007-ig amerikai bajnokot avattak: [[Kirby Chambliss]] (2004, 2006), [[Mike Mangold]] (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.
 
 
[[Muhammad Ali]] amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. [[Mike Tyson]] történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét KO-val (''knock-out'' = kiütés) győzte le.
 
 
Legnépszerűbb sport a [[Amerikai futball|futball]],ami nem keverendő össze az európai labdarúgással, a soccer-ral.Leghíresebb csapatok: Indianapolis Colts, New England Patriots,San Francisco 49'ers
 
 
* ''Bővebben: [[Az Amerikai Egyesült Államok az olimpiai játékokon]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai labdarúgó-válogatott]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai női labdarúgó-válogatott]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai férfi vízilabda-válogatott]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai női vízilabda-válogatott]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai férfi kosárlabda-válogatott]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai profi ökölvívók listája]]''
 
* ''Bővebben: [[Amerikai amatőr ökölvívók listája]]''
 
 
== Ünnepek ==
 
=== Szövetségi ünnepek ===
 
Az Egyesült Államokban tíz szövetségi ünnepnap van; ezek közül négynek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik.<ref>[http://www.opm.gov/oca/worksch/html/holiday.asp#DesignationofHolidays Federal Holidays - Office of Personnel Management]</ref> Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt.
 
 
=== Állandó dátumú szövetségi ünnepek ===
 
 
* Újév - január 1. - Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte [[tűzijáték]]okat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Times Square-en a visszaszámlálás.
 
* Függetlenség napja - július 4.
 
* Veteránok napja - november 11.
 
* Karácsony - december 25.
 
* Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik a következő munkanapra.
 
 
=== Változó dátumú szövetségi ünnepek ===
 
 
* [[Martin Luther King]] születésnapja - január harmadik hétfője
 
* [[George Washington]] születésnapja - február harmadik hétfője
 
* Háborús hősök emléknapja - május utolsó hétfője
 
* A munka ünnepe - szeptember első hétfője
 
* [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]]-nap - október második hétfője
 
* [[Hálaadás]] napja - november negyedik csütörtöke
 
 
=== Egyéb ünnepek ===
 
 
*[[Anyák napja]]
 
:A magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban (és sok más országban is) nem május első, hanem második vasárnapján ünneplik az anyák napját.
 
* [[Apák napja]]
 
:Nem ér fel az anyák napja népszerűségével.
 
[[File:Colorful Halloween Costume 2011.JPG|thumb|150px|[[Halloween]]-napi jelmezek]]
 
* [[Elnökök napja]] - február
 
:George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.
 
* [[Bálint-nap|Valentin nap]] - február 14.
 
* [[St.Patrick's Day]] - március
 
:Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrick napja. A legnagyobb ünnepségeket New York-ban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.
 
* [[Hazafiság napja]] - szeptember 11. A [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|2001. szeptember 11-ei terrortámadás]] 2974 áldozatának emléknapja.
 
* [[Halloween]] - október 31. (Mindenszentek előestéje)
 
 
== Érdekességek ==
 
[[File:I-80 Eastshore Fwy.jpg|thumb|right|Egy forgalmas kaliforniai autópálya]]
 
* Jelképesen [[2006]]. [[október 17.|október 17-én]], magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.<ref>{{cite web|url=http://index.hu/politika/kulfold/three4030/ |title=300 millióan az amerikaiak |publisher=Index.hu |date=2006-10-17 |accessdate=2010-04-01}}</ref>
 
 
Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.{{forrás}}
 
 
''Lásd: [[Az amerikai álom]]''
 
 
== Magyar vonatkozások ==
 
''Lásd: [[Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban]]''
 
 
''Lásd: [[Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége Budapesten]]''
 
 
== Lásd még ==
 
* [[NASA]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok nukleáris kísérleti robbantásainak listája]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népsűrűség szerint]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népesség szerint]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája területük szerint]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája a felvétel dátuma szerint]]
 
* [[Amerikai vulkán- és földrengéslegendák]]
 
* [[Észak-amerikai becsapódási kráterek listája]]
 
* [[Amerikai futball]]
 
* [[Amerikaifutball-pozíciók]]
 
* [[Afroamerikaiak]]
 
* [[Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma]]
 
* [[Amerikai Fizikai Társaság]]
 
* [[Az amerikai animáció története]]
 
* [[Amerikai animáció a némafilm-korszakban]]
 
* [[Amerikai animáció a televízió-korszakban]]
 
* [[Az amerikai animáció aranykora]]
 
* [[Cartoon Network Egyesült Államok]]
 
* [[Az amerikai képregény aranykora]]
 
* [[Az amerikai képregény ezüstkora]]
 
* [[Az amerikai képregény bronzkora]]
 
* [[Amerikai konyha]]
 
* [[Időzónák az Amerikai Egyesült Államokban]]
 
 
== Források ==
 
{{források}}
 
* TOPOGRÁF TÉRKÉPÉSZETI Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
 
* Life Lines, pre-intermediate student's book
 
 
== Irodalom ==
 
* Andor László: ''Amerikai politika a 20. században'' ([[Változó Világ]] 21., Budapest, [[1999]])
 
 
== További információk ==
 
{{commonskat|United States}}
 
{{Wikidézet}}
 
{{wikiszótár|Amerikai Egyesült Államok}}
 
* [http://usa.lap.hu/ usa.lap.hu] - linkgyűjtemény
 
{{USA tagállamok listák}}
 
{{Amerika}}
 
{{OAS}}
 
{{ENSZ BT}}
 
{{NATO}}
 
{{OECD}}
 
{{Csendes-óceáni Közösség}}
 
{{portál|földrajz}}
 
 
{{DEFAULTSORT:Amerikai Egyesu~lt Allamok}}
 
[[Kategória:Amerikai Egyesült Államok| ]]
 
[[Kategória:G8-országok]]
 
[[Kategória:G20-országok]]
 
 
{{Link FA|af}}
 
{{Link FA|an}}
 
{{Link FA|ar}}
 
{{Link FA|ceb}}
 
{{Link FA|eo}}
 
{{Link FA|es}}
 
{{Link FA|eu}}
 
{{Link FA|fa}}
 
{{Link FA|fo}}
 
{{Link FA|lv}}
 
{{Link FA|ml}}
 
{{Link FA|pt}}
 
{{Link FA|sl}}
 
{{Link FA|sq}}
 
{{Link FA|vi}}
 
{{Link GA|ca}}
 
{{Link GA|da}}
 
{{Link GA|es}}
 
{{Link GA|fi}}
 
{{Link GA|lt}}
 
{{Link GA|nah}}
 
[[en:United States]]
 
[[ab:Америка Еиду Аштатқәа]]
 
[[ace:Amirika Carékat]]
 
[[af:Verenigde State van Amerika]]
 
[[als:USA]]
 
[[am:አሜሪካ]]
 
[[an:Estatos Unitos]]
 
[[ang:Ȝeānedu Rīcu American]]
 
[[ar:الولايات المتحدة]]
 
[[arc:ܐܘܚܕܢܐ ܡܚܝܕܐ]]
 
[[arz:امريكا]]
 
[[as:আমেৰিকা যুক্তৰাষ্ট্ৰ]]
 
[[ast:Estaos Xuníos d'América]]
 
[[av:Америкалъул Цолъарал Штатал]]
 
[[ay:Istadus Unidus]]
 
[[az:Amerika Birləşmiş Ştatları]]
 
[[ba:Америка Ҡушма Штаттары]]
 
[[bar:Vaeinigte Staatn]]
 
[[bat-smg:JAV]]
 
[[bcl:Estados Unidos]]
 
[[be:Злучаныя Штаты Амерыкі]]
 
[[be-x-old:Злучаныя Штаты Амэрыкі]]
 
[[bg:Съединени американски щати]]
 
[[bi:Yunaeted Stet blong Amerika]]
 
[[bm:Amerika ka Kelenyalen Jamanaw]]
 
[[bn:মার্কিন যুক্তরাষ্ট্র]]
 
[[bo:ཨ་མེ་རི་ཁ་རྒྱལ་ཕྲན་མཉམ་འབྲེལ་རྒྱལ་ཁབ།]]
 
[[bpy:তিলপারাষ্ট্র]]
 
[[br:Stadoù-Unanet Amerika]]
 
[[bs:Sjedinjene Američke Države]]
 
[[ca:Estats Units d'Amèrica]]
 
[[cbk-zam:Estados Unidos de America]]
 
[[cdo:Mī-guók]]
 
[[ce:Ӏамерикан ХӀоьттина Мехкаш]]
 
[[ceb:Estados Unidos]]
 
[[chr:ᏌᏊᎢᏳᎾᎵᏍᏔᏅᏍᎦᏚᎩ ᎾᎿ ᎠᎺᏰᏟ]]
 
[[chy:United States]]
 
[[ckb:ویلایەتە یەکگرتووەکان]]
 
[[co:Stati Uniti d'America]]
 
[[crh:Amerika Qoşma Ştatları]]
 
[[cs:Spojené státy americké]]
 
[[csb:Zjednóné Kraje Americzi]]
 
[[cu:Амєрїканьскꙑ Ѥдьнѥнꙑ Дрьжавꙑ]]
 
[[cv:Америкăри Пĕрлешӳллĕ Штатсем]]
 
[[cy:Unol Daleithiau America]]
 
[[da:USA]]
 
[[de:Vereinigte Staaten]]
 
[[diq:Dewletê Amerikayê Yewbiyayey]]
 
[[dsb:Zjadnośone staty Ameriki]]
 
[[dv:އެމެރިކާ]]
 
[[dz:ཡུ་ནའིཊེཊ་སི་ཊེས]]
 
[[ee:United States]]
 
[[el:Ηνωμένες Πολιτείες Αμερικής]]
 
[[eml:Stat Unî]]
 
[[eo:Usono]]
 
[[es:Estados Unidos]]
 
[[et:Ameerika Ühendriigid]]
 
[[eu:Ameriketako Estatu Batuak]]
 
[[ext:Estaus Unius]]
 
[[fa:ایالات متحده آمریکا]]
 
[[ff:Dowlaaji Dentuɗi]]
 
[[fi:Yhdysvallat]]
 
[[fiu-vro:Ameeriga Ütisriigiq]]
 
[[fo:USA]]
 
[[fr:États-Unis]]
 
[[frp:Ètats-Unis d’Amèrica]]
 
[[frr:Feriind Stoote foon Ameerikaa]]
 
[[fur:Stâts Unîts di Americhe]]
 
[[fy:Feriene Steaten]]
 
[[ga:Stáit Aontaithe Mheiriceá]]
 
[[gag:Amerika Birleşik Devletläri]]
 
[[gan:美國]]
 
[[gd:Na Stàitean Aonaichte]]
 
[[gl:Estados Unidos de América - United States of America]]
 
[[glk:آمریکا]]
 
[[gn:Tetã peteĩ reko Amérikagua]]
 
[[got:𐌱𐌰𐌽𐌳𐌰𐍂𐌴𐌹𐌺𐌾𐌰]]
 
[[gu:સંયુક્ત રાજ્ય અમેરિકા]]
 
[[gv:Steatyn Unnaneysit America]]
 
[[ha:Amurika]]
 
[[hak:Mî-koet]]
 
[[haw:‘Amelika Hui Pū ‘ia]]
 
[[he:ארצות הברית]]
 
[[hi:संयुक्त राज्य अमेरिका]]
 
[[hif:United States]]
 
[[hr:Sjedinjene Američke Države]]
 
[[hsb:Zjednoćene staty Ameriki]]
 
[[ht:Etazini]]
 
[[hy:Ամերիկայի Միացյալ Նահանգներ]]
 
[[ia:Statos Unite de America]]
 
[[id:Amerika Serikat]]
 
[[ie:Federativ States de USA]]
 
[[ig:Njikota Obodo Amerika]]
 
[[ik:United States of America]]
 
[[ilo:Estados Unidos iti Amerika]]
 
[[io:Usa]]
 
[[is:Bandaríkin]]
 
[[it:Stati Uniti d'America]]
 
[[iu:ᐊᒥᐊᓕᑲ]]
 
[[ja:アメリカ合衆国]]
 
[[jbo:mergu'e]]
 
[[jv:Amérika Sarékat]]
 
[[ka:ამერიკის შეერთებული შტატები]]
 
[[kaa:Amerika Qurama Shtatları]]
 
[[kbd:Америкэ Штат Зэгуэт]]
 
[[ki:United States]]
 
[[kk:Америка Құрама Штаттары]]
 
[[kl:Naalagaaffeqatigiit]]
 
[[km:សហរដ្ឋអាមេរិក]]
 
[[kn:ಅಮೇರಿಕ ಸಂಯುಕ್ತ ಸಂಸ್ಥಾನ]]
 
[[ko:미국]]
 
[[koi:Америкаись Ӧтлаасьӧм Штаттэз]]
 
[[krc:Американы Бирлешген Штатлары]]
 
[[ksh:Vereenichde Staate van Amerika]]
 
[[ku:Dewletên Yekbûyî yên Amerîkayê]]
 
[[kv:Америкаса Ӧтувтчӧм Штатъяс]]
 
[[kw:Statys Unys]]
 
[[ky:Америка Кошмо Штаттары]]
 
[[la:Civitates Foederatae Americae]]
 
[[lad:Estatos Unitos d'Amerika]]
 
[[lb:Vereenegt Staate vun Amerika]]
 
[[lbe:Американал ЦачӀунхьу Штатру]]
 
[[lez:Америкадин Садхьанвай Штатар]]
 
[[lg:Amereka]]
 
[[li:Vereinegde State van Amerika]]
 
[[lij:Stati Unïi d'America]]
 
[[lmo:Stat Ünì d'America]]
 
[[ln:Lisangá lya Ameríka]]
 
[[lt:Jungtinės Amerikos Valstijos]]
 
[[ltg:Amerikys Saškierstuos Vaļsteibys]]
 
[[lv:Amerikas Savienotās Valstis]]
 
[[map-bms:Amerika Serikat]]
 
[[mdf:Америконь Соткс]]
 
[[mg:Etazonia]]
 
[[mhr:АУШ]]
 
[[mi:Hononga-o-Amerika]]
 
[[mk:Соединети Американски Држави]]
 
[[ml:അമേരിക്കൻ ഐക്യനാടുകൾ]]
 
[[mn:Америкийн Нэгдсэн Улс]]
 
[[mr:अमेरिकेची संयुक्त संस्थाने]]
 
[[mrj:Америкын Ушымы Штатвлӓжӹ]]
 
[[ms:Amerika Syarikat]]
 
[[mt:Stati Uniti tal-Amerika]]
 
[[mwl:Stados Ounidos de la América]]
 
[[my:အမေရိကန်ပြည်ထောင်စု]]
 
[[myv:Американь Вейтьсэндявкс Штаттнэ]]
 
[[mzn:متحده ایالات آمریکا]]
 
[[na:Eben Merika]]
 
[[nah:Tlacetilīlli Tlahtohcāyōtl Ixachitlān]]
 
[[nap:State Aunite d'Amereca]]
 
[[nds:USA]]
 
[[nds-nl:Verienigde Staoten van Amerika]]
 
[[ne:संयुक्त राज्य अमेरिका]]
 
[[new:अमेरिका]]
 
[[nl:Verenigde Staten]]
 
[[nn:USA]]
 
[[no:USA]]
 
[[nov:Unionati States de Amerika]]
 
[[nrm:Êtats Unnis d'Améthique]]
 
[[nso:United States of America]]
 
[[nv:Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí]]
 
[[oc:Estats Units d'America]]
 
[[om:USA]]
 
[[or:ଯୁକ୍ତରାଷ୍ଟ୍ର ଆମେରିକା]]
 
[[os:Америкæйы Иугонд Штаттæ]]
 
[[pa:ਸੰਯੁਕਤ ਰਾਜ ਅਮਰੀਕਾ]]
 
[[pag:United States]]
 
[[pam:Estados Unidos]]
 
[[pap:Estadonan Uni di Merka]]
 
[[pcd:États-Unis Anmérikes]]
 
[[pdc:Amerikaa]]
 
[[pfl:Verainischde Schdaade vun Ameriga]]
 
[[pih:Yunitid Staits]]
 
[[pl:Stany Zjednoczone]]
 
[[pms:Stat Unì d'América]]
 
[[pnb:امریکہ]]
 
[[ps:د امریکا متحده ایالات]]
 
[[pt:Estados Unidos]]
 
[[qu:Hukllachasqa Amirika Suyukuna]]
 
[[rm:Stadis Unids]]
 
[[rn:Leta z’Unze Ubumwe za Amerika]]
 
[[ro:Statele Unite ale Americii]]
 
[[roa-rup:Vãsãliili Diadunu ali Americhia]]
 
[[roa-tara:Statère Aunìte d'Americhe]]
 
[[ru:Соединённые Штаты Америки]]
 
[[rue:Споєны Штаты Америцькы]]
 
[[rw:Leta Zunze Ubumwe z’Amerika]]
 
[[sa:अमेरिका संयुक्त संस्थानः]]
 
[[sah:Америка Холбоһуктаах Штааттара]]
 
[[sc:Istados Unidos de Amèrica]]
 
[[scn:Stati Uniti]]
 
[[sco:Unitit States]]
 
[[sd:آمريڪا]]
 
[[se:Amerihká ovttastuvvan stáhtat]]
 
[[sg:ÂKödörö-ôko tî Amerîka]]
 
[[sh:Sjedinjene Američke Države]]
 
[[si:ඇමරිකානු එක්සත් ජනපදය]]
 
[[simple:United States]]
 
[[sk:Spojené štáty]]
 
[[sl:Združene države Amerike]]
 
[[sm:Iunaite Sitete o Amerika]]
 
[[sn:United States of America]]
 
[[so:Mareykanka]]
 
[[sq:Shtetet e Bashkuara të Amerikës]]
 
[[sr:Сједињене Америчке Државе]]
 
[[srn:Kondre Makandrameki]]
 
[[ss:IMelika (live)]]
 
[[stq:Fereende Stoaten fon Amerikoa]]
 
[[su:Amérika Sarikat]]
 
[[sv:USA]]
 
[[sw:Marekani]]
 
[[szl:Zjednoczůne Sztaty]]
 
[[ta:அமெரிக்க ஐக்கிய நாடு]]
 
[[te:అమెరికా సంయుక్త రాష్ట్రాలు]]
 
[[tet:Estadu Naklibur Sira Amérika Nian]]
 
[[tg:Иёлоти Муттаҳидаи Амрико]]
 
[[th:สหรัฐอเมริกา]]
 
[[tk:Amerikanyň Birleşen Ştatlary]]
 
[[tl:Estados Unidos]]
 
[[tn:USA]]
 
[[to:Puleʻanga fakatahataha ʻAmelika]]
 
[[tpi:Ol Yunaitet Stet]]
 
[[tr:Amerika Birleşik Devletleri]]
 
[[ts:United States]]
 
[[tt:Америка Кушма Штатлары]]
 
[[tw:USA]]
 
[[ty:Fenua Marite]]
 
[[udm:Америкалэн Огазеяськем Штатъёсыз]]
 
[[ug:ئامېرىكا قوشما شىتاتلىرى]]
 
[[uk:Сполучені Штати Америки]]
 
[[ur:ریاستہائے متحدہ امریکہ]]
 
[[uz:Amerika Qoʻshma Shtatlari]]
 
[[vec:Stati Unii de ła Mèrica]]
 
[[vep:Amerikan Ühtenzoittud Valdkundad]]
 
[[vi:Hoa Kỳ]]
 
[[vls:Verênigde Stoaten van Amerika]]
 
[[vo:Lamerikän]]
 
[[wa:Estats Unis]]
 
[[war:Estados Unidos]]
 
[[wo:Diiwaan yu Bennoo]]
 
[[wuu:美利坚合众国]]
 
[[xal:Америкин Ниицәтә Орн Нутгуд]]
 
[[xh:IYunayithedi Steyitsi]]
 
[[xmf:ამერიკაშ აკოართაფილი შტატეფი]]
 
[[yi:פאראייניקטע שטאטן פון אמעריקע]]
 
[[yo:Àwọn Ìpínlẹ̀ Aṣọ̀kan Amẹ́ríkà]]
 
[[za:Meijgoz]]
 
[[zea:Vereênigde Staeten]]
 
[[zh:美国]]
 
[[zh-classical:美國]]
 
[[zh-min-nan:Bí-kok]]
 
[[zh-yue:美國]]
 
[[zu:IMelika]]
 
[[WikiPedia:Amerikai Egyesült Államok]]
 

A lap 2014. június 24., 20:28-kori változata

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken