„Albánia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Dél-Európa : Albánia
(Beutazási szabályok)
(Városok)
16. sor: 16. sor:
 
| időzóna=UTC +1}}
 
| időzóna=UTC +1}}
 
'''Albánia''' a [[Balkán]]-félsziget egyik apró állama. Északról [[Montenegró]]val és [[Szerbia|Szerbiával]], keletről [[Macedónia|Macedóniával]], délről [[Görögország]]gal határos.
 
'''Albánia''' a [[Balkán]]-félsziget egyik apró állama. Északról [[Montenegró]]val és [[Szerbia|Szerbiával]], keletről [[Macedónia|Macedóniával]], délről [[Görögország]]gal határos.
 +
==Domborzat==
 +
Albánia [[domborzat]]i szempontból két nagyobb tájegységre oszlik: keleten 70–120 kilométeres szélességben a nehezen járható, festői és vad, fiatal [[lánchegység]]i Magas-Albániára, amelynek negyvenöt csúcsa emelkedik 2000 méter fölé, illetve Észak- és Közép-Albániában a 20–50 kilométer széles tengerparti [[síkság]]i Alacsony-Albániára. Az ország területének 70%-a hegyvidék, ennek tudható be, hogy Albánia átlagos tengerszint feletti magassága relatíve magas: 708 méter.
 +
 +
===Magas-Albánia===
 +
Magas-Albánia az országon észak–déli irányban végighúzódó, a [[jura (geológia)|jura]] végétől a [[harmadidőszak]]ig felgyűrődött [[Dinári-hegység]] központi és külső láncolata. A keletebbre eső központi övezet gerince az éghajlat- és vízválasztó hegység szerepét is betölti. Magas-Albánia területét a folyó[[völgy]]ek és [[medence|medencék]] erősen felszabdalták, és több részre tagolták.
 +
 +
Északi sávjában, a [[Montenegrói-hegység]]től és a [[Nyugat-szerbiai-fennsík]]tól délre, a mai Albánia északi határvidékén a [[pliocén]] végén még vízzel borított medencék sorakoznak: a [[Shkodrai-medence]] a [[Shkodrai-tó]]val, a [[Metohijai-medence]] és a [[Rigómező|Kosovo Polje]].
 +
 +
Az északi országhatártól a [[Drin]] völgyéig húzódik az [[Albán-Alpok]] vagy Prokletije főként [[mezozoikum]]i [[mészkő]]ből álló [[karszt]]vonulata. Legmagasabb csúcsa a [[Jezerca]] (2694 m). Az ettől északra domináns délkeleti [[csapásirány]] itt északkeletire vált, ezért északi területein gyakoriak az [[áttolódás]]ok. Jégkori [[gleccser]]ek által formált csúcsai [[dolomit]]ból, [[pala|palából]] és [[vulkáni kőzet]]ekből állnak, folyóvölgyei mély [[szurdokvölgy]]ek. Délen a hegység meredeken ereszkedik le a [[Cukal-hegység]] 1700 méter magas mészkőtömegére.
 +
 +
A Drin és az [[Osum]] folyása között húzódik a változatos felépítésű, [[középhegység]]i [[Közép-Albán-hegység]] vagy Çermenika. A keleti vonulat [[érc]]ekben gazdag [[magmás kőzet|magmás]] és [[metamorf kőzet]]eit ([[szerpentin]], kristályos pala, [[márvány]]) sok helyütt mélytengeri, karsztos mészkő-, illetve palarétegek fedik. Nyugati, keskenyebb és alacsonyabb része a [[kréta (kor)|kréta]] és a [[paleogén]] között keletkezett. Szerkezetében a krétakori mészkő és a harmadidőszaki [[flis]] ([[márga]], [[homokkő]]) váltakozik, itt pusztuló völgyek és medencék alakultak ki. A két vonulat találkozásánál [[karsztforrás]]ok törnek a felszínre. Főbb altájai északon a [[Mirdita|Mirdita-fennsík]], a [[Kraba-hegység|Kraba-]] és a déli [[Tomor-hegység]].
 +
 +
Az Osum folyótól délre, a görög határig a [[Dél-Albán-hegység]] vagy Albán-Epirusz fiatal széles nyiladékvölgyekkel tagolt mészkőláncai egészen a tengerpartig nyomulnak, tengerparti sávjának elnevezése [[Albán-Riviéra]]. Legmagasabb pontja a [[Nemërçka]] (2486 m).
 +
 +
Az ország keleti peremén a [[Trák–Macedón-masszívum]] részét képező [[Nyugat-Macedón-hegyvidék]] egymástól elszigetelt, tektonikus süllyedékmedencéi és [[röghegység]]ei találhatóak (Kelet-albániai-rög- és süllyedékvidék). Legmagasabb csúcsa egyben az ország legmagasabb pontja, a [[Korab]] (2753 m). A 500–800 méteres magasságban elhelyezkedő medencék némelyikét részben víz tölti ki ([[Ohridi-tó]], [[Preszpa-tó]]), mások szárazon állnak (például [[Korçai-medence]]).
 +
 +
===Alacsony-Albánia===
 +
A parti övezet területe, Alacsony-Albánia a pliocén végén és a [[negyedidőszak]]ban kiemelkedett, majd a folyók által feltöltött [[alluviális síkság]], amely alacsony mészkő-, márga-, homokkő- és flisdombhátai révén több részre tagolódik. A partvonalat [[turzás]]ok és [[lagúna|lagúnák]], valamint az egyetlen nagyobb sziget, a [[Sazan-sziget|Sazan]] tagolják, és a 19. századtól lecsapolt egykori [[mocsár]]vidékek szegélyezik. Alacsony-Albánia északi része a [[Zadrima]], délen pedig, [[Vlora]] északi előterében a [[Myzeqe]] terül el. A [[Vlorai-öböl]]től délre a síkság elkeskenyedik, s a Dél-albán-hegység láncolatai egészen a tengerpartig nyomulnak (Albán-Riviéra).
 +
 
== Városok ==
 
== Városok ==
 
*[[Berat]]
 
*[[Berat]]
27. sor: 46. sor:
 
*'''[[Tirana]]'''
 
*'''[[Tirana]]'''
 
*[[Vlorë]]
 
*[[Vlorë]]
 +
 
== Utazási tanácsok ==
 
== Utazási tanácsok ==
 
=== Beutazás ===
 
=== Beutazás ===

A lap 2009. január 13., 16:30-kori változata

Kruja Castle.JPG
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Al-flag.png
Általános adatok
Főváros Tirana
Államforma köztársaság
Pénznem lek (ALL)
Terület 28 478 km2
Népesség 3 544 841 (2002)
Nyelv Albán
Vallás Muzulmán 70%, Ortodox 20 %, Római katolikus 10 %
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 355
Internet TLD .al
Időzóna UTC +1

Albánia a Balkán-félsziget egyik apró állama. Északról Montenegróval és Szerbiával, keletről Macedóniával, délről Görögországgal határos.

Domborzat

Albánia domborzati szempontból két nagyobb tájegységre oszlik: keleten 70–120 kilométeres szélességben a nehezen járható, festői és vad, fiatal lánchegységi Magas-Albániára, amelynek negyvenöt csúcsa emelkedik 2000 méter fölé, illetve Észak- és Közép-Albániában a 20–50 kilométer széles tengerparti síksági Alacsony-Albániára. Az ország területének 70%-a hegyvidék, ennek tudható be, hogy Albánia átlagos tengerszint feletti magassága relatíve magas: 708 méter.

Magas-Albánia

Magas-Albánia az országon észak–déli irányban végighúzódó, a jura végétől a harmadidőszakig felgyűrődött Dinári-hegység központi és külső láncolata. A keletebbre eső központi övezet gerince az éghajlat- és vízválasztó hegység szerepét is betölti. Magas-Albánia területét a folyóvölgyek és medencék erősen felszabdalták, és több részre tagolták.

Északi sávjában, a Montenegrói-hegységtől és a Nyugat-szerbiai-fennsíktól délre, a mai Albánia északi határvidékén a pliocén végén még vízzel borított medencék sorakoznak: a Shkodrai-medence a Shkodrai-tóval, a Metohijai-medence és a Kosovo Polje.

Az északi országhatártól a Drin völgyéig húzódik az Albán-Alpok vagy Prokletije főként mezozoikumi mészkőből álló karsztvonulata. Legmagasabb csúcsa a Jezerca (2694 m). Az ettől északra domináns délkeleti csapásirány itt északkeletire vált, ezért északi területein gyakoriak az áttolódások. Jégkori gleccserek által formált csúcsai dolomitból, palából és vulkáni kőzetekből állnak, folyóvölgyei mély szurdokvölgyek. Délen a hegység meredeken ereszkedik le a Cukal-hegység 1700 méter magas mészkőtömegére.

A Drin és az Osum folyása között húzódik a változatos felépítésű, középhegységi Közép-Albán-hegység vagy Çermenika. A keleti vonulat ércekben gazdag magmás és metamorf kőzeteit (szerpentin, kristályos pala, márvány) sok helyütt mélytengeri, karsztos mészkő-, illetve palarétegek fedik. Nyugati, keskenyebb és alacsonyabb része a kréta és a paleogén között keletkezett. Szerkezetében a krétakori mészkő és a harmadidőszaki flis (márga, homokkő) váltakozik, itt pusztuló völgyek és medencék alakultak ki. A két vonulat találkozásánál karsztforrások törnek a felszínre. Főbb altájai északon a Mirdita-fennsík, a Kraba- és a déli Tomor-hegység.

Az Osum folyótól délre, a görög határig a Dél-Albán-hegység vagy Albán-Epirusz fiatal széles nyiladékvölgyekkel tagolt mészkőláncai egészen a tengerpartig nyomulnak, tengerparti sávjának elnevezése Albán-Riviéra. Legmagasabb pontja a Nemërçka (2486 m).

Az ország keleti peremén a Trák–Macedón-masszívum részét képező Nyugat-Macedón-hegyvidék egymástól elszigetelt, tektonikus süllyedékmedencéi és röghegységei találhatóak (Kelet-albániai-rög- és süllyedékvidék). Legmagasabb csúcsa egyben az ország legmagasabb pontja, a Korab (2753 m). A 500–800 méteres magasságban elhelyezkedő medencék némelyikét részben víz tölti ki (Ohridi-tó, Preszpa-tó), mások szárazon állnak (például Korçai-medence).

Alacsony-Albánia

A parti övezet területe, Alacsony-Albánia a pliocén végén és a negyedidőszakban kiemelkedett, majd a folyók által feltöltött alluviális síkság, amely alacsony mészkő-, márga-, homokkő- és flisdombhátai révén több részre tagolódik. A partvonalat turzások és lagúnák, valamint az egyetlen nagyobb sziget, a Sazan tagolják, és a 19. századtól lecsapolt egykori mocsárvidékek szegélyezik. Alacsony-Albánia északi része a Zadrima, délen pedig, Vlora északi előterében a Myzeqe terül el. A Vlorai-öböltől délre a síkság elkeskenyedik, s a Dél-albán-hegység láncolatai egészen a tengerpartig nyomulnak (Albán-Riviéra).

Városok

Utazási tanácsok

Beutazás

Repülővel

Albánia térképe

Budapestről napi egy-kettő repülő indul Tiranába, a Teréz Anya Nemzetközi Reptérre. A reptér jelenleg kissé túlzsúfolt, de megfelelő színvonalú a szolgáltatások és biztonság területén. 2007-ben új terminált nyitottak, melynek célja a zsúfoltság csökkentése.

Vonattal

Albánia a szomszédos országokkal csak Montenegróval van vasúti kapcsolata, azonban ezt a vonalat is csak teherszállításra használják.

Busszal

Magyarországról a busszal való érkezés drágább a repülős utazásnál, így nem elsődleges alternatíva. Amúgy buszjáratok Szófia (Bulgária), Isztambul (Törökország), Patra (Görögország) és Tetovo (Macedónia) felől rendszeresen érkeznek Tiranába. A Montenegró felől való érkezés nehézkes lehet, mert innen csak külön rendeletre közlekedő buszokat lehet igénybe venni.

Autóval

Autóval a legjobb Albániát felfedezni. A főutak nagy része jó állapotú, két autósztráda is épült, a mellékutak keskenyek, általában nem túl jó állapotúak, az aszfaltozatlanok nehezen járhatók.

Hajóval

Kompjáratok az olaszországi Bariból és Anconábol érkeznek Durrësbe és Vlorába. Korfuról személyhajó is jár Sarandába.

Közlekedés helyben

Busszal

Albániában elsődleges közlekedési eszköz a minibusz (furgon). Ezek mindenféle menetrend nélkül közlekednek, akkor indulnak, ha minden hely elkelt. Tirana és a nagyvárosok között viszonylag sűrűn indulnak minibuszok, máshol már ritkásabb az ellátás.

Van pár busztársaság is az országban, azonban bár kényelmesebbek és sokszor olcsóbbak a buszok, meglehetősen ritkák.

Autóval

A nagyobb városok között sokat javult az utóbbi időben az utak minősége, és a városokon belül is egyre több a jó út. Tiranában gyakoriak a dugók is.

Vonattal

Az albán vasúti szolgáltatás a legalacsonyabb szintű Európában. Ez azt jelenti, hogy a vonatok koszosan, sokszor ablak és egyéb alapvető felszereltség nélkül közlekednek, a kocsik között az átjárás életveszélyes, és a rossz állapotú sínek miatt több baleset is előfordul.

Vasúti közlekedés Tirana és Shkodër, Fier, Vlora és Pogradec városok között létezik, napi két vonatpár közlekedik. Durrës és Tirana között napi 8 pár vonat jár.

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Albániába magyar állampolgároknak vízum nélkül, útlevéllel lehet utazni, és ott 30 napot tartózkodhatnak. Fontos feltétel továbbá, hogy az útlevélnek belépéskor legalább 6 hónapig kell érvényesnek lenni. Bár vízum nincs, az országba való belépéskor 1 €-t kell fizetni.
  • Vámrendelkezések: Nem lehet fegyvert, műtárgyat, kábítószert be- és kivinni.

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:


Források

Külső hivatkozások

Albánia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!


Wikipedia:Albánia