Új-Zéland

A Wikitravelből



noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Nz-flag.png
Általános adatok
Főváros Wellington
Államforma köztársaság
Pénznem új-zélandi dollár (NZD)
Terület 268 680 km2
Népesség 4 076 140 (2006)
Nyelv Angol, Maori
Vallás Ateista, anglikán, római katolikus, presbiteriánus
Elektromos
hálózat
230V/50Hz (I típus)
Behívószám 64
Internet TLD .nz
Időzóna UTC+12

Új-Zéland (a Magyarországtól legtávolabb fekvő ország) Óceánia két nagy és pár kisebb szigeten fekvő országa. Szárazföldi határai nincsenek, partjait a Csendes-óceán mossa. A szigetek közelében sincsenek szomszédos országok. Legközelebbi nyugati szomszédja, Ausztrália is közel 2000 kilométerre fekszik innen.

Földrajz[szerkesztés]

Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Történelem[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Régió Székhely Terület (km²) Lakosság(2)
1 Northland Whangarei 13.941 147.600
2 Auckland Auckland 16.140 1.316.900
3 Waikato Hamilton 25.598 381.800
4 Bay of Plenty Tauranga 12.447 257.600
5 Gisborne (1) Gisborne 8.351 44.900
6 Taranaki Stratford 7.273 105.500
7 Manawatu-Wanganui Wanganui 22.215 227.100
8 Hawke’s Bay Napier 14.164 149.100
9 Wellington Wellington 8.124 456.900
10 Marlborough (1) Blenheim 12.484 42,300
11 Nelson (1) Nelson 445 45.200
12 Tasman (1) Richmond 9.786 45.800
13 Canterbury Christchurch 45.845 520.600
14 West Coast Greymouth 23.000 30.600
15 Otago Dunedin 31.476 195.000
16 Southland Invercargill 30.753 93.600
17 Chatham-szigetek (3) Waitangi 963 750

(1) Ez a régió .
(2) 2001-es népszámlálás.
(3) A Chatham-szigetek 800 km-ra keletre fekszenek Új-Zélandtól.

Turisztikai régiók[szerkesztés]

Északi-sziget[szerkesztés]

Turisztikai célpontok:

  • Auckland az ország legnagyobb városa, az „ország kapuja”, a vitorlázók paradicsoma,
  • Waitangi történelmi emlékhely. A britek 1840-ben itt kötötték meg a maorikkal a mai állam alapját jelentő Waitangi Szerződést. Itt található a maori kultúra legnagyobb gyűjteménye
  • Coromandel félsziget A félsziget a Csendes-óceán partvidékén található a legkedveltebb szubtrópusi üdülőhelyekkel. a strandok mögött óriási kaurierdők díszlenek.
  • Rotorua a geotermikus vidék egyik központja,
  • Whakarewarewa geotermikus parkban működik az ország legnagyobb gejzírje (Pohotu-gejzír)
  • Waiotapu geotermikus park a különféle ásványokkal megfestett színes tavairól és a Lady Knox gejzírről nevezetes
  • Taupo-tó Új-Zéland legnagyobb krátertava.
  • Tongario Nemzeti Park az ország egyik legértékesebb természeti tája, ahol három vulkánóriás emelkedik: A Tongario, a Ngauruhoe és a Ruapehu. Itt találhatóak a „Gyűrűk ura” filmtrilógia színhelyei is. A vulkáni keleti előterében, ahová a magashegységek csak kevés csapadékot engednek, félsivatagos területeket találhatunk.
  • Wellington a sziget déli pontján található a főváros, amely az üzleti turizmus és konferenciaturizmus központja.

Déli-sziget[szerkesztés]

A sziget északi szélén jelentős a borturizmus. A Kaikoura-hegységben egy tengerfenéki mély kanyonban a Csendes-óceán állatvilága rendkívül gazdag.

Turisztikai célpontok:

  • Kaikoura a bálna, fóka és delfinnéző hajókirándulások központja.
  • Christchurch a Déli-sziget legnagyobb városa és egyben kulturális központja.
  • Déli-Alpok a sziget nyugati partjával párhuzamosan fekszik és a nyugati (szeles) oldalán rendkívül csapadékos (6-7000 mm/év) Ezért itt egyedülálló módon egymás mellett helyezkednek el a mérsékelt övi esőerdők és a gleccserek.
  • Ferenc József-gleccser,
  • Fox-gleccser,
  • Tasman-gleccser
  • A Paparoa Nemzeti Park a Tasmán-tenger partján emelkednek a Palacsinta sziklák a bizarr mészkőrétegek.

A Déli-Alpok nyugati szárazabb oldalán morénatavak húzódnak.

  • Westland Nemzeti Park,
  • Mount CookNemzeti Park,
  • Mount Aspiring Nemzeti Park,
  • Fjordland Nemzeti Park,

Új Zéland külbirtokai[szerkesztés]

A szigetállamhoz három szigetcsoport tartozik: a Cook szigetek, Niue és Tokeleau szigetek.

  • Cook-szigetek 13 lakott és 2 lakatlan szigete a Csendes-óceán déli részén Amerikai-Számoa és Francia Polinézia között Két szigetcsoportjából az északit korallképződmények, a délit vulkanikus eredetű szigetek alkotják. James Cook angol tengerész fedezte fel 1773-ban és ezért őróla nevezték el. A Cook szigetek atolljaiban gyöngykagylót tenyésztenek.
  • Niue korallszigetet szintén Cook fedezte fel 1774-ben. A szigetet évről évre pusztító ciklonok veszélyeztetik. Földjén kókuszdiót és déligyümölcsöket termesztenek.
  • Tokelau-szigetek csoportja három atollból áll. Lakói elsősorban a kókuszdió és a déligyümölcsök termesztéséből és a halászatból élnek meg. Bélyegkiadásáról is nevezetes.

Mindhárom terület a turizmus dinamikus fejlődése jellemzi.

Nevezetességek[szerkesztés]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

Természeti helyszínek[szerkesztés]

Nemzeti parkok:

Név Elhelyezkedése Alapításának éve Terület (km²)
Tongariro Nemzeti Park Északi-sziget 1887 786,51
Egmont Nemzeti Park Északi-sziget 1900 335,34
Te-Urewera Nemzeti Park Északi-sziget 1954 2126,72
Whanganui Nemzeti Park Északi-sziget 1986 742,31
Fiordland Nemzeti Park Déli-sziget 1952 12 570
Mount-Cook Nemzeti Park Déli-sziget 1953 706,96
Westland Nemzeti Park Déli-sziget 1960 1175,47
Mount-Aspiring Nemzeti Park Déli-sziget 1964 3 555,43
Arthur's-Pass Nemzeti Park Déli-sziget 1929 1145
Abel-Tasman Nemzeti Park Déli-sziget 1942 225,30
Nelson-Lakes Nemzeti Park Déli-sziget 1956 1020
Paparoa Nemzeti Park Déli-sziget 1987 300
Rakiura Nemzeti Park Stewart-szigetek 2002 1500

Gasztronómia[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Új-Zéland nemzeti ünnepe feberuár 6., a Waitangi-nap.

Sport, kikapcsolódás[szerkesztés]

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Ajánlott utazási időszak[szerkesztés]

Új-Zélandra bármikor érdemes menni, a nyár decembertől februárig, a tél júniustól augusztusig tart.

Közlekedés[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Új-Zéland nemzeti légitársasága az Air New Zealand, Európából Hong Kong-on és Los Angelesen keresztül repül Aucklandbe. Ausztráliából a Qantas, a Virgin Blue, a Jetstar is repül a szigetországba, belföldön a Qantas és természetesen az Air New Zealand is üzemeltet járatokat.

Vonattal[szerkesztés]

A nemzeti vasúttársaság (Railways of New Zealand) összesen 3 útvonalon közlekedik (Auckland-Wellington - Overlander; Picton-Christchurch Tranzcoastal és Christchurch-Greymouth Tranzalpine), naponta 1-2 alkalommal.

Busszal[szerkesztés]

Két jelentősebb busztársaság van, az Intercity Coaches és a "fapados" Nakedbus. Utóbbi bármely járatára jó esetben akár 1 új-zélandi dollárért is lehet foglalni (+70 cent foglalási díj)

Autóval[szerkesztés]

Új-Zéland úthálózata megfelelő, a közlekedés bal oldalon, csakúgy, mint Nagy-Britanniában, Ausztráliában.

Hajóval[szerkesztés]

Interislander az északi szigeten levő főváros, Wellington, és a déli szigeten levő Picton között. Menetidő kb. 3 óra, jegyek 62 új-zélandi dollártól kaphatók. Ezen kívül számtalan komp és turistahajó közlekedik a szigeteken belül.

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél: Magyar állampolgárok számára vízum nem szükséges, az útlevél 3 hónapi ott tartózkodásra jogosít.

Pénzügyek[szerkesztés]

Új-Zéland nemzeti valutája az új-zélandi dollár (NZD), árfolyam 2008 november 1 NZD = 110 HUF (magyar forint). Érdemes ausztrál dollárt vinni és ott beváltani helyi valutára. Bankjegyek 5, 10, 20, 50 és 100 dollár címletekben, érmék 10, 20, 50 cent, 1 dollár és 2 dollár értékben vannak forgalomban. A boltok nem drágák, viszont a helyi utazási irodák igen borsos árat kérnek a programokon való részvételért.

Vásárlás, üzletek nyitvatartása[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

  • Új-Zéland magánszálláshelyek, [1]. Több mint 500 bérleti lehetőségek Új-Zéland a privát szobák egész lakás.  edit
  • Diákszállók: A Hostelling International diákszállásai nagyon jók (20-30 új-zélandi dollár/éjszaka), ezen felül a Base Backpackersnek van több diákszállása. A nagyobb szállodaláncok itt is képviseltetik magukat.

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Nyelv[szerkesztés]

Új-Zéland hivatalos nyelve az angol, de beszélik még a maori nyelvet is.

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi előírások[szerkesztés]

Külképviseletek[szerkesztés]

Új-Zéland témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Ausztrália és Óceánia országai

Ausztrália · Fidzsi-szigetek · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronézia · Nauru · Palau · Pápua Új-Guinea · Salamon-szigetek · Szamoa · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu

Függő területek:
Amerikai-Szamoa · Ashmore- és Cartier-szigetek · Baker-sziget · Cook-szigetek · Északi-Mariana-szigetek · Francia Polinézia · Guam · Howland-sziget · Jarvis-sziget · Johnston-atoll · Kingman-zátony · Korall tengeri-szigetek · Midway-szigetek · Niue · Norfolk-sziget · Palmyra-atoll · Pitcairn-szigetek · Tokelau · Új-Kaledónia · Wake-sziget · Wallis és Futuna


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak