Zichyújfalu

A Wikitravelből
A Zichy-kastély

Zichyújfalu egy község Fejér megyében, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre. A Központi Statisztikai Hivatal 2012. január 1-i adatai szerint Zichyújfalunak 941 lakosa van. A település nevezetessége a Zichy-kastély.

Fekvése[szerkesztés]

Zichyújfalu a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza és nyugatról Seregélyes határolja. A település keleti területét a Keleti-Hippolyt-árok szegélyezi.

Megközelítése[szerkesztés]

Jól megközelíthető közúton Agárd felől (6212-es közút), s vonattal a 44-es számú (Pusztaszabolcs–Börgönd–Székesfehérvár) vasútvonalon. Helyközi autóbuszjárat köti össze Agárddal, Gárdonnyal és Székesfehérvárral.

Szomszédos települések[szerkesztés]

Történelme[szerkesztés]

Zichyújfalu első okleveles említése 1239-ből maradt ránk, akkoriban villa Nowa (Nova) néven a Csákok vértesi birtokaként. Nemesi előnévvel először 1447-ben említik.

1997 december 15-én önállósult Gárdonytól.

Látnivalók[szerkesztés]

Zichy-kastély[szerkesztés]

A Zichy-kastély Zichyújfaluban

A Zichy család 1784-ben emelte fel kúriáját Zichyújfaluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély, amely a nagy kastély megépítése után a gazdatiszt lakása lett. A kastélyt Zichy János építette az 1900-as évek körül, eklektikus stílusban. Egykoron U-alakú építmény volt, de a jobb oldali szárny elpusztult. Régen 28 hektáros park övezte. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén két oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki.

A kastély parkja és a parkerdő aktív pihenésre nyújt lehetőséget, területén védett tölgyfák állnak.

A grófi kastélyban korábban üzemi konyha, mozi, kultúrház – helyi színjátszó körrel – működött. A nemrégiben privatizált épületben jelenleg csak az önkormányzat (polgármesteri hivatal), a nyugdíjasklub és a gyógyszertár található.

Szent Imre Plébánia[szerkesztés]

A templomot 1970-es években építették. Csak miseidőben, illetve előzetes bejelentéssel látogatható. A kápolna előtt tujafák sorakoznak, amelyek között található az 1848-as emlékkő. A kőtömb feltehetően a pákozdi csata közeléből származik.

1848-49-es emlékkő a Szent Imre téren a Templomkertben[szerkesztés]

A kő a pákozdi csata helyszínéről való.

Lenkey kopjafa[szerkesztés]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából Lenkey János honvédtábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az Ady Endre utca és a Lenkey utca kereszteződésénél. A kopjafát Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely 1999-ben lett felállíttatva. Minden év október 6-án koszorúzással emlékeznek a kopjafánál a szabadságharc áldozataira.

Kos-szobor[szerkesztés]

A zichyújfalui Zichy kastély egyik fele a II. világháború során elpusztult. A szétbombázott szárny egyik hatalmas mészkőtömbjét faragta meg Garami László 1966-ban, ami a játszótéren került felállításra. Azóta is a falu jelképe. Szinte minden gyerek ráült már, aki Zichyben járt, vagy ott lakik.

Temető[szerkesztés]

A zichyújfalui temetőben és a mellette lévő régi elhagyatott temetőrészben a múlt köszön vissza ránk. A temetőben a bejáratnál a ravatalozó újszerű tornya fogadja az érkezőket. A temető jobb oldali részében, kerítéssel körülvett sírokat találunk.

Itt nyugszik[szerkesztés]

  • Gróf Zichy Jánosné, született Báró Földváry Júlia (1845-1912)
  • Gróf Zichy Nepomuk János (1834-1916)
  • Gróf Zichy Kázmér - János fia (1846-1955)
  • Báró Földváry Lajos - császári, királyi kamarás (1829-1899)
  • Báró Földváry István - őfelsége testőrségének hadnagya (1838-1902)
  • Báró Földváry Paula (1851-1911)

Feszület az 1800-as évekből[szerkesztés]

A feszület az 1800-as évek elején II. Zichy János (Kastélyépítő Zichy János apja) készíttette az uradalom legjobb faragómesterével, Pénzess Józseffel, Pénzess Évike ükapjával. Zichy Kázmér feleségének halála után Pénzess Évike Zichy Kázmér nem titkolt szeretője lett. A második világháborúban a német katonák zsidóság gyanújával a feszület alatt agyonlőtték. A feszület hátulján ma is olvasható Pénzess Évike neve, valamint sírja a kereszt mellett található. Évi halála után Kázmér összeroppant.

Zichy Kázmér sírját is egy hasonló márványoszlop jelezte,de a II.világháborúban megsemmisült, helyére egy kisebb sírkövet helyetztek

Zichy Nepomuk János: Zichy Kázmér Gróf fia,1834.07.15 született.Katonai pályára lépett és részt vett az 1859-es hadjáratban. Érdemeiért katonai érdemkeresztet kapott.Hadsereg kapitányi ranggal vissza vonult "Fehér"megyei nagybirtokaira gazdálkodni. 1865-ben Kamarási méltóságot nyert el. Felesége Főldváry Júlia bárónő volt.

Sírok az 1700-as 1800-as évekből(a legrégebbi 1679-ből való)[szerkesztés]

Zichy János fája - a Velencei-tó környékének legöregebb fája[szerkesztés]

A hagyomány szerint ezt a fát Zichy János maga ültette el, de valószínűleg a fa jóval idősebb Zichy Jánosnál, úgy 450 éves lehet, a kutatások szerint a János korában jól élő emberek az ő dicsőítésére változtatták át a mondát, így feltehetőleg Zichy Ödön vagy Zichy Endre ültethette a fát valójában, de az is előfordulhat, hogy a grófoknak semmi köze a János-fához. Az agárdi öreg tölgy kipusztulása után ez lett a Velencei-tó környékének legöregebb fája.

A falu mozifilmben is szereplő vasútállomása[szerkesztés]

Zichyújfalut a 44-es vasútvonal szeli át, amelyet 1896-ban nyitottak meg. Zichy Nepomuk Jánosnak nagy szerepe volt az építkezésben. A teljes vonal hossza 30 km. Székesfehérvár 22, Pusztaszabolcs pedig 8 km-re van a falutól vasúton. A 2008-aspályafelújítás után a vonat mindössze 20 perc alatt teszi meg a 22 km-et Fehérvárig. Az állomás épülete egyidős a vasúttal, bár néhány kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül. Az állomás mellett egy nagy szolgálati lakás található. Az ajtóktól az ablakokig minden eredeti benne, de sajnos két éve nem lakják, ugyanis egy nagy vihar levitte a tetejét, és a MÁV azóta nem hozta helyre. A Pusztaszabolcs-Székesfehérvár vonalon a zichyújfalui állomás a legforgalmasabb, átlagos napi utasszáma kb. 800 fő. Az állomáshoz mindkét bejáratnál tartozik egy váltóállító torony (bakterház), amiket az 1950-es években emeltek, amikor átalakították a vasutat 100 km/h-s sebességre. Az országban csak Tárnokon és Börgöndön vannak ilyen típusú bakterházak.

1938-ban a faluban forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Pesti éjszakák) egyes jeleneteit. A forgatás idejére a vasútállomás homlokzatára a Tállya felirat került. Helye: Vasút utca - Petőfi utca találkozása

Turizmus[szerkesztés]

A Magyar Posta épülete Zichyújfaluban.

Zichyújfalu a Velencei-tótól 10 kilométerre délre fekvő település. Ennek ellenére a településen a turizmus kevés szerepet játszik. A településben fellelhető lehetőségek leginkább a falusi turizmust, esetleg az ökoturizmust lenne képes meghonosítani. A zajos, poros városok lakói szívesen töltik szabadságukat egy-egy falusi, tanyasi portán. Itt még élvezhetik a tájat, a csendet, a nyugalmat és közben megismerkedhetnek a falusi, tanyasi emberek életével, szokásaival.

A turizmus olyan kistérségeket, településeket is bekapcsol a gazdasági életbe, amelyeknek jóformán nincs is más erőforrásuk. Ez Zichyújfalu szempontjából a helyi takarmánygyár (Cargill) bezárását követően létfontosságú lehet. Új munkahelyek teremtődnének, amelyek a munkanélküliséget csökkentenék. Az idelátogató emberek a helyi boltokban, vendéglátó helységben költenék el pénzüket, ami plusz bevételt jelentene az üzletek és a falu számára.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken