Zalaegerszeg

A Wikitravelből

Zalaegerszeg
Általános adatok
Népesség: 62 029 (2005)
Terület: 99,98 km²
Magasság: 156 m
Koordináták: É 46° 50' 43", K 16° 50' 50"
Behívószám: 92
Irányítószám: 8900
Honlap: Zalaegerszeg hivatalos honlapja

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek) Zala megye székhelye, megyei jogú város. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 15. legnépesebb városa. Egyike az ország legvirágosabb, legzöldebb városainak.

[szerkesztés] Természetföldrajz

[szerkesztés] Fekvése

Zalaegerszeg földrajzi koorditánáti é. sz. 46.84538° és k. h. 16.84721° . A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50-70 km), Zalai-dombság (Zalai-dombvidék) tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m. A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213 km, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-feljáró 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.

[szerkesztés] Geológia

A területen a földkéreg vastagsága: 25-27 km, a litoszféráé 60-80 km. A földtörténet során kiemelkedési és lesüllyedési periódusokban váltakozott a tengeri és a szárazföldi üledékképződés a területen. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből származó kavicsterületek kialakulása. A pleisztocén során lösz fedett be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb korú kőzetek találhatóak, a völgytalpakon azonban kibukkanhatnak a felső pannon korúak is.

[szerkesztés] Domborzat

A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére, így ott a változatos kitettségű, erősen szabdalt 200-250 méter magas „hegyek” jellemzőek. Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél–délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek. Az északi és középső rész a tektonikailag előre jelzett és kelet felé tölcsérszerűen kiszélesedő Felső-Zala völgyben foglal helyet. A völgy jobb oldalán mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok, pannon agyaghoz kapcsolódó ó-holocén suvadások, bal oldalt hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők voltak találhatóak. Az ember tevékenysége azonban majdnem teljesen átalakította őket letelepülésre alkalmasabb formákká. A keleti városrészek a Kelet-zalai-dombság Söjtöri-hátához kapcsoló kisebb meridionális vonulatokon húzódnak.

[szerkesztés] Vízrajz

Az agyagos, vályogos részeken adottak a lehetőségek a sűrű vízhálózat kialakulásához, amely Magyarországon a legsűrűbbek közé tartozik. Ezzel összefüggésben a völgysűrűség is igen nagy mértéket mutat. Elősegítette a völgyek képződését a laza felszíni kőzet és a terület negyedidőszaki kiemelkedése is. A domborzat tagoltsága azonban nem kedvezett nagy vízfolyások kialakulásának, így a legnagyobb, a Zala is csak patakméretű Zalaegerszeg környékén. A terület erózióbázisaként ez gyűjti össze a kisebb csermelyek vizét. Megemlíthető ezek közül a Válicka, amely dél felől folyik a Zalába. A város területén több kisebb-nagyobb tó található. A legjelentősebb az 1975-ben mesterségesen létrehozott Gébárti-tó. Pózva városrészben a kavicsbányák felhagyása után horgásztavakat alakítottak ki.

[szerkesztés] Éghajlat

A napfénytartam: 1950-2000 óra/év között alakul, ami azonos szélességi körön levő magyar területekhez viszonyítva a legkisebb érték. Ez visszavezethető az 56-62%-os évi átlagos felhőzetre, amit az atlanti hatás erőssége okoz. Szélirányok közül az észak és dél irányú leggyakoribb, összesen kb. 30%, irányuk megtartására rásegítenek a meridionális völgyek. A szélcsendes időszakok szintén gyakoriak, mintegy 25% értékkel.

Az évi csapadék mennyisége 800 mm körül alakul. A hótakarós napok átlagos száma 45 nap.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Zalaegerszeg környékén kétféle növénytársulás jellemző: a völgyekben vízparti rétek, fűz- és égerligetek jellemzőek. A magasabban fekvő területeken gyertyános és kocsánytalan tölgyesek, zalai bükkösök, cseres tölgyesek találhatóak, gyakori még a szelídgesztenye előfordulása is. A város belterületén csak parkok mutatják a régi gazdag erdők emlékét (Béke-liget, Dózsa liget, Parkerdő).

A Zalai flóratartományhoz kötődő állatállomány nem különbözik a magyar átlagtól, jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó) és kevés különleges állatfajnak ad otthont. Gazdasági jelentőséggel bír e vadállomány, mind a vadhús, mind a bérvadászat tekintetében. Híresek a zalai szarvastrófeák, már több világbajnoki érmet kiérdemeltek.

[szerkesztés] Talaj

Gyenge minőségű talajok alakultak ki a város környékén, amelyek közül a legjelentősebbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok. Ezen adottság miatt nagy területeket hasznosítanak még a város határain belül is szőlőhegynek, ahol az igénytelenebb fajták megteremnek.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Külterületek

Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.

Ola - a városhoz csatolása előtt gazdagnak számító falu volt. Szinte minden háznál lehetett bort kapni, gyakori foglalkozás volt a varga és a hentes. Saját temetővel és kápolnával rendelkezett, amelyeket a módosabb céhtagok építettek és tartottak fenn. Miután 1887. november 24-én – Kovács Károly polgármestersége alatt, a városhoz csatolták, elszegényedett, a tehetősebb réteg beköltözött a város központi részeibe. Itt található a Göcseji Falamúzeum, amely Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma volt, az ország egyetlen olajipari múzeuma, benne szoborpark, ill. egy 17. századi kápolna és a II. világháborúban elesett szovjet katonák temetője.

Andráshida - neve arra utal, hogy egy András nevű személy itteni birtokán hidat vezetett át a Zalán. A forrásokban 1426-ban tűnik föl. Fontos szerepet tölt be a közlekedésben, hiszen a 76-os út várost elkerülő szakasza is érinti, valamint itt található Zalaegerszeg repülőtere, Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér. A megújult Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér Zalaegerszeg város központjától 10 percre a Gébárti-tótól északnyugatra található. A repülőtér már az 50-es években üzemelt, mint a magyarországi polgári repülőterek egyike. Később a Szovjet haderő egyik lokátorbázisa lett, míg végül a szovjetek 1990-ben végleg elhagyták. Ezután került előbb állami kezelésbe, később városi tulajdonba a terület.

Bazita - hegyközség jellegű település volt, 1969-ben csatolták Zalaegerszeghez, mellyel a 30-as helyijárati autóbusz köti össze. Puszta volt a 19. sz. második feléig. 1381-ben mint Bazyta-t említik. Pais Dezső a szláv "Isten" jelentésű szóval hozza kapcsolatba nevét. Lakói főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkoztak. Itt található a 100 m-es TV-torony, amely 1975 óta áll a 293 méter magas bazitai dombon.

Ebergény - hajdani neve Ebergényvölgye vagy Belyánvölgy, de volt Keresháza is. Már a középkor óta lakott település. Az Ebergényi, majd a Sárkány család birtoka.

Ságod - A Ságodi-fennsíkon őskori és középkori települések lelőhelyei találhatóak. Az utóbbi évek fejlesztései jelentősen rányomták bélyegüket a városrész arculatára és jövőjére, hisz ez a terület fekszik legközelebb az Aquaparkhoz és a termálfürdőhöz.

Szenterzsébethegy - látnivalója a 1843-ban épült, Szent Erzsébet tiszteletére emelt kápolna. Lakosságszáma ma emelkedik, sorra épülnek az új házak. A városrészben jelentős fejlesztések történtek, mint a csatornázás ki-, valamint a közösségi ház megépítése, illetve az utak felújítása. A településrészhez tartozik még Vorhota is. A Göcseji Falumúzeumban bemutatnak egy Szenterzsébethegyről származó kamraépületet.

Kaszaháza - a XX. század első évtizedeiben körülbelül 400 lakosú falu volt, közvetlenül Egerszeg határában, amelytől a Zala folyó választja el. Az itt működő malom adta gazdasági jelentőségét. Ezt kihasználva épülhetett itt meg a Kenyérgyár. Ma két nevezetessége van: Nepomuki Szent János XVIII. századi szobra és az első világháborús katonai temető.

Besenyő - meridionális dombon fekszik a város déli határában. Történetét a Skublics család határozta meg, az ő birtokuk volt 170 évig.

Csács - Szent Sebestyénről elnevezett temploma román kori, de a XIV. században gótikus átalakítást is végeztek rajta. A török pusztítás után 1741-ben barokk stílusban újították meg, majd 1895-ben bővítették. A török idők után Csács viszonylag későn, csak a XVIII. században népesült be, ezért az újjáépítés késői dátuma. Egy 1768-as feljegyzés viszont már jó karban lévő templomról tesz említést. 1930 után oldalkápolnával bővítették, de ugyanekkor több támpillérét lebontották, majd ezeket 1975-1977 között restaurálták. Szentélyében lemeszelt barokk freskót találtak.

Pózva - nevét hallván elsősorban a külső kórház épülete jut eszébe mindenkinek, évente 45 ezer fekvő- és több mint 1 millió járóbeteget látnak el itt. A létesítmény egyik dísze Németh János keramikusművész Gyógyítás című domborműve.

Botfa - neve már 1397 óta ismert. A Bot személynév és a birtokos személyraggal ellátott falu összetétele. A középkorban a csatári apátság birtoka volt. Művészi faragások, néprajzi tárgyakat készítő híressége Briglevics Kálmán fafaragó kanász volt.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Épített örökség

  • Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom - az Olai városrészben található, 1925-1926, neobarokk stílusú, tervezte: Kotsis István. Boldog IV. Károly király emlékére készült. 2004-ben felújították.
  • Református templom - Szeghalmi Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből. Zárdautca 2.
  • Kálvária-kápolna- 1756-ban épült barokk stílusban, a Göcseji út és a Kálvária utca sarkán áll.
  • Megyei Bíróság - 1730–1732 között épült Franz Allio tervei szerint, barokk stílusú, ez volt korábban a megyeháza épülete.
  • Kvártélyház - 1765, Kossuth u. Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült. A XVIII. sz. végén a megyei tisztviselők szolgálati lakása, egy ideig patika is volt. Valószínűleg a múlt század közepén egy szintet ráépítettek. Az udvar hátsó részén lévő szárny 1872 körüli, neoklasszicista nagytermét 1891-ben alakították ki. Ma ez a terem Zalaegerszeg városi közgyűlési terme, falait Csány László, Deák Ferenc és Zrínyi Miklós nagyméretű képei díszítik.
  • Csipkeházak - lakóházak Vadász György tervei szerint.
  • TV-torony - Bazita városrészben áll 1975 óta, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
  • Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő vagy Aquapark - Ságod városrészben, a Gébárti Szabadidőközpontban fekszik. A terület nagysága 7,5 ha, 6000m2-nyi vízfelülettel. 18 db csúszda (13 db felnőttek, 5 gyermekek részére) helyezkedik el itt. A komplexum a Széchenyi Terv támogatásával jött létre. [1]

[szerkesztés] Köztéri szobrok, emlékművek

  • Göcseji tulipán szökőkút - 1985, alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész, 2008-ban felújították. Helye: Dísz tér.
  • Táncoló lány - Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város. Helye: Hevesi Sándor Színház épülete előtt.
  • Szentháromság-szobor - 2006 szeptemberében újították fel. Helye: Mindszenty tér.
  • Kis makrancos - Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén.
  • Liliom - szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor 1967-ből. Helye: Vizslapark.
  • Zenélőóra - Helye: a Polgármesteri Hivatal előtt.
  • 377-es „Gizike” gőzmozdony - Helye: a vasútállomás mellett.

[szerkesztés] Múzeumok

  • Göcseji Múzeum - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - 1968, Kisfaludy Stróbl Zsigmond gyűjteményével. Cím: 8900 Zalaegerszeg, Batthyány utca 2., Telefon: 92/314-537, E-mail: gocseji.zalaegerszeg@museum.hu, muzeum@zmmi.hu
  • Finnugor Néprajzi Park - 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként, az olai városrészben, a Zala folyó holtágának túloldalán. Cím: Zalaegerszeg, Falumúzeum u. Telefon: 92/703-295. [3]
  • Magyar Olajipari Múzeum - (röviden MOIM) a Skanzen mellett található az olai városrészben. Zala megye, mint a magyar olajkitermelés első területének bemutatásával foglalkozik. Cím: 8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13., Telefon: 92/313-632, Faxszám: 92/311-081, E-mail: moim@olajmuzeum.hu, [4]
  • Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga, 1904, eklektikus stílusú bizánci elemekkel. Cím: Zalaegerszeg, Ady Endre út 14., Telefon: 92/313-766, 599-337, 599-338. E-mail: hangterem.zeg@zalaszam.hu
  • Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben. 1982 óta szolgálja a magyar tárgyalkotó népművészet hagyományőrzését. Csak nyáron van nyitva. [5]
  • Fazekasház - Állandó kiállítás: Fazekas bemutató. Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kazinczy u. 20., tel.: 92/311-455, nyitva: 10-18 óráig, szünnap: vasárnap, hétfő.

[szerkesztés] Természeti örökség

  • Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe, A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják. Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe). Bejelentkezés után szabadon látogatható.
  • Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimax erdőtársulások, a gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyílvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.”

A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor.

[szerkesztés] Ünnepek, fesztiválok

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

  • MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége belföldről: 06 (40) 49 49 49, külföldről: +36 (1) 371 94 49
  • MÁV - START vasúti menetrend: http://www.elvira.hu

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Helyi közlekedés

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Kerékpárral

[szerkesztés] Gyalog

[szerkesztés] Mozgáskorlátozottaknak

[szerkesztés] Hasznos információk

Tourinform Zalaegerszeg

  • Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6.
  • Tel.: +36 92/316-160, 510-696
  • Fax.: +36 92/510-697
  • E-mail: zalaegerszeg@tourinform.hu

[szerkesztés] Szálláshelyek

Név Típus Település Cím Ár Megjegyzés

Szállodák:

Arany Bárány Hotel ***

Hotel Balaton*** Semira Day Spa

  • Zalaegerszeg, Balatoni út 2/a.
  • Tel.: 92/550-870, Fax: 92/550-871
  • e-mail: info@semira.hu,
  • http://www.semira.hu

Szt. Kristóf Apartman Hotel ***

  • Zalaegerszeg, Ady Endre u. 3.
  • Tel.: 92/596-545, 30/9371-339
  • Fax: 92/313-638
  • e-mail: kristofapartmanhotel@morgo.axelero.net

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

A'la Nature Reform Étterem és Bolt

Arany Bárány Hotel Étterem

Arany Bárány Hotel Söröző

Belgian Beer Café

Bella Pizzéria és Pub

  • Zalaegerszeg, Kazinczy tér 11.
  • Tel.: 92/350-003

Centro Panzió - Ristorante

Erdőgyöngye Étterem

Erzsébet Étterem

  • Zalaegerszeg, Bíró M. u. 46/a
  • Tel.: 92/347-848

Fresco Étterem

  • Zalaegerszeg, Petőfi u. 26.
  • Tel.: 92/596-578 Tel./fax: 92/596-577

Göcsej Palatinus Étterem

Halászcsárda

  • Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 47.
  • Tel.: 92/511-882, Fax: 92/511-883
  • e-mail:halasz@zalaszam.hu

Hegyalja Csárda

Hotel Balaton Étterem

Jánkahegyi Gyuri Csárda

  • Zalaegerszeg, Jánkahegyi u. 27.
  • Tel.: 92/511-911, Fax: 92/511-912
  • e-mail:gyuri@zelkanet.hu

Kiskakas Vendéglő

  • Zalaegerszeg, Köztársaság útja 73/h
  • Tel.: 92/510-629, Fax: 92/510-646
  • http://kiskakas.placc.hu
  • e-mail: gastronom@vivamail.hu

Kiskondás Vendéglő

[szerkesztés] Utazási Irodák

  • AUTÓCLUB TRAVEL - 8900 Zalaegerszeg, Alsóerdei u. 3/A., 92/511-830, 511-831, http://www.autoklub.hu, e-mail: zalaegerszeg@autoclubtravel.hu
  • BEST HOLIDAY UTAZÁSI IRODA - 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 23-25., 92/533-433, 533-434, http://www.bestholiday.hu, e-mail: info@bestholiday.hu
  • GRAT TRAVEL SERVICE - 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 22., 92/320-303, http://www.gratisbus.hu, e-mail:info@gratisbus.hu
  • IBUSZ UTAZÁSI IRODA - 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 6-10., 92/311-458, 511-880, http://www.ibusz.hu, e-mail:zalaegerszeg@iroda.ibusz.hu
  • MORGO HOLIDAYS UTAZÁSI IRODA - 8900 Zalaegerszeg, Ady u. 3., 92/313-638, 30/9371-339, e-mail:morgo.holidays@morgo.axelero.net
  • NUR-ZALA NECKERMANN PARTNER - 8900 Zalaegerszeg, Kovács K. tér 1., 92/510-178, http://www.nur-zala.hu, e-mail:zeg@nur-zala.hu
  • NYAKAS & TÁRSAI TOURS - 8900 Zalaegerszeg, Tompa M. u. 5., 92/596-889,596-890, http://www.nyakastours.hu, e-mail:nyakastours.zala@t-online.hu
  • PLAYA CLUB TRAVEL - 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 22., 92/350-966, http://www.playatravel.webzona.hu, e-mail:playa.club.travel@mail.datanet.hu
  • QUAESTOR TRAVEL - 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 1. fsz. 15., 92/511-741, http://www.quaestor.hu, e-mail:zalaegerszeg@quaestor.hu
  • ZALA VOLÁN UTAZÁSI IRODA - 8900 Zalaegerszeg, Balatoni u. 1., 92/511-045, http://www.zalavolan.hu, e-mail:utazasiiroda_zeg@zalavolan.hu

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Zala megye települései

Alibánfa | Almásháza | Alsónemesapáti | Alsópáhok | Alsórajk | Alsószenterzsébet | Babosdöbréte | Baglad | Bagod | Bak | Baktüttös | Balatongyörök | Balatonmagyaród | Bánokszentgyörgy | Barlahida | Batyk | Bázakerettye | Becsehely | Becsvölgye | Belezna | Belsősárd | Bezeréd | Bocfölde | Bocska | Bókaháza | Boncodfölde | Borsfa | Böde | Bödeháza | Börzönce | Bucsuta | Búcsúszentlászló | Csapi | Csatár | Cserszegtomaj | Csertalakos | Csesztreg | Csonkahegyhát | Csömödér | Csöde | Csörnyeföld | Dióskál | Dobri | Dobronhegy | Döbröce | Dötk | Egeraracsa | Egervár | Eszteregnye | Esztergályhorváti | Felsőpáhok | Felsőrajk | Felsőszenterzsébet | Fityeház | Fűzvölgy | Gáborjánháza | Galambok | Garabonc | Gellénháza | Gelse | Gelsesziget | Gétye | Gombosszeg | Gosztola | Gősfa | Gutorfölde | Gyenesdiás | Gyűrűs | Hagyárosbörönd | Hahót | Hernyék | Hévíz | Homokkomárom | Hosszúvölgy | Hottó | Iborfia | Iklódbördőce | Kacorlak | Kallósd | Kálócfa | Kányavár | Karmacs | Kávás | Kehidakustány | Kemendollár | Keménfa | Kerecseny | Kerkabarabás | Kerkafalva | Kerkakutas | Kerkaszentkirály | Kerkateskánd | Keszthely | Kilimán | Kisbucsa | Kiscsehi | Kisgörbő | Kiskutas | Kispáli | Kisrécse | Kissziget | Kistolmács | Kisvásárhely | Kozmadombja | Kustánszeg | Külsősárd | Lakhegy | Lasztonya | Lendvadedes | Lendvajakabfa | Lenti | Letenye | Lickóvadamos | Ligetfalva | Lispeszentadorján | Liszó | Lovászi | Magyarföld | Magyarszentmiklós | Magyarszerdahely | Maróc | Márokföld | Miháld | Mihályfa | Mikekarácsonyfa | Milejszeg | Misefa Molnári | Murakeresztúr | Murarátka | Muraszemenye | Nagybakónak | Nagygörbő | Nagykanizsa | Nagykapornak | Nagykutas | Nagylengyel | Nagypáli | Nagyrada | Nagyrécse | Nemesapáti | Nemesbük | Nemeshetés | Nemesnép | Nemespátró | Nemesrádó | Nemessándorháza | Nemesszentandrás | Németfalu | Nova | Óhíd | Oltárc | Orbányosfa | Ormándlak | Orosztony | Ortaháza | Ozmánbük | Pacsa | Padár | Páka | Pakod | Pálfiszeg | Pat | Pethőhenye | Petrikeresztúr | Petrivente | Pókaszepetk | Pórszombat | Pölöske | Pölöskefő | Pördefölde | Pötréte | Pusztaapáti | Pusztaederics | Pusztamagyaród | Pusztaszentlászló | Ramocsa | Rédics | Resznek | Rezi | Rigyác | Salomvár | Sand | Sárhida | Sármellék | Semjénháza | Sénye | Sormás | Söjtör | Surd | Sümegcsehi | Szalapa | Szécsisziget | Szentgyörgyvár | Szentgyörgyvölgy | Szentkozmadombja | Szentliszló | Szentmargitfalva | Szentpéterfölde | Szentpéterúr | Szepetnek | Szijártóháza | Szilvágy | Teskánd | Tilaj | Tófej | Tormafölde | Tornyiszentmiklós | Tótszentmárton | Tótszerdahely | Türje | Újudvar | Valkonya | Vállus | Várfölde | Várvölgy | Vasboldogasszony | Vaspör | Vindornyafok | Vindornyalak | Vindornyaszőlős | Vonyarcvashegy | Vöckönd | Zajk Zalaapáti | Zalabaksa | Zalabér | Zalaboldogfa | Zalacsány | Zalacséb | Zalaegerszeg | Zalaháshágy | Zalaigrice | Zalaistvánd | Zalakaros | Zalakomár | Zalaköveskút | Zalalövő | Zalamerenye | Zalasárszeg | Zalaszabar | Zalaszántó | Zalaszentbalázs | Zalaszentgrót | Zalaszentgyörgy | Zalaszentiván | Zalaszentjakab | Zalaszentlászló | Zalaszentlőrinc | Zalaszentmárton | Zalaszentmihály | Zalaszombatfa | Zalatárnok | Zalaújlak | Zalavár | Zalavég | Zebecke

Zalaegerszeg témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

A lap eredeti címe "http://wikitravel.org/hu/Zalaegerszeg"