Zala megye

A Wikitravelből

Tartalomjegyzék

ZALA MEGYE
Zala megye címere
Zala megye
Turisztikai régió Nyugat-Dunántúl, Balaton
Megyeszékhely Zalaegerszeg
Terület 3784,11 km2
Népesség 291 678 fő (2008)
Népsűrűség 77 fő/km2
Települések száma 257

Zala megye Nyugat-Dunántúl egyik megyéje. Északról Vas megyével, keletről Veszprém megyével, délről Somoggyal határos, nyugati szomszédai Horvátország és Szlovénia. Zala megyét elsősorban az érintetlen természeti táj (köztük Magyarország egyik legváltozatosabb társulása, a Kis-Balaton), a termálfürdők (legjelentősebbek: Hévíz, Zalakaros), a Balaton közelsége teszi előnyös és közkedvelt úticéllá. Jelentős még a falusi és a vadászturizmus is a zalai tájakon.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]

Zala megye felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság.

Zalai-dombság vagy Zalai-dombvidék[szerkesztés]

A Zalai-dombság korábban a Dunántúli-dombság, jelenleg az Alpokalja tágabb környezetének illetve Nyugat-Magyarországi-peremhegységeknek a részeként szerepel a különböző földrajzi leírásokban. A dombvidék felszíni formái hasonlóak a Dunántúli-dombság vidékeinek külső formáihoz. Az Alpokaljához azonban közelíti nyugati fekvése, éghajlati hasonlósága (bőséges csapadék) és talajviszonyai (erdőtalajok) valamint növénytakarója (fenyőerdők).

Az agyagos lejtők gyakori csuszamlásai miatt az emberek egymástól távol fekvő dombtetőkön települtek le, így alakult ki a "szeges" és "szeres" település (a helységek nevei is őrzik e jellegzetességet). A dombság vidékén indult be a magyarországi kőolajbányászat a két világháború között időszakban.

A dombvidéket öt dombhátság alkotja: Göcsej, Hetés, Egerszeg-Letenyei-dombhát, Nemesbük-Türjei-dombhát és a Zalakaros-Zalaapáti-Zalaszentgróti-dombhát.

Keszthelyi-hegység[szerkesztés]

Dolomitból felépülő hegység, a Dunántúli-hegység részét képezi. Meghasadozott terület szurdokokkal, barlangokkal. A hegység kilátói: Balatongyörök - Szépkilátó, Kápolna-domb, Garga-hegy, Festetics-kilátó, Pető-hegyi kilátó.

Egyik része a Tátika-Kovácsi-hegycsoport, a Dunántúli-hegység legnyugatibb tagja. Léte a környék megsüllyedésnek s az ezáltal beindult vulkáni tevékenységnek köszönhető. 5 km hosszú, 3,5 km széles, legnagasabb pontja a Várrott-hegy (362,4 m).

Kis-Balaton vidéke[szerkesztés]

A megye legsíkabb területe a Kis-Balaton környéke. Ezen kívül csak a Zala folyó, a Mura folyó és a Principális-csatorna völgye sík. A Kis-Balaton a Balaton korábban lecsapolt területe, elmocsarasodott része, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága őrzi színes növény- és állatvilágát.

Vízrajza[szerkesztés]

  • Folyóvizek:
    • Folyói: Zala, Mura.
    • Fontosabb patakok: Kerka, Lendva, Szévíz, Gyöngyös-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak, Sárvíz, Alsó-Válicka, Felső-Válicka.
  • Állóvizek:
    • Balaton - tengerszint feletti magassága 106 m, területe 591 km2, hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legnagyobb mélysége 10,8 m. Nyugati részén hozzákapcsolódik a Kis-Balaton. A tó nyugati része tartozik Zala megye területéhez Balatongyörökkel bezárólag.
    • Kis-Balaton
    • További kisebb halastavak, horgásztavak. Lásd lent.

Története[szerkesztés]

A történelmi Zala vármegye területe a mainál jóval nagyobb területen feküdt. Keleti határai a Balaton-felvidéken Balatonalmádiig nyúltak, nyugaton pedig hozzá tartozott Lendva környéke és a Muraköz is. Zala megyét a római korban is lakták. A Baltikumból az Adriai- tengerig vezető Borostyán út mellett feküdt az ókori Salla (mai Zalalövő), de átvezett a megyén az Aquincumba vezető út is.

Szent István 1009-as veszprémi adománylevelében találkozhatunk Kolon vármegye nevével. Később neve Zalára változott. Székhelyét valószínűleg Szent László helyezte át Zalavárra. A középkorban Zala vármegyében több száz település volt, de ezek többségé csak 5-10 család lakta.

1232-ben a zalai nemesek Kehidán gyűltek össze, és tanácskozásuk eredményeként elküldték levelüket a királynak, melyben önálló döntési jogot kértek. Ezt a dátumot tekintjük a királyi vármegye felbomlásának bizonyítékaként, és ettől az időponttól számítjuk a nemesi vármegyék megalakulásának kezdetét.

A középkorból számos építészeti emlék (templom, monostor, vár) maradt ránk. A török hódítás Zala megyét sem kímélte. Zsákmányszerző hordák gyakran dúlták fel a falvakat, főleg Szigetvár eleste után. 1600-ban Nagykanizsa vára is elesett, ezzel nem maradt a környéken nagyobb vár. Kisebb várakból álló várrendszerrel próbáltak ellenállni, ezek a várak nagyobb török csapat megállítására nem voltak alkalmasak, de a kisebb portyázó csapatok megfékezésére jók voltak.

A törökellenes felszabadító hadjárat során 1690-ben szabadul fel Kanizsa. A még épségben lévő várakat királyi parancsra lebontatták, a kisebb palánkvárak pedig a karbantartás hiánya miatt maguktól összedőltek.

A 18. században a megye mezővárosai közül Kanizsa erősödött még, illetve Keszthelyen kialakult a Festetics család birtokközpontja. Egerszegen miután felépült a vármegyeháza, állandósult a megyeszékhely.

A reformkor kiemelkedő alakja a haza bölcsének is nevezett Deák Ferenc volt. Csány László ugyancsak zalai származású. A kulturális élet pezsgésnek indult: Pálóczi Horváth Ádám Göcseji Helikon néven irodalmi kört alakított, Balatonfüreden kőszínház épült, a Balatonon kifutott az első gőzhajó és 1825-ben megtartották az első Anna-bált.

Az 1860-as évek vasút építésének kedvezményezettje a csomóponttá váló Nagykanizsa, mely gyors iparosodásnak indult. Ezzel kialakult egy azóta is érezhető kettősség a megyében: míg Nagykanizsa a gazdasági központ, Zalaegerszeg sokáig a közigazgatás központja volt.

Az első világháború utáni békeszerződés elcsatolta a megye délnyugati területeit és Muraközt. A közigazgatás 1950-es átszervezésekor a balatoni területeket Veszprém megye kapta meg. Keszthely környéke csak 1979 körül kerül vissza Zala megyéhez.

Közigazgatása[szerkesztés]

Kistérségek[szerkesztés]

Zala megye kistérségei(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település
Hévízi kistérség Hévíz 123,60 12 473 8
Keszthelyi kistérség Keszthely 349,33 34 806 16
Lenti kistérség Lenti 663,09 22 313 51
Letenyei kistérség Letenye 388,69 17 391 27
Nagykanizsai kistérség Nagykanizsa 552,93 66 968 27
Pacsai kistérség Pacsa 278,82 10 792 20
Zalaegerszegi kistérség Zalaegerszeg 788,61 97 266 65
Zalakarosi kistérség Zalakaros 311,85 13 196 19
Zalaszentgróti kistérség Zalaszentgrót 327,06 18 238 24

Nevezetességek települések szerint[szerkesztés]

Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban[szerkesztés]

  • Egervár (Zala megye) – Várkastélyában található a Magyarországon egyedülálló kezdeményezés, az Almaút Információs Központ, amely Vas és Zala megyét látja el hasznos tudnivalókkal a környéken legnagyobb arányban termesztett gyümölccsel kapcsolatban.
  • Lenti (Zala megye) - város Zala megye délnyugati szélén, Szlovénia, Ausztria és Horvátország közelében. Igazi kincse gyógyvize, melyre az 1978-ban megnyílt fürdőlétesítmény épül. A lenti vár a XVIII. század óta sokáig magtárként volt használatos.
  • Nagykanizsa (Zala megye) – megyei jogú város, Dél-Zala központja. Főbb látnivalói: az Erzsébet tér és környéke, a Vasemberház, a Batthyány kastély a Thúry György Múzeum kiállításával.
  • Zalaegerszeg (Zala megye) - megyeszékhely. Főbb látnivalói: az Olajipari Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park, és a Göcseji Múzeum, a Megyei Bíróság (egykori vármegyeház) épülete, az 1975-ben épült Tv-torony, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori zsinagóga). Természeti látványossága az Azaleás-völgy és a Gébárti tó. A szórakozni vágyókat az Aquapark élményfürdő, a Termálfürdő és a Hevesi Sándor Színház fogadja.
  • Zalaszentgrót (Zala megye) – A zalai fehérborok termőterületének központja. Zala megye északkeleti szegletében fekvő város, melynek első írásos említése 1247-ből származik. Nevezetessége a Batthyány-kastély (1787) és a barokk-copf katolikus templom (1753-58) illetve az újjáépült Zala-híd (1840). Termálfürdője az újabb létesítmények sorában 2000-ben épült.

Balaton turisztikai régióban[szerkesztés]

Hévíz
  • Keszthely (Zala megye) – A legnagyobb fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A Festetics kastély a kisváros impozáns látnivalója, 101 szobájával, kápolnájával, Helikon Könyvtárával és a Helikon Kastélymúzeummal, gyönyörű parkjával az ország méreteit tekintve harmadik legnagyobb kastélya. Festetics György alapította a Mezőgazdasági Főiskolát és a Georgikon Múzeumot. A Balaton történelmi emléktára a Balaton Múzeum. Várja látogatóit több bormúzeum és a Babamúzeum is.
  • Zalakaros (Zala megye) – Nemzetközi hírű gyógyfürdőhely a Balatontól déli irányban. A 96 fokos víz 2300 m mélységből tör fel, különösen a reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésre alkalmas.
  • Hévíz (Zala megye) - A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház révén világhírűvé vált város a Balatontól csupán pár km távolságban.

Nevezetességek tematikai felosztásban[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Nemzeti Parkok

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park http://www.bfnpi.hu - Területe: 56.997 ha. Alapítva: 1997. Hat korábbi tájvédelmi körzet alkotja. Zala megyéhez tartozó vidékei:
    • Kis-Balaton - 14 800 ha mocsárvilág, 1979 óta nemzetközi jelentőségű madár élőhely, benne: Zalakomár – kápolnapusztai bivalyrezervátum, Zalavár-Vársziget - Kis-Balaton kiállítás, középkori romkert, Kányavári-sziget, Fekete István-emlékhely és Matula-kunyhó (Fenékpuszta), a Kotsy-vízimalom (Zalaszántó).
    • Mura-menti Tájvédelmi Körzet (Muraszemenye - Letenye - Murakeresztúr) területe 1904 ha, [1] létesítését a 10/2007.(III. 30.)KvVM rendelete mondta ki (Magyar Közlöny 2007/38. szám). A magyarországi Mura-völgy geológiailag két szakaszra tagolt: felső szakasza Muraszemenye és Letenye között, alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között terül el.
    • Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet (Szentgyörgyvölgy) - területe:, alapítva: 1976.
    • Vétyemi ősbükkös (Tormafölde) – [2] Letenye közelében fekszik az országos erdőrezervátumi programba bekerült három zalai erdőterület egyike több mint 160 esztendős erdőállománnyal, átlagosan 170 éves, 40 méter magas, ezüstös törzsű bükkfákkal.

Arborétumok

  • Csácsi Arbotérum (Zalaegerszeg - Csácsbozsok)
  • Budafai Arborétum (Kiscsehi)
  • Büdöskútpusztai Arborétum
  • Batyk – Batyki ősgyep
  • Cserszegtomaj - Arborétum, Szent Margit-kilátó, Kútbarlang (bejelentkezés szükséges)
  • Zalaszántó - Emberi jogok parkja, Tátikai várrom, Tátikai ősbükkös, Sztúpa

Gyógyvizek és termálvizek (Egészségturizmus)[szerkesztés]

Gyógyfürdők:

  • Gránit Gyógy- és Termálfürdő Zalakaros - Zalakaros: nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő. [5]
  • Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark - Lenti: Az 1970-ben talált 40 fokos termálvízre építették a fürdőt, mely 1978-ban nyílt meg, s utána folyamatos fejlesztésen ment keresztül. 2004 júliusában avatták fel a termálfürdő 1340 m2 felületű élménymedencéjét. A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi, izületi, gerinc és hátproblémák kezelésére alkalmas. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők. [6]
  • Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő - Kehidakustány: Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vízét a kénes gyógyvízek csoportjába sorolták, radont nem tartalmaz. Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott. [7]

Termálfürdők:

  • Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő - Zalaegerszeg: a Gébárti Szabadidőközpontban, Ságod városrészben fekszik. A terület nagysága 7,5 ha, 6000m2-nyi vízfelülettel. 18 db csúszda (13 db felnőttek, 5 gyermekek részére) helyezkedik el itt. A komplexum a Széchenyi Terv támogatásával jött létre. [8]
  • Szent Gróth TermálfürdőZalaszentgrót: 2001-ben nyitotta meg kapuit, 2005-ben fedett fürdővel bővült. Négy szabadtéri és négy fedett medence, 1100 m2 vízfelület áll a fürdővendégek rendelkezésére. [9]

Épített örökség (Kulturális turizmus)[szerkesztés]

Népi építészet és folklorisztika emlékei[szerkesztés]

  • Göcsej - domborzati és néprajzi tájegység, a megye legismertebb részének tekinthető. A Zala, Válicka és a Kerka folyók által határolt, kb. 70 községet magában foglaló táji, néprajzi egység. Az elzártság és az összezártság miatt fennmaradtak a népszokások. Agyagos talajú, dombokkal, völgyekkel tagolt felszín járhatatlan utakkal. Az erdő és a szőlőművelés volt az itt lakók létének alapja. Középső része a "szegek" vidéke. Néhány települése és a népi építészet illetve népszokások emlékei:
    • Zalaegerszeg - Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum 150-200 esztendős épületeket mutat be, a Zala holtágán a vízimalom köré építették ki. A házakat 22 településről szállították ide. A Skanzen mellé épült a Finnugor Néprajzi Park hanti és manysi portákkal. Göcseji Múzeum néprajzi és megyetörténeti kiállítással. Cím: Zalaegerszeg, Falumúzeum u. Telefon: 92/703-295. [10]
    • Böde - Szent Mihály-templom, Árpád-korból származó katolikus épület.
    • Nova - Plánder Ferenc Falumúzeuma a göcseji háziszőtteseket, fazekasságot, mezőgazdasági és borászati eszközöket mutatja be.
    • Kávás - Népi műemlékház (Temető u.11-13.)
    • Zalalövő - Népi műemlékház (Petőfi u.35.)
    • Csesztreg - Népi műemlékháza zsúpfedeles parasztház (Ady u.29.) Szent Móric-templom, barokk stílusú épület Dorffmeister István freskóival.
    • Nemesnép - Fazsindelyes szoknyás harangláb.
    • Rádiháza - Gutorfölde - 1990-as évek eleje óta méneseiről híres számos rendezvénnyel. [11]
  • Hetés - domborzati és néprajzi tájegység, Göcsejtől és a Kerka folyótól délnyugatra, részben Szlovéniában. Elnevezése valószínűleg a hetes számmal van összefüggésben. Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték („Hetes” -> Hetés), amelyek neve "háza" végződésű volt; ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették. Sík terület, határain egykor árterekkel, mocsarakkal és ingoványos vidékekkel.

Kastélyok, paloták, kúriák[szerkesztés]

  • Egervár - Nádasdy-várkastély, Cím: 8913 Egervár, Vár út 1. Telefon: 06-30-9897-408, e-mail: egervarivarkastely@gmail.hu, weboldal: [12]
  • Kehidakustány – Deák-kúria és parkja, Cím: 8784 Kehidakustány, Kúria utca 8., telefon: +36 (83) 334-007, e-mail: deak.kehidakustany@museum.hu, muzeum@zmmi.hu, weboldal: [13]
  • Söjtör – Deák-kúria vagy Deák-kastély, Cím: 8897 Söjtör, Deák Ferenc utca 154., telefon: +36/(92)569-008, weboldal: [14]
  • Letenye – Szapáry-kastély és parkja, Cím: Letenye, Szabadság tér 15., telefon: +36/93/343-034, e-mail: fmhk@freemail.hu
  • Szécsisziget - Andrássy-Szapáry-kastély, weboldal: [15]
  • Zalaszentgrót - Batthyány-kastély és parkja (bejelentkezés szükséges), weboldal: [16]

Várak és erődítmények[szerkesztés]

Zarándokhelyek és egyházi építmények (Vallási turizmus)[szerkesztés]

  • Homokkomárom - a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó kegytemplom. Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma. 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta a birtokot s 1722-ben megkezdték a mai templom építését. Kérésére Acsádi Ádám veszprémi püspök a kanizsai ferences kolostorból állandóan itt lakó papot küldött, ki a völgyben levő egykor romos kolostorban lakott. A krónikás szerzetes jegyezte: „...melyről a nép teljes nyugalommal szól: Az új fakápolna építésekor egy fában találtatott a Szűz Mária képe, ott azon a helyen, melyen jelenleg a nagy oltár nyugszik. Az itt talált képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére." Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor (talán 1744) a főoltárra, azóta is ott van. [17]
  • Búcsúszentlászló - a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó kegytemplom. Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhelye. A község a Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye, első kápolnája még valószínűleg Szent László király idejében épült. "A török a XVI. században elfoglalta ezt a vidéket, s foglyaikat Bucsuszentlászlóra hajtották, ahová az angyalok a legenda szerint a foglyok vigasztalásául egy kis kápolnát hoztak. A legendára utalva a kegykápolnát a nép Angyalok kápolnája néven emlegeti." [18]

Gasztronómiai nevezetességek (Borturizmus)[szerkesztés]

A megye jelentősebb borvidékei:

Zalai borösvények:

Nyaralóhelyek a Balaton partján (Üdülőturizmus)[szerkesztés]

Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)[szerkesztés]

Kerékpárutak[szerkesztés]

Az országosan kiépített kerékpárútvonalak hálózatából a megyét a következő utak érintik:

  • Balatonkeresztúr - Keszthely - Balatonederics - Szigliget - Badacsonytomaj - Zánka
  • Keszthely - Hévíz - Alsópáhok - Sármellék - Zalavár - Nagyrada - Zalakaros - galambok - Nagykanizsa - Szepetnek - Molnári - Letenye - Kistolmács - Bázakerettye - Bánokszentgyörgy - Pusztaszentlászló - Bak - Zalaegerszeg - Zala-gát - Zalaszentiván - Zalabér - Zalaszentgrót - Kisgörbő - Karmacs - Keszthely
  • Keszthely - Hévíz - Zalaszántó - Bazsi - Sümeg - Tapolca - Hegymagos - Badacsonytördemic
  • Zalaegerszeg - Parkerdei kerékpárút (átadva 2008. december)
  • Zala-völgyi kerékpárút: Zalalövő - Zalacséb - Zalaszentgyörgy - Bagod

Lovasturizmus[szerkesztés]

A terület kocsikázásra és lovaglásra egyaránt alkalmas egész esztendőben, lovardák, díjversenyek, lovaglásoktatás, lovasbemutatók várják a vendégeket. A legfontosabb központok:

  • Rádiháza (Gutorfölde) - A lovasversenyeiről híres központban az 1900-as évek óta tenyésztenek versenylovakat. 1963 óta áll a vendégek rendelkezésére. A kiépített pályákon (ugratópálya, ügetőpálya) számos látványos műsort és versenyt rendeznek, minden év júniusában a Megyei Díjugrató Lovasverseny helyszíne. [19]
  • Gyenesdiás - Szécsi György Lovasiskola és Military lovaspark. Cím: Gyenesdiás, Sömögyedűlő, postacím: 8360 Keszthely, Gagarin u. 44., Telefon/Fax: +36/83/315-732, e-mail: szecsi@reitschule.hu, [20]

Vadász turizmus[szerkesztés]

  • A zalai erdőkben változatos fajállomány, világbajnok trófeák akadnak. Legjellemzőbb vadjai a szarvas és a vaddisznó.
  • A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve.
  • Évi rendezvény: Zala Megyei Vadászfesztivál - Nagykanizsa

Horgász turizmus[szerkesztés]

Horgásztavak Zala megyében:

  • Baki horgásztó (7 ha)
  • Csömödéri víztározó (28 ha)
  • Galamboki horgásztó (15 ha)
  • Gébárti víztározó - Zalaegerszeg (31 ha)
  • Kistolmácsi tó (11 ha)
  • Kustánszegi tó (11 ha)
  • Miháldi tó (7 ha)
  • Misefai víztározó (5 ha)
  • Muraszemenyei tavak (52 ha)
  • Csónakázó-tó - Nagykanizsa (46 ha)
  • Pölöskei tó (146 ha)
  • Kisperházi-tó - Szepetnek (24 ha)
  • Pusztaszentlászlói tó (7 ha)
  • Borostyán-tó - Zalalövő (22 ha)
  • Zalaszentgyörgyi tó (10 ha)
  • Zalaszentmihályi tó (103 ha)
  • Zalaszentgrót I-II. számú tó és kavicsbánya tó (7 + 6 + 3 ha)
  • Tüskeszentpéteri kavicsbánya tó - Tüskeszentpétervár (6,5 ha)
  • Pötrétei tavak I-II. számú (39 ha + 94 ha)
  • Maróci tó (10,5 ha)
  • Lendvadedesi víztározó (10 ha)
  • Kis-Balaton előtározó (10 ha)
  • Fényes kavicsbánya tó (6 ha)

Horgászat feltételei:

Falusi turizmus[szerkesztés]

Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete [21]

  • Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth út 47-51.
  • Mobiltelefon:0036/3030/40-88-243
  • E-mail: falusivendeglatas@zelkanet.hu, zalafalutur@freemail.hu

Települések: Barlahida, Bázakerettye, Becsvölgye, Bödeháza, Boncodfölde, Csöde, Csonkahegyhát, Döbröce, Dobronhegy, Egervár, Gombosszeg, Kerkateskánd, Kiscsehi, Kiskutas, Lickóvadamos, Milejszeg, Nagyrécse, Nemeshetés, Pötréte, Szentgyörgyvölgy, Szentkozmadombja, Tilaj-Tilajújhegy, Zajk, Zalabaksa, Zalabér, Zalacséb, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló,

Programok és rendezvények[szerkesztés]

  • Tavaszi Művészeti Fesztivál (Nagykanizsa)
  • Zalai Nemzetközi Néptáncfesztivál (Nagykanizsa)
  • Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál (Nagykanizsa)
  • Zala Megyei Vadászfesztivál (Nagykanizsa)
  • Prószafesztivál (Zalaegerszeg)
  • Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó (Zalaegerszeg)
  • Egerszeg Fesztivál (Zalaegerszeg)
  • Egervári Esték (Egervár, Várszínház)

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Tájegységek

Zalai-dombság / Zalai-dombvidék: Göcsej, Hetés, Egerszeg-Letenyei-dombhát, Nemesbük-Türjei-dombhát, Zalakaros-Zalaapáti-Zalaszentgróti-dombhát, Keszthelyi-hegység: Tátika-Kovácsi-hegycsoport, Kis-Balaton vidéke.

  • Természetvédelmi területek

Balatoni Nemzeti Park

  • Gyógyvizek, termálvizek

Hévíz, Kehidakustány, Lenti, Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót

Épített örökség

  • Városok

Hévíz, Keszthely, Lenti, Nagykanizsa, Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót

  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folklorisztika, népi építészet

Göcsej, Hetés

  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Zala megyét az ország keleti részéből és Budapestről az M7-es autópályán érdemes megközelíteni. Az autópálya Balatonberénynél ér véget, innen a megye keleti része, Keszthely és Hévíz térsége csak pár kilométerre található. Északról a 74-es, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföldről a Kaposvár felől érkező 61-es úton jöhetnek. A dél-alföldieknek számolni kell azzal, hogy az 55-ös út bátaszéki és a 61-es dombóvári vége között csak alsóbbrendű utakat használhatnak.

Zalaegerszegre általában a legtöbb dunántúli nagyvárosból és Budapestről közvetlen el lehet jutni. Hasonló a helyzet Nagykanizsával és Keszthellyel is, bár ezekben a városokban a kedvezőbb vasúti feltételek miatt már nehezebb lehet az eljutás. Szegedről Nagykanizsa és Zalaegerszeg elérhető közvetlen járattal. Ezzel a járattal azonban legfeljebb csak költségmegtakarítás miatt érdemes utazni, mert bár a vonatnál ez is hamarabb célhoz ér, a budapesti átszállás gyorsabb.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Zala megye legtöbb részére általában nem érdemes vonattal utazni. Bár ez a módozat olcsóbb a busznál, lassabb és csak kevés helyre lehet vele eljutni, mivel a kisebb falvakba közlekedő buszok menetrendjét nem a vasúthoz, hanem a távolsági buszokhoz igazították. Vonatra szállni csak akkor érdemes, ha Nagykanizsára vagy közvetlen környékükre megyünk, illetve ha a Kelet-Zala (beleértve Hévízt is) az úticél, mivel ide Keszthelyig történő vonatozással, majd buszozással el lehet jutni.

Légi közlekedés[szerkesztés]

  • Nemzetközi reptér: Fly-Balaton repülőtér (Sármellék)

Zala megye közforgalmú repülőtérrel is rendelkezik. A sármelléki reptéri hetente többször érkezik menetrend szerinti fapados járat Londonból. Sármellékről Keszthelyre és Zalaegerszegre lehet eljutni, máshova csak nehézkesebben.

Helyközi közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

  • Autóbusszal: Zala megye kizárólagos autóbusz közlekedési cége a Zala Volán, amely az országban egységes buszos tarifarendszer alapján szállítja az utasokat. A buszos közlekedés Zala megye tömegközlekedésének meghatározó hányadát képviseli. A főbb központok (Keszthely, Lenti, Nagykanizsa, Zalalövő, Zalaszentgrót) és Zalaegerszeg között sűrűn járnak a buszok. De a nyugati megyerészen már a központok közötti összeköttetések (így a Zalalövő–Lenti és Lenti–Nagykanizsa) ritkák. Bár pár főút közeli zsákutcás faluba nem tér be a busz, a falvak többsége – beleértve a néhány lelkes aprófalvakat is – általában jól elérhetők. Különösen igaz ez a Kelet-Göcsej és Észak-Zala nyugati tájaira, ahol minden apró településről legfeljebb két órás várakozással el lehet jutni a megyeszékhelyre. Maguk a járművek – az ország más részeivel összevetve – kiemelkedően magas színvonalúak.
  • Személygépkocsival: Zala megye úthálózata szintén dinamikusan fejlődik. A megye nagy részén sűrű az úthálózat, és az utak minősége is jó. Azonban a nyugati határszélen sokszor kivetnivalót hagy magaután az utak minősége, meglehetősen sok a kátyú, bár az úthálózat itt se ritka. A megye meglehetősen kedvezőtlen domborzati adottságokkal rendelkezik: hosszú észak-déli völgyek jellemzik, amelyek között az átjutás néha kerülőt igényel.

A megye útjairól érdemes tudni, hogy fokozott óvatosságot igényelnek, mivel egyrészt a vadátjárások sűrűek, másrészt az utak is kanyargósak, dimbes-dombosak, és sokszor erdőn keresztül vezetnek. Épp ezekért nagy élmény is a zalai autózás, amelyhez hozzájárul, hogy a főutak (leszámítva a 75-ös utat) kivételével a forgalom nem jelentős.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Zala megye vasúti hálózata nem igazán szolgálja a megyén belüli közlekedést. A pusztán megyei forgalmat bonyolító ZalaegerszegLentiRédics és a szárnyvonal Zalabér-BatykZalaszentgrót vasútvonalon indított napi pár vonaton a forgalom elenyésző, csatlakozást csak az utóbbi biztosít a forgalmasabb vonalakra. Zala megyét az észak-déli NagykanizsaSzombathely fővonal keresztezi. Ez azonban, mivel az állomások messze találhatók a településektől nem nyújt alternatívát a buszokkal szemben. A megyét Türjénél és Zalalövőnél elhagyó BudapestLjubljana az egyetlen vonal, ahol valamelyest bonyolódik megyén belüli forgalom. Azonban a vonatok itt is meglehetősen ritkák.

Hasznos információk[szerkesztés]

Tourinform irodák:

  • Tourinform Zalaegerszeg, 8900 Széchenyi tér 4-6. Pf: 506, Tel.: (92)316-160, (92)510-696, Fax: (92)510-697, E-mail: zalaegerszeg@tourinform.hu, http://www.zalaegerszeg.hu
  • Tourinform Lenti, 8960 Táncsics M. u. 2/A., Tel.: (92)551-188, Fax: (92)551-189, Email: lenti@tourinform.hu, http://www.lenti.hu
  • Tourinform Nagykanizsa, 8800 Csengery u. 1-3., Tel: (93)313-285, Fax: (93)536-077, Email: nagykanizsa@tourinform.hu, http://www.nagykanizsa.hu
  • Tourinform Keszthely, 8360, Kossuth L. u. 28., Tel./Fax: 83/314-144, Tel.: 83/511-660, E-mail: keszthely@tourinform.hu, http://www.keszthely.hu
  • Tourinform Hévíz, 8380 Rákóczi u. 2., Tel.: (83)540-131, Fax: )83)540-132, Email: heviz@tourinform.hu, http://www.heviz.hu
  • Tourinform Zalakaros, 8749, Gyógyfürdő tér 10., Tel/Fax: 93/340-421, E-mail: zalakaros@tourinform.hu, http://www.zalakaros.hu

Források[szerkesztés]

  • Bora Gyula, dr. - Nemerkényi Antal, dr.: Magyarország földrajza. 47-65.old. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Eng.sz.: T510.731-H/1999. ISBN 963 19 3104 8
  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Csodálatos Zala megye - Wonderful Zala Country (Turisztika - Történelem - Látványosságok - Ajánlott útvonalak - Programok - Információk). Angolul és magyarul. Bevezető: Adorján András idegenforg. főtanácsos. A kiadvány a Gazdasági Minisztérium támogatásval valósult meg. Dátum nélkül: 1990-es évek vége.
  • Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
  • Zöld út 2007. Nemzeti parkok. Kiad.KvVM és Magyar Turizmus Rt. Innova-Print Kft. 2007.
  • Nemzeti Parkok. Kiad. Magyar Turizmus Rt. Egri Nyomda Kft. (évszám nélkül)
  • Zarándok.hu - Zarándokhelyek Magyarországon

Külső hivatkozások[szerkesztés]



Zala megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Magyarország megyéi

Budapest főváros
Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak