Zala megye

A Wikitravelből

Európa : Közép-Európa : Magyarország : Dunántúl : Nyugat-Dunántúl : Zala megye

Tartalomjegyzék

[+] Háttér
- Története
Tájak
Települések
További látnivalók
[+] Utazási tanácsok
- [+] Megközelítés
  - Autóval
  - Busszal
  - Vonattal
  - Repülővel
- [+] Helyközi közlekedés

Zala megye Nyugat-Magyarország egyik megyéje. Északról Vas megyével, keletről Veszprém megyével, délről Somoggyal határos, nyugati szomszédai Horvátország és Szlovénia. Zala megyét elsősorban az érintetlen természeti táj (köztük Magyarország egyik legváltozatosabb társulása, a Kis-Balaton), a termálfürdők (legjelentősebbek: Hévíz, Zalakaros), a Balaton közelsége teszi előnyös és közkedvelt úticéllá. Jelentős még a falusi és a vadászturizmus is a zalai tájakon.

[szerkesztés] Háttér

[szerkesztés] Története

A történelmi Zala vármegye területe a mainál jóval nagyobb volt. A keleti határai a Balaton-felvidéken Balatonfüredig nyúltak, nyugaton pedig hozzá tartozott Lendva környéke és a Muraköz is. Zala megyét a római korban is lakták. A Baltikumból az Adriai tengerig vezető Borostyán út mellett feküdt az ókori Salla (mai Zalalövő), de átvezett a megyén az Aquincumba vezető út is.

Szent István 1009-as veszprémi adománylevelében találkozhatunk Kolon vármegye nevével. Később a vármegye neve Zalára változott. A vármegye székhelyét valószínűleg Szent László helyezte át Zalavárra. A középkorban Zala megyében többszáz település volt, de ezek többségé csak 5-10 család lakta.

1232-ben a zala megyei nemesek Kehidán gyűlnek össze, és tanácskozásuk eredményeként elküldik levelüket a királynak, melyben önálló döntési jogot kérnek. Ezt a dátumot tekintjük a királyi vármegye felbomlásának bizonyítékaként, és innen számítjuk a nemesi vármegyék megalakulásának kezdetét.

A középkorból számos építészeti emlék: templom, monostor, vár maradt ránk. A török hódítás Zala megyét sem kímélte. Zsákmányszerző hordák gyakran dúlták fel a falvakat, főleg Szigetvár eleste után. 1600-ban Nagykanizsa vára is elestt, ezzel nem maradt a környéken nagyobb vár. Kisebb várakból álló várrendszerrel próbáltak ellenállni, ezek a várak nagyobb török csapat megállítására nem voltak alkalmasak, de a kisebb portyázó csapatok megfékezésére jók voltak. A törökellenes felszabadító hadjárat során 1690-ben szabadul fel Kanizsa. A még épségben lévő várakat királyi parancsra lebontatották, a kisebb palánkvárak pedig a karbantartás hiánya miatt összedőlntek maguktól.

A 18. században a megye mezővárosai közül Kanizsa erősödött még, és kialakult a Festeticsek birtokközpontja Keszthelyen. Egerszegen miután felépült a vármegyeháza állandósult a megyeszékhely.

A reformkor kiemelkedő alakja a haza bölcsének is nevezett Deák Ferenc, és Csány László is zalai származású. A kulturális élet is pezsgésnek indul. Pálóczi Horváth Ádám Göcseji Helikon néven irodalmi kört alakított, kőszínház épül Balatonfüreden, kifut az első gőzhajó a Balatonra, 1825-ben megtartották az első Anna-bált.

Az 1860-as évek vasút építésének kedvezményezette a csomóponttá váló Nagykanizsa, ami gyors ipariosodásnak indul. Ezzel kialakult egy azóta is érezhető kettősség a megyében: míg Nagykanizsa a gazdasági központ, Zalaegerszeg a közigazgatás központja.

Az első világháború utáni békeszerződésben elcsatolták Zala megye délnyugati területeit, és a Muraközt. A közigazgatás 1950-es átszervezésekor a balatoni területeket Veszprém megyéhez csatolták. Keszthely környéke 1979 körül kerül vissza Zala megyéhez.

[szerkesztés] Tájak

[szerkesztés] Települések

Zalaegerszeg – megyeszékhely.

Főbb látnivalói: az olajipari múzeum, a göcseji falumúzeum, és a göcseji múzeum, a megyei bíróság (egykori vármegyeház) épülete, az 1975-ben épült tv-torony, a városi hangverseny és kiállítóterem (egykori zsinagóga). Természeti látnivalói az Azaleás-völgy és a Gébárti tó. A szórakozni vágyókat az Aquapark élményfürdő, és Hevesi Sándor színház fogadja.

Nagykanizsa – megyei jogú város, Dél-Zala központja

Főbb látnivalói: az Erzsébet tér és környéke, a Vasemberház, a Batthyány kastély benne a Thúry György Múzeum kiállításával

Keszthely – történelmi város a Balaton partján

Főbb látnivalói: a Festetics kastély, és a kastély parkja, a sétálóutca, a Georgikon múzeum, a móló. A fürdőzni vágyókat pedig strand fogadja.

Lenti – kisváros a szlovén határ melett.

Főbb látnivalója: Vár

Hévíz – Hévízi-tó, világhírű termálvízű tó
Zalakaros – híres termálfürdő

[szerkesztés] További látnivalók

Türje – Román premontrei templom
Söjtör – Deák-kúria
Kallósd – Román körtemplom
Zalaszántó – Sztúpa

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Autóval

Zala megyét az ország keleti részéből és Budapestről az M7-es autópályán érdemes megközelíteni. Az autópálya Balatonberénynél ér véget, innen a megye keleti része, Keszthely és Hévíz térsége csak pár kilométerre található. Északról a 74-es, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföldről a Kaposvár felől érkező 61-es úton jöhetnek. A dél-alföldieknek számolni kell azzal, hogy az 55-ös út bátaszéki és a 61-es dombóvári vége között csak alsóbbrendű utakat használhatnak.

[szerkesztés] Busszal

Zalaegerszegre általában a legtöbb dunántúli nagyvárosból és Budapestről közvetlen el lehet jutni. Hasonló a helyzet Nagykanizsával és Keszthellyel is, bár ezekben a városokban a kedvezőbb vasúti feltételek miatt már nehezebb lehet az eljutás. Szegedről Nagykanizsa és Zalaegerszeg elérhető közvetlen járattal. Ezzel a járattal azonban legfeljebb csak költségmegtakarítás miatt érdemes utazni, mert bár a vonatnál ez is hamarabb célhoz ér, a budapesti átszállás gyorsabb.

[szerkesztés] Vonattal

Zala megye legtöbb részére általában nem érdemes vonattal utazni. Bár ez a módozat olcsóbb a busznál, lassabb és csak kevés helyre lehet vele eljutni, mivel a kisebb falvakba közlekedő buszok menetrendjét nem a vasúthoz, hanem a távolsági buszokhoz igazították. Vonatra szállni csak akkor érdemes, ha Nagykanizsára vagy közvetlen környékükre megyünk, illetve ha a Kelet-Zala (beleértve Hévízt is) az úticél, mivel ide Keszthelyig történő vonatozással, majd buszozással el lehet jutni.

[szerkesztés] Repülővel

Zala megye közforgalmú repülőtérrel is rendelkezik. A sármelléki reptéri hetente többször érkezik menetrend szerinti fapados járat Londonból. Sármellékről Keszthelyre és Zalaegerszegre lehet eljutni, máshova csak nehézkesebben.

[szerkesztés] Helyközi közlekedés

[szerkesztés] Vonattal

Zala megye vasúti hálózata nem igazán szolgálja a megyén belüli közlekedést. A pusztán megyei forgalmat bonyolító Zalaegerszeg–Lenti–Rédics és a szárnyvonal Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót vasútvonalon indított napi pár vonaton a forgalom elenyésző, csatlakozást csak az utóbbi biztosít a forgalmasabb vonalakra. Zala megyét az észak-déli Nagykanizsa–Szombathely fővonal keresztezi. Ez azonban, mivel az állomások messze találhatók a településektől nem nyújt alternatívát a buszokkal szemben. A megyét Türjénél és Zalalövőnél elhagyó Budapest–Ljubljana az egyetlen vonal, ahol valamelyest bonyolódik megyén belüli forgalom. Azonban a vonatok itt is meglehetősen ritkák.

[szerkesztés] Busszal

Zala megye kizárólagos autóbusz közlekedési cége a Zala Volán, amely az országban egységes buszos tarifarendszer alapján szállítja az utasokat. A buszos közlekedés Zala megye tömegközlekedésének meghatározó hányadát képviseli. A főbb központok (Keszthely, Lenti, Nagykanizsa, Zalalövő, Zalaszentgrót) és Zalaegerszeg között sűrűn járnak a buszok. De a nyugati megyerészen már a központok közötti összekötettések (így a Zalalövő–Lenti és Lenti–Nagykanizsa) ritkák. Bár pár főút közeli zsákutcás faluba nem tér be a busz, a falvak többsége – beleértve a néhány lelkes aprófalvakat is – általában jól elérhetők. Különösen igaz ez a Kelet-Göcsej és Észak-Zala nyugati tájaira, ahol minden apró településről legfeljebb két órás várakozással el lehet jutni a megyeszékhelyre. Maguk a járművek – az ország más részeivel összevetve – kiemelkedően magas színvonalúak.

[szerkesztés] Autóval

Zala megye úthálózata – mutatva a megye dinamikus fejlődését – szintén dinamikusan fejlődik. A megye nagy részén sűrű az úthálózat, és az utak minősége is jó. Azonban a nyugati határszélen sokszor kivetnivalót hagy magaután az utak minősége, meglehetősen sok a kátyú, bár az úthálózat itt se ritka. A megye meglehetősen kedvezőtlen domborzati adottságokkal rendelkezik: hosszú észak-déli völgyek jellemzik, amelyek között az átjutás néha kerülőt igényel.

A megye útjairól érdemes tudni, hogy fokozott óvatosságot igényelnek, mivel egyrészt a vadátjárások sűrűek, másrészt az utak is kanyargósak, dimbes-dombosak, és sokszor erdőn keresztül vezetnek. Épp ezekért nagy élmény is a zalai autózás, amelyhez hozzájárul, hogy a főutak (leszámítva a 75-ös utat) kivételével a forgalom nem jelentős.

Zala megye települései