Veneto

A Wikitravelből

Európa : Dél-Európa : Olaszország : Veneto

Veneto
Elhelyekedés

Általános adatok
Székhely	Velence
Terület	18 391 km²
Népesség	4 738 313 (2006)





Segélykérés
Segélyhívószám:	112
Rendőrség:	113
Tűzoltóság:	115
Mentő:	118

Veneto Olaszország egyik régiója.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).

Természetes határát délről a Pó folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Előalpok illetve a Livenza és a Tagliamento folyó biztosítja.

A tartomány 56% – a síkság, 14% – a dombvidék, 30% – a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetoban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:

Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
Veneto keleti része az Adige és a Pó területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.

[szerkesztés] Földrajzi tájegységei

Hegyvidékei:

Az alpesi terület a Karni-Alpok (Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek leg- magasabb pontja a Vanscuro-csúcs (2678 m) és a Dolomitok egy része, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 m magasságot.

Dombvidékei:

A venetoi Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda–tóig (lago di Garda) és a Piave folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).

Síkságai:

A venetoi terület 56,5% - a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.

[szerkesztés] Vízrajza

Folyók és csatornák:

A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetoi sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetoi folyó vizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).

Tavak:

Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és Trentino-Alto Adige osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino tavai (Treviso megye), az Alleghe-tó, az Auronzo-tó, a Pieve-tó, a Misurina-tó, a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunoi tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.

[szerkesztés] Körzetek

Venezia

Treviso

Bellino

Vicenza

Verona

Padova

Rovigo

Trentino

Friuli-Venezia Giulia

Lombardia

Emilia-Romagna

Adriai-tenger

[szerkesztés] Turisztikai attrakciók

Veneto Olaszországban vezető helyen áll az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:

Kulturális látnivalók:

a művészet városai: Velence, Verona, Padova, Vicenza, Treviso, Rovigo, Belluno.
fallal körülvett települések: Padova, Peschiera del Garda, Asolo, Bassano del Grappa, Castelfranco Veneto, Cittadella, Montagnana, Este, Marostica, Soave.

Tengerparti nyaralóhelyek:

Bibione, Eraclea Mare, Caorle - Porto Santa Margherita - Duna Verde, Cavallino-Treporti, Jesolo Lido/Lido di Jesolo, Lido di Venezia, Chioggia-Sottomarina, Rosolina Mare, Albarella.

Tóvidékek:

A Garda-tó keleti partja mentén található üdülőhelyek (Riviera di Garda) Veneto területén belül: Lago di Garda, Lazise, Bardolino, Garda, Malcesine, Peschiera del Garda, Torri del Benaco, Brenzone.
A Cadore és Agordino tavai (Treviso megye): Alleghe-tó, Auronzo-tó, Pieve-tó, Misurina-tó.
Revine tavai (Treviso megye): Santa Maria-tó, Lago-tó.
Belluno megye tavai: Santa Croce-tó, Arsié-tó, Lago de Mis.