Vas megye

A Wikitravelből

Tartalomjegyzék

VAS MEGYE
Vas megye címere
Vas megye
Turisztikai régió Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely Szombathely
Terület 3336,20 km2
Népesség 261 877 fő (2008)
Népsűrűség 78 fő/km2
Települések száma 216

Vas megye Nyugat-Dunántúl egyik megyéje. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről Zala megye határolja. Nyugati szomszédja Ausztria Burgenland tartománya, illetve kisrészt Szlovénia. Megyeszékhelye Szombathely.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]

  • A Kőszegi-hegység - A korábban az Alpokaljához jelenleg a Nyugat-dunántúli-premehegyvidékhez tartozó táj olyan alpesi hegységnyúlvány óidei kőzetekből, melyet középkori üledékek borítanak. Legmagasabb pontja az Írottkő (882 m), mely a Dunántúlnak is egyben a legmagasabb csúcsa. Csapadékokban bővekedő táj, bükkösökkel és fenyvesekkel. Települései: Cák, Velem, Bozsok, Kőszegszerdahely.
  • A Kemenesalja-Marcalmente "Nyugat-Dunántúlon, Vas megye keleti részén, és Veszprém megye nyugati szegélyén terül el. Határát északnyugaton, Pápoctól Ostffyasszonyfáig a Rába völgye alkotja, keleten a Marcal melléke képezi a határt. Magában foglalja a Celldömölk kistérséget, ezenkívül a Marcal jobb partján, Veszprém megyében további 7 község tartozik hozzá. Területe több földrajzi tájegységet érint, nagyobb részét a Kemenesalja kistáj foglalja el, ehhez csatlakozik északnyugaton az Észak-Kemeneshát fennsíkszerűen kiemelkedő kavicsplatója, helyi elnevezéssel a Cser, míg keleten a Marcal-medence középső részét érinti". A kistáj felszínét, tájképi elemeinek négy elkülönülő területe nyugatról kelet felé a következők:
    • A Rába völgye
    • Kemenesalja - A Cser lankáitól a Marcal árteréig terjedő terület (pontos keleti határa meghatározhatatlan). Körülhatárolása nem pontos, hozzátartoznak a Marcal bal parti sávjában fekvő községek csakúgy, és a bazalt "tanúhegyek", illetve a "Kemenes" szőlőhegyei is. Enyhén hullámos síkság, Eredeti növénytakarója a hegyekben maradt fenn, itt-ott mocsaras rétek, égeres, füzes ligetek, melyek egykor kisebb tavakat, források tűnnek fel. Neves felszíni alakzatai a vulkanikus szigethegyek: Ság-hegy, Kis-Somlyó, és további bazalttufahalmok: sitkei, gércei, vásárosmiskei, és kemenesmagasi. Települései: Celldömölk (központ), Mesteri, Borgáta, Hosszúpereszteg.
      • A Ság-hegy - Korát 5 millió évre tehető, kettős csonkakúp, egy vulkán maradványa, "klasszikus szépségű tanúhegy", ősemberi kultúrközpont. Eötvös Loránd a hegy tetején próbálta ki 1891 nyarán a torziós ingát. Számos a Nyugat-Dunántúl további vidékein ritka növény otthona (pl. tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.), tipikus a madárvilága is. 1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. Jellemző itt a fejlett szőlőkultúra.
    • Marcal melléke
    • A Kemeneshát - "A Rába K-i partja mellett, a vasi → Hegyhát folytatásában emelkedő dombvonulat egyik, a földrajzi irodalomban használt neve. Fennsíkszerű területén kis vulkáni kúpok is helyet foglalnak, mint a Ság és a Kis-Somlyó. Neve a kő jelentésű szláv „kamen” szóval függ össze. Egykor jelentős erdőségeit kiirtották. Települései a dombok ártérszéli lábánál, a → Kemenesalján fekszenek". (Néprajzi Lexikon) Régi népi neve: Cserhát, Cser. Települései: Ostfyasszonyfa, Csönge, Egyházashetye, Ikervár.
  • A Vasi-Hegyhát - a Rába völgysíkjától délre helyezkedik el, 220-250 m magasságban, a Zala völgyének irányába mélyül. Mai felszíni formáját a vizek alakították, formálták. Erdős, tagolt dombvidéki tájegység, csapadékos, hűvös éghajlattal. Az a kistáj, melynek keleti vonulatain (192 km2) területen fekszik az Őrség alsó, Magyarországhoz tartozó 18 községe. A felsõ Õrvidék a trianoni békediktátummal Burgenland osztrák tartományhoz került, az alsóból is három falu Szlovéniához. A Vasi-Hegyhát legmagasabb, határ menti sávja a Vendvidék. Igazi vend község Orfalu (Andovci) vagy Felsõszölnök (Cornji Senik). Települések a hegyháton: Hosszúpereszteg-Szajk, Csehmindszent, Csehi, Nagytilaj, Bérbaltavár, Oszkó, Püspökmolnári, Kám-Jeli,Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Pácsony,Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Gersekarát, Halastó, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Döröske, Körmend, Nagymizdó, Szarvaskend, Katafa, Döbörhegy, Nádasd. (lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).
    • Az Őrség - zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Települései: Pankasz, Magyarszombatfa, Kercaszomor, Őriszentpéter, Szalafő ...(lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).
    • A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) domborzati és néprajzi tájegység csak Vas megye területén, a szentgotthárdi kistérségben, a Rába folyó mellett, az Alpokalja része. A Vendvidék Magyarország legnyugatibb tája, dombos terület az Alpokalja része. Határát északon a Rába folyó, valamint az osztrák határ, délen a szlovén határ, keleten a Máriaújfalu[8]–Farkasfa[9]–Szalafő vonal képezi. A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Területe 94 km². Az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll és a határok megnyitásával fejlődésnek indult.(lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).

Közigazgatása[szerkesztés]

Kistérségek[szerkesztés]

Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település
Celldömölki kistérség Celldömölk 474,13 25 670 28
Csepregi kistérség Csepreg 184,88 10 799 16
Körmendi kistérség Körmend 330,91 21 834 25
Kőszegi kistérség Kőszeg 185,08 18 306 15
Őriszentpéteri kistérség Őriszentpéter 305,23 6937 22
Sárvári kistérség Sárvár 601,96 36 918 32
Szentgotthárdi kistérség Szentgotthárd 233,43 14 983 15
Szombathelyi kistérség Szombathely 646,37 113 252 40
Vasvári kistérség Vasvár 374,14 14 552 23

Nevezetességek települések szerint[szerkesztés]

  • Szombathely (Vas megye) – Megyeszékhely, Savaria római kori emlékeivel büszkélkedhet a Borostyánkő-út mentén. A Romkertben fórumon intézmények romjai, Pannonia legnagyobb mozaikja és Mercurius–szentély kerültek felszínre. Az ásatásokon előkerült leleteket a Savaria Múzeum őrzi. Az Iseum Romkertben a II. századi Isis-szentély romjai magasodnak. Későbbi időkből származó látnivalói: a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria és a Kámoni Arborétum.
  • Bük (Vas megye) - Európa hírű fürdőhely, melynek nevét gyógyvize tette ismertté. 35 ha területen fekvő 14 medencés fürdője az osztrák határtól pár kilométernyire fekszik. A fürdőváros szolgáltatásait golfpályák egészítik ki.
  • Ják (Vas megye) - A település őrzi Magyarország legszebb román korból származó templomainak egyikét, a Szent Jakab-plébániatemplomot.
  • Körmend (Vas megye) – Batthyány-Strattmann-kastély épületében a Rába Helytörténeti Múzeummal, a család levéltárával illetve melléképületében az unicumnak számító Marc Cipőtörténeti Múzeummal.
  • Kőszeg (Vas megye) - Igen nevezetes történelmi emlékhely, melynek hírére 11 órakor is szólnak a harangok. Legismertebb építménye a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.
  • Vasvár (Vas megye) – 1664-ben itt született meg a vasvári béke, melyre emléktábla hívja fel a figyelmet. Látnivalói: domonkos templom, Vasvári Helytörténeti Múzeum. A Szentkút-kápolna ismert búcsújáróhely. Termálfürdőjét, a Szentkút-fürdőt a zöldövezetben alakították ki.

Nevezetességek tematikai felosztásban[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

  • Őrségi Nemzeti Parkhttp://onp.nemzetipark.gov.hu/ Területe: 43 933 ha, fokozottan védett 3 104 ha. Alapítva: 2002,
    • Bemutatóhelyei a Pityerszeri Szabadtéri Falumúzeum (Szalafő) a Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy – Celldömölk), a Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg),
    • Látogatóközpontok: Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter), Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg).
    • Tanösvények: Rezgőnyár tanösvény, Sárgaliliom tanösvény (Velemér-Magyarszombatfa).
  • Írottkő Natúrparkhttp://www.naturpark.hu Területe: Alapítva: 1997. Határon átnyúló együttműködés eredménye.
    • Bemutatóhelyei a Stájerház Erdészeti Múzeum és Erdei Iskola.
    • Kirándulások Kőszeg-Hegyalján: Írottkő-kilátó, Óház-kilátó, Hétforrás, Hörmann-forrás, Szent Vid-hegy.

Gyógyvizek, termálvizek[szerkesztés]

Vas megye gyógyfürdői

  • Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [1]
  • Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [2]
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [3]

Vas megye termálfürdői:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővitették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [5]

Épített örökség[szerkesztés]

Zarándokhelyek, egyházi emlékek[szerkesztés]

Történelmi emlékek, várak és kastélyok[szerkesztés]

Folklorisztika - néprajzi tájak és emlékeik, hagyományaik[szerkesztés]

Őrség[szerkesztés]

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. A történeti Őrség települései:

  • Szalafő - Összesen hét szer alkotja az Őriszsentpétertől kb. 6 km-re fekvő falut, egyben a legarchaikusabb őrségi települést (Templomszer, Papszer, Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Gyöngyösszer, Alsőszer). A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Az Olajmúzeumban pedig a tökmagültetés eszközeit állítoták ki. További látnivalója a Jakosa porta szintén a régen itt lakó parasztok életébe enged betekintést.
  • Őriszentpéter - Az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak, boronapajta, Őrségi Vásár minden június utolsó hétvégéjén.
  • Pankasz - Nem csak a környéken ismert az Őrség egyik legszebb szoknyás haranglába, mely 1775-ben fából készült. A faluban megmaradt még a boronafalú kovácsműhely, azépület ma múzeum.
  • Ispánk - Két dombra épített falu, fennmaradtak a 19-20. század fordulóján épült módosabb parasztházai, portái. Helytörténeti Gyűjtemény.
  • Kisrákos - A népi mesterségeket őrzi e kis település, a fonás, kosárfonás, szövés, vékakötés és a hagyományőrző rönkhúzás máig fennmaradt.
  • Szaknyér - A legkisebb falucska az Őrségben, a Vadása-tóközelében, ahol fennmaradt jópár régi lakóház.
  • Nagyrákos - A Szala-patak partján öt szerre épült település, látványosságai a kovácsműhely, a műemlék lakóház és a Völgyhíd.
  • Szatta - A történelmi Őrség legősibb falvai között tartják számon Zatha néven. A honfoglaláskori eredetét szimbolizáló kopjafát a hajdani Szatta helyén emelték. A múltat idézi még a 2002-ben épült "Emlékezet Háza". Évente pünkösdkor Lovas-nap helyszíne.
  • Kerkáskápolna - Kis falu a Kerka völgyében századfordulós paraszti lakóházzal, augusztusban Kulturális és Lovasnapokkal.
  • Bajánsenye - Négy kisebb településből alakult ki (Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza, Kotormány) a Kerka völgyében. Fontos tranzitátkelő Szlovénia (Hodos) felé. Helyrajzi, néprajzi és egyháztörténeti gyűjteménye mellett érdemes még felkeresni a népi haranglábat és a Milleniumi Parkot illetve az Őrségi Vásrhoz kapcsolódó helyi rendezvényeket.
  • Kercaszomor - Emlékeit az Eörségh-tanösvény keretei közt mutatja be 11 ponton, ezek közül is kiemelhető a "Legbátrabb Falu" trianoni határrésze, amely történelmi emlékhely illetve a református harangláb (1877 óta áll a településen). Hagyományörző rendezvények otthona .
  • Kapornak (ma Szlovénia) -
  • Hodos (ma Szlovénia) - határátkelőhely a szlovén oldalon.

További települései:

"2006-ban indult nálunk a projekt, akkor Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációját választották ki. E pályázat győztese az Őrség lett. Egy évvel később Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációját keresték, a versengést a Hortobágy nyerte. A pályázatok elbírálásával megbízott Magyar Turizmus Zrt. által szervezett tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a nyertes projektek azóta is profitálnak a díjból." Forrás: [6]

Szlovéniában található őrségi magyar települések északról délre: Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefalva és Szentlászló.

Vendvidék[szerkesztés]

A Vendvidék vagy Rábavidék (szlov. Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység a Rába folyó mellett, az Alpokalja része. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Települései:

  • Alsószölnök - Alsószölnök nemzetiségileg a legösszetetebb faluja a Vendvidéknek. Magyar, német és szlovén lakossága van, az itteni vend nyeljárásban fordulnak leginkább elő német nyelvi elemek. Részben itt zajlott le a híres szentgotthárdi csata.
  • Apátistvánfalva - A Vendvidék második legnagyobb települése. Itt található a vidék legmonumentálisabb szakrális műemléke az Harding Szent István templom.
  • Farkasfa - Lakossága ma már többségében magyar, de még a 20. században és azelőtt is éltek szlovének. Történelmi kapcsolatai miatt szintén a Vendvidék részének tekinthető.
  • Felsőszölnök - A Vendvidék legnagyobb és legjelentősebb községe. Magyarország legnyugatibb pontja található itt, amelyet az ún. Hármashatárkő (Tromejnikamen) jelez, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia határai találkoznak össze. A faluban élt a magyarországi szlovének egyik legjelentősebb irodalmára Kossics József.
  • Jánoshegy - Felsőszölnök részét képező történelmi település. Ivánfalva néven is szerepelt.
  • Kétvölgy - Két történelmi településből alkotja, s neve többször változott az idők folyamán. A faluban élt az utolsó Vendvidéki fazekas, Doncsecz Károly.
  • Permise - A legnépesebb része a falunak, állítólag már 13. század végén említették a források. 1944-ben Vashegyalja néven egyesült Ritkaházával, két évvel később különváltak, de Permise megtartotta a Vashegyalja nevet. 1950-ben véglegesen egyesültek, s egy év múlva keresztelték őket Kétvölgy-re.
  • Ritkaháza - Eléggé ritkán lakott település, bár a 19. században még népesebb volt, mint Permise. 1950-ben, mikor egyesítették őket, ideiglenesen a Ritkaháza nevet kapta a község. Egykori központjában ma is ott áll a haranglábja, melyet 2007-ben felújítottak.
  • Orfalu - A Vendvidék legkisebb községe, a 20. század elején még háromszázan laktak a faluban. A központjában álló harangláb a faluban címerében is megtalálható. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb és legértékesebb természeti értéke a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el.
  • Rábakethely - nagyobbrészt magyar lakosságú, viszont temploma, amely a ciszterek korából való összefogta a vendvidéki falvakat hosszú évszázadokon át. Ezen történelmi gyökér alapján a Vendvidék részét képezi. 1983 óta Szentgotthárd része.
  • Rábatótfalu - A legrégebbi község, a 13. század első felében említik az írásos források. Egykor Apátistvánfalva előtt a második legnagyobb községnek számított. 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolták, jelenleg a város szlovén lakosainak nagyobb hányada itt él.
  • Szakonyfalu - A szlovének mellett roma kisebbsége is van, amelyek többségében vend nyelvjárást beszélnek. Napjainkban is a vidék egyik legelmaradottabb községének számít. Itt volt 1664-ben az oszmán hadsereg hídfője szemben a túlparton álló birodalmi, osztrák, francia és más csapatokkal szemben. Ekkor a falu még délebbre helyezkedett el.
  • Szentgotthárd - Bár etnikailag nem szlovén, de történelmi és más szempontok alapján szorosan kapcsolódik a Vendvidékhez. Az itt kolostort alapító ciszter szerzetesek birtokolták a Vendvidéket és ők telepítették a szlovéneket a területre. A város gazdasági központja még ma is a Vendvidéknek.
  • Újbalázsfalva - Az 1930-as években Apátistvánfalvával egyesítették. A község neve a 19. században nem található meg a térképeken, mivel 1889-ig a Börgölin nevet viselte a település. Ezt magyarosították Balázsfalvá-ra. Az effajta névváltoztatás országszerte folyt, a Muravidéken a község neveinek nagyrészét így változtatták el.
  • Zsida - Korábban egy települést alkotott a szomszédos Zsidaheggyel. Mindkét helyen éltek korábban szlovének.
  • Zsidahegy - Szentgotthárd része, szintén ciszterci birtok volt és volt szlovén lakossága, többek között ez is tekinthető a Vendvidék részének.

További kapcsolódó községek: A mostani, vagy történeti Vendvidék részének tekinthető sok más község, melynek etnikuma magyar, de régen szlovénok is lakták és voltak szlovén neveik. Ebbe pedig nemcsak Szentgotthárd, Rábakethely, vagy Zsidahegy. A ciszterek ugyanis nem kizárólag ezekbe a falvakba telepítettek szlovéneket, vagy más szlávokat, egyjor például Nagyfalva '"'(Mogersdorf), Gyanafalva, sőt az Őrségben Velemér is többségében szlovén volt. Kutatások szerint az 1270-es években az Őrségben 18 falu lakosságának a negyede szlovén volt. A 20. században tíz százaléknyi lakosság fordul el több faluban Szentgotthárd környékén, melyeknek még van szlovén neve is, így Csörötneknek (Čretnik), Szalafőnek (Sola), Rönöknek (Renik, Rönik), Rábagyarmatnak (Žormot), vagy Kondorfának (Kradanovci), tehát a Vendvidék kiterjedését nem szűkíthetjük le a hét falura. (M. Kozár Mária: A szlovén etnikai terület néprajzi tipográfiája – 20. század, 84.-85. old.)

Gasztronómiai nevezetességek[szerkesztés]

Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)[szerkesztés]

Üdülőkörzetek[szerkesztés]

Túrázás, természetjárás[szerkesztés]

Hajózás és vitorlázás[szerkesztés]

Egyéb kaland- és nyári vízi sportok[szerkesztés]

Sielés - téli sportok[szerkesztés]

Lovas turizmus[szerkesztés]

Horgász turizmus[szerkesztés]

  • Horgászathoz szükséges dokumentumok: útlevél vagy személyi igazolvány, állami horgászjegy, területi horgászjegy.

Vadász turizmus[szerkesztés]

  • A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve.

Falusi turizmus[szerkesztés]

Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége [7]

  • Cím: 9700 Szombathely, Ady tér 5.
  • Telefon: +36 94/312-535, 20/588 95 40
  • E-mail: info@vasifalutur.hu, falutur@freemail.hu
  • URL: http://www.vasifalutur.hu

Települések: Borgáta, Bozsok, Felsőszölnök, Gersekarát, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Rum, Szalafő, Vasszécsény, Velem

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folklorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Tourinform irodák:

  • Tourinform Bük, 9737 Bük, Eötvös u. 11., Tel.: (94)558-419, (94)558-439, Fax: (94)359-322, Email: buk@tourinform.hu
  • Tourinform Körmend, 9900 Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László u. 5., (Batthyány-kastély), Tel.: (94)410-107, Fax: (94)410 - 132, Email: kormend@tourinform.hu
  • Tourinform Celldömölk, 9500 Celldömölk, Sport u. 8., Tel./fax: (95)423-940, Email: celldomolk@tourinform.hu
  • Tourinform Kőszeg, 9730 Kőszeg, Rajnis út 7., Tel.: (94)563-120, Tel./fax: (94)563-121, Email:koszeg@tourinform.hu
  • Tourinform Őrség, 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, Tel: (94)548-034, Fax: (94)428-791, Email: orseg@tourinform.hu
  • Tourinform Sárvár, 9600 Sárvár, Várkerület 33., Tel.: (95)520-178, Fax: (95)520-179, Email: sarvar@tourinform.hu
  • Tourinform Szombathely, 9700 Szombathely, Király út 1/a., Tel.: (94)514-451, Fax: (94)514-450, E-mail: szombathely@tourinform.hu

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bora Gyula, dr. - Nemerkényi Antal, dr.: Magyarország földrajza. 47-65.old. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Eng.sz.: T510.731-H/1999. ISBN 963 19 3104 8
  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
  • Zöld út 2007. Nemzeti parkok. Kiad.KvVM és Magyar Turizmus Rt. Innova-Print Kft. 2007.
  • Nemzeti Parkok. Kiad. Magyar Turizmus Rt. Egri Nyomda Kft. (évszám nélkül)
  • Évezredes utak vonzásában - a Vasi Hegyháttól az Őrségen át a Muramentéig. Szek. Tőkés Tiborné, projektgazda: Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (évszám nélkül, 2000 után).
  • Zarándok.hu - Zarándokhelyek Magyarországon
  • Kemenesaljai Művelődési Központ Könyvtára
  • Kemenesvidék.hu - Kemenesalja-Marcalmente vidék leírása

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Vas megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Magyarország megyéi

Budapest főváros
Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak