Vas megye

Vas megye Nyugat-Dunántúl egyik megyéje. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről Zala megye határolja. Nyugati szomszédja Ausztria Burgenland tartománya, illetve kisrészt Szlovénia. Megyeszékhelye Szombathely.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

• A Kőszegi-hegység - A korábban az Alpokaljához jelenleg a Nyugat-dunántúli-premehegyvidékhez tartozó táj olyan alpesi hegységnyúlvány óidei kőzetekből, melyet középkori üledékek borítanak. Legmagasabb pontja az Írottkő (882 m), mely a Dunántúlnak is egyben a legmagasabb csúcsa. Csapadékokban bővekedő táj, bükkösökkel és fenyvesekkel. Települései: Cák, Velem, Bozsok, Kőszegszerdahely.

• A Kemenesalja-Marcalmente "Nyugat-Dunántúlon, Vas megye keleti részén, és Veszprém megye nyugati szegélyén terül el. Határát északnyugaton, Pápoctól Ostffyasszonyfáig a Rába völgye alkotja, keleten a Marcal melléke képezi a határt. Magában foglalja a Celldömölk kistérséget, ezenkívül a Marcal jobb partján, Veszprém megyében további 7 község tartozik hozzá. Területe több földrajzi tájegységet érint, nagyobb részét a Kemenesalja kistáj foglalja el, ehhez csatlakozik északnyugaton az Észak-Kemeneshát fennsíkszerűen kiemelkedő kavicsplatója, helyi elnevezéssel a Cser, míg keleten a Marcal-medence középső részét érinti". A kistáj felszínét, tájképi elemeinek négy elkülönülő területe nyugatról kelet felé a következők:
  • A Rába völgye
  • Kemenesalja - A Cser lankáitól a Marcal árteréig terjedő terület (pontos keleti határa meghatározhatatlan). Körülhatárolása nem pontos, hozzátartoznak a Marcal bal parti sávjában fekvő községek csakúgy, és a bazalt "tanúhegyek", illetve a "Kemenes" szőlőhegyei is. Enyhén hullámos síkság, Eredeti növénytakarója a hegyekben maradt fenn, itt-ott mocsaras rétek, égeres, füzes ligetek, melyek egykor kisebb tavakat, források tűnnek fel. Neves felszíni alakzatai a vulkanikus szigethegyek: Ság-hegy, Kis-Somlyó, és további bazalttufahalmok: sitkei, gércei, vásárosmiskei, és kemenesmagasi. Települései: Celldömölk (központ), Mesteri, Borgáta, Hosszúpereszteg.
    • A Ság-hegy - Korát 5 millió évre tehető, kettős csonkakúp, egy vulkán maradványa, "klasszikus szépségű tanúhegy", ősemberi kultúrközpont. Eötvös Loránd a hegy tetején próbálta ki 1891 nyarán a torziós ingát. Számos a Nyugat-Dunántúl további vidékein ritka növény otthona (pl. tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.), tipikus a madárvilága is. 1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. Jellemző itt a fejlett szőlőkultúra.
  • Marcal melléke
  • A Kemeneshát - "A Rába K-i partja mellett, a vasi → Hegyhát folytatásában emelkedő dombvonulat egyik, a földrajzi irodalomban használt neve. Fennsíkszerű területén kis vulkáni kúpok is helyet foglalnak, mint a Ság és a Kis-Somlyó. Neve a kő jelentésű szláv „kamen” szóval függ össze. Egykor jelentős erdőségeit kiirtották. Települései a dombok ártérszéli lábánál, a → Kemenesalján fekszenek". (Néprajzi Lexikon) Régi népi neve: Cserhát, Cser. Települései: Ostfyasszonyfa, Csönge, Egyházashetye, Ikervár.

• A Vasi-Hegyhát - a Rába völgysíkjától délre helyezkedik el, 220-250 m magasságban, a Zala völgyének irányába mélyül. Mai felszíni formáját a vizek alakították, formálták. Erdős, tagolt dombvidéki tájegység, csapadékos, hűvös éghajlattal. Az a kistáj, melynek keleti vonulatain (192 km2) területen fekszik az Őrség alsó, Magyarországhoz tartozó 18 községe. A felsõ Õrvidék a trianoni békediktátummal Burgenland osztrák tartományhoz került, az alsóból is három falu Szlovéniához. A Vasi-Hegyhát legmagasabb, határ menti sávja a Vendvidék. Igazi vend község Orfalu (Andovci) vagy Felsõszölnök (Cornji Senik). Települések a hegyháton: Hosszúpereszteg-Szajk, Csehmindszent, Csehi, Nagytilaj, Bérbaltavár, Oszkó, Püspökmolnári, Kám-Jeli,Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Pácsony,Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Gersekarát, Halastó, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Döröske, Körmend, Nagymizdó, Szarvaskend, Katafa, Döbörhegy, Nádasd. (lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).
  • Az Őrség - zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Települései: Pankasz, Magyarszombatfa, Kercaszomor, Őriszentpéter, Szalafő ...(lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).
  • A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) domborzati és néprajzi tájegység csak Vas megye területén, a szentgotthárdi kistérségben, a Rába folyó mellett, az Alpokalja része. A Vendvidék Magyarország legnyugatibb tája, dombos terület az Alpokalja része. Határát északon a Rába folyó, valamint az osztrák határ, délen a szlovén határ, keleten a Máriaújfalu[8]–Farkasfa[9]–Szalafő vonal képezi. A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Területe 94 km². Az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll és a határok megnyitásával fejlődésnek indult.(lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).

[szerkesztés] Közigazgatása

[szerkesztés] Kistérségek

Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.

[szerkesztés] Nevezetességek települések szerint

• Szombathely (Vas megye) – Megyeszékhely, Savaria római kori emlékeivel büszkélkedhet a Borostyánkő-út mentén. A Romkertben fórumon intézmények romjai, Pannonia legnagyobb mozaikja és Mercurius–szentély kerültek felszínre. Az ásatásokon előkerült leleteket a Savaria Múzeum őrzi. Az Iseum Romkertben a II. századi Isis-szentély romjai magasodnak. Későbbi időkből származó látnivalói: a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria és a Kámoni Arborétum.
• Bük (Vas megye) - Európa hírű fürdőhely, melynek nevét gyógyvize tette ismertté. 35 ha területen fekvő 14 medencés fürdője az osztrák határtól pár kilométernyire fekszik. A fürdőváros szolgáltatásait golfpályák egészítik ki.

• Ják (Vas megye) - A település őrzi Magyarország legszebb román korból származó templomainak egyikét, a Szent Jakab-plébániatemplomot.

• Körmend (Vas megye) – Batthyány-Strattmann-kastély épületében a Rába Helytörténeti Múzeummal, a család levéltárával illetve melléképületében az unicumnak számító Marc Cipőtörténeti Múzeummal.

• Kőszeg (Vas megye) - Igen nevezetes történelmi emlékhely, melynek hírére 11 órakor is szólnak a harangok. Legismertebb építménye a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.

• Vasvár (Vas megye) – 1664-ben itt született meg a vasvári béke, melyre emléktábla hívja fel a figyelmet. Látnivalói: domonkos templom, Vasvári Helytörténeti Múzeum. A Szentkút-kápolna ismert búcsújáróhely. Termálfürdőjét, a Szentkút-fürdőt a zöldövezetben alakították ki.

[szerkesztés] Nevezetességek tematikai felosztásban

[szerkesztés] Természeti örökség

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

• Őrségi Nemzeti Park – http://onp.nemzetipark.gov.hu/ Területe: 43 933 ha, fokozottan védett 3 104 ha. Alapítva: 2002,
  • Bemutatóhelyei a Pityerszeri Szabadtéri Falumúzeum (Szalafő) a Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy – Celldömölk), a Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg),
  • Látogatóközpontok: Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter), Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg).
  • Tanösvények: Rezgőnyár tanösvény, Sárgaliliom tanösvény (Velemér-Magyarszombatfa).

• Írottkő Natúrpark – http://www.naturpark.hu Területe: Alapítva: 1997. Határon átnyúló együttműködés eredménye.
  • Bemutatóhelyei a Stájerház Erdészeti Múzeum és Erdei Iskola.
  • Kirándulások Kőszeg-Hegyalján: Írottkő-kilátó, Óház-kilátó, Hétforrás, Hörmann-forrás, Szent Vid-hegy.

[szerkesztés] Gyógyvizek, termálvizek

Vas megye gyógyfürdői

• Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [1]

• Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [2]

• Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [3]

• Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő - Szentgotthárd [4]

Vas megye termálfürdői:

• Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővitették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [5]

[szerkesztés] Épített örökség

[szerkesztés] Zarándokhelyek, egyházi emlékek

[szerkesztés] Történelmi emlékek, várak és kastélyok

[szerkesztés] Folklorisztika - néprajzi tájak és emlékeik, hagyományaik

[szerkesztés] Őrség

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. A történeti Őrség települései:

• Szalafő - Összesen hét szer alkotja az Őriszsentpétertől kb. 6 km-re fekvő falut, egyben a legarchaikusabb őrségi települést (Templomszer, Papszer, Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Gyöngyösszer, Alsőszer). A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Az Olajmúzeumban pedig a tökmagültetés eszközeit állítoták ki. További látnivalója a Jakosa porta szintén a régen itt lakó parasztok életébe enged betekintést.

• Őriszentpéter - Az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak, boronapajta, Őrségi Vásár minden június utolsó hétvégéjén.

• Pankasz - Nem csak a környéken ismert az Őrség egyik legszebb szoknyás haranglába, mely 1775-ben fából készült. A faluban megmaradt még a boronafalú kovácsműhely, azépület ma múzeum.

• Ispánk - Két dombra épített falu, fennmaradtak a 19-20. század fordulóján épült módosabb parasztházai, portái. Helytörténeti Gyűjtemény.

• Kisrákos - A népi mesterségeket őrzi e kis település, a fonás, kosárfonás, szövés, vékakötés és a hagyományőrző rönkhúzás máig fennmaradt.

• Szaknyér - A legkisebb falucska az Őrségben, a Vadása-tóközelében, ahol fennmaradt jópár régi lakóház.

• Nagyrákos - A Szala-patak partján öt szerre épült település, látványosságai a kovácsműhely, a műemlék lakóház és a Völgyhíd.

• Szatta - A történelmi Őrség legősibb falvai között tartják számon Zatha néven. A honfoglaláskori eredetét szimbolizáló kopjafát a hajdani Szatta helyén emelték. A múltat idézi még a 2002-ben épült "Emlékezet Háza". Évente pünkösdkor Lovas-nap helyszíne.

• Kerkáskápolna - Kis falu a Kerka völgyében századfordulós paraszti lakóházzal, augusztusban Kulturális és Lovasnapokkal.

• Bajánsenye - Négy kisebb településből alakult ki (Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza, Kotormány) a Kerka völgyében. Fontos tranzitátkelő Szlovénia (Hodos) felé. Helyrajzi, néprajzi és egyháztörténeti gyűjteménye mellett érdemes még felkeresni a népi haranglábat és a Milleniumi Parkot illetve az Őrségi Vásrhoz kapcsolódó helyi rendezvényeket.

• Kercaszomor - Emlékeit az Eörségh-tanösvény keretei közt mutatja be 11 ponton, ezek közül is kiemelhető a "Legbátrabb Falu" trianoni határrésze, amely történelmi emlékhely illetve a református harangláb (1877 óta áll a településen). Hagyományörző rendezvények otthona .

• Bükalja -

• Kapornak (ma Szlovénia) -
• Hodos (ma Szlovénia) - határátkelőhely a szlovén oldalon.

További települései:

• Szőce
• Őrimagyarosd
• Hegyhátszentjakab
• Felsőjánosfa
• Szaknyér
• Felsőmarác
• Hegyhátszentmárton
• Ivánc
• Kondorfa
• Velemér - Árpád kori műemléktemploma késő román és kora gót építészeti stílusjegyeket mutat, a XIII. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelték.
• Magyarszombatfa

"2006-ban indult nálunk a projekt, akkor Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációját választották ki. E pályázat győztese az Őrség lett. Egy évvel később Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációját keresték, a versengést a Hortobágy nyerte. A pályázatok elbírálásával megbízott Magyar Turizmus Zrt. által szervezett tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a nyertes projektek azóta is profitálnak a díjból." Forrás: [6]

Szlovéniában található őrségi magyar települések északról délre: Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefalva és Szentlászló.

[szerkesztés] Vendvidék

A Vendvidék vagy Rábavidék (szlov. Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység a Rába folyó mellett, az Alpokalja része. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Települései:

• Alsószölnök - Alsószölnök nemzetiségileg a legösszetetebb faluja a Vendvidéknek. Magyar, német és szlovén lakossága van, az itteni vend nyeljárásban fordulnak leginkább elő német nyelvi elemek. Részben itt zajlott le a híres szentgotthárdi csata.
• Apátistvánfalva - A Vendvidék második legnagyobb települése. Itt található a vidék legmonumentálisabb szakrális műemléke az Harding Szent István templom.
• Farkasfa - Lakossága ma már többségében magyar, de még a 20. században és azelőtt is éltek szlovének. Történelmi kapcsolatai miatt szintén a Vendvidék részének tekinthető.
• Felsőszölnök - A Vendvidék legnagyobb és legjelentősebb községe. Magyarország legnyugatibb pontja található itt, amelyet az ún. Hármashatárkő (Tromejnikamen) jelez, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia határai találkoznak össze. A faluban élt a magyarországi szlovének egyik legjelentősebb irodalmára Kossics József.
• Jánoshegy - Felsőszölnök részét képező történelmi település. Ivánfalva néven is szerepelt.
• Kétvölgy - Két történelmi településből alkotja, s neve többször változott az idők folyamán. A faluban élt az utolsó Vendvidéki fazekas, Doncsecz Károly.
• Permise - A legnépesebb része a falunak, állítólag már 13. század végén említették a források. 1944-ben Vashegyalja néven egyesült Ritkaházával, két évvel később különváltak, de Permise megtartotta a Vashegyalja nevet. 1950-ben véglegesen egyesültek, s egy év múlva keresztelték őket Kétvölgy-re.
• Ritkaháza - Eléggé ritkán lakott település, bár a 19. században még népesebb volt, mint Permise. 1950-ben, mikor egyesítették őket, ideiglenesen a Ritkaháza nevet kapta a község. Egykori központjában ma is ott áll a haranglábja, melyet 2007-ben felújítottak.
• Orfalu - A Vendvidék legkisebb községe, a 20. század elején még háromszázan laktak a faluban. A központjában álló harangláb a faluban címerében is megtalálható. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb és legértékesebb természeti értéke a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el.
• Rábakethely - nagyobbrészt magyar lakosságú, viszont temploma, amely a ciszterek korából való összefogta a vendvidéki falvakat hosszú évszázadokon át. Ezen történelmi gyökér alapján a Vendvidék részét képezi. 1983 óta Szentgotthárd része.
• Rábatótfalu - A legrégebbi község, a 13. század első felében említik az írásos források. Egykor Apátistvánfalva előtt a második legnagyobb községnek számított. 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolták, jelenleg a város szlovén lakosainak nagyobb hányada itt él.
• Szakonyfalu - A szlovének mellett roma kisebbsége is van, amelyek többségében vend nyelvjárást beszélnek. Napjainkban is a vidék egyik legelmaradottabb községének számít. Itt volt 1664-ben az oszmán hadsereg hídfője szemben a túlparton álló birodalmi, osztrák, francia és más csapatokkal szemben. Ekkor a falu még délebbre helyezkedett el.
• Szentgotthárd - Bár etnikailag nem szlovén, de történelmi és más szempontok alapján szorosan kapcsolódik a Vendvidékhez. Az itt kolostort alapító ciszter szerzetesek birtokolták a Vendvidéket és ők telepítették a szlovéneket a területre. A város gazdasági központja még ma is a Vendvidéknek.
• Újbalázsfalva - Az 1930-as években Apátistvánfalvával egyesítették. A község neve a 19. században nem található meg a térképeken, mivel 1889-ig a Börgölin nevet viselte a település. Ezt magyarosították Balázsfalvá-ra. Az effajta névváltoztatás országszerte folyt, a Muravidéken a község neveinek nagyrészét így változtatták el.
• Zsida - Korábban egy települést alkotott a szomszédos Zsidaheggyel. Mindkét helyen éltek korábban szlovének.
• Zsidahegy - Szentgotthárd része, szintén ciszterci birtok volt és volt szlovén lakossága, többek között ez is tekinthető a Vendvidék részének.

További kapcsolódó községek: A mostani, vagy történeti Vendvidék részének tekinthető sok más község, melynek etnikuma magyar, de régen szlovénok is lakták és voltak szlovén neveik. Ebbe pedig nemcsak Szentgotthárd, Rábakethely, vagy Zsidahegy. A ciszterek ugyanis nem kizárólag ezekbe a falvakba telepítettek szlovéneket, vagy más szlávokat, egyjor például Nagyfalva '"'(Mogersdorf), Gyanafalva, sőt az Őrségben Velemér is többségében szlovén volt. Kutatások szerint az 1270-es években az Őrségben 18 falu lakosságának a negyede szlovén volt. A 20. században tíz százaléknyi lakosság fordul el több faluban Szentgotthárd környékén, melyeknek még van szlovén neve is, így Csörötneknek (Čretnik), Szalafőnek (Sola), Rönöknek (Renik, Rönik), Rábagyarmatnak (Žormot), vagy Kondorfának (Kradanovci), tehát a Vendvidék kiterjedését nem szűkíthetjük le a hét falura. (M. Kozár Mária: A szlovén etnikai terület néprajzi tipográfiája – 20. század, 84.-85. old.)

[szerkesztés] Gasztronómiai nevezetességek

[szerkesztés] Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)

[szerkesztés] Üdülőkörzetek

[szerkesztés] Túrázás, természetjárás

[szerkesztés] Hajózás és vitorlázás

[szerkesztés] Egyéb kaland- és nyári vízi sportok

[szerkesztés] Sielés - téli sportok

[szerkesztés] Lovas turizmus

[szerkesztés] Horgász turizmus

• Horgászathoz szükséges dokumentumok: útlevél vagy személyi igazolvány, állami horgászjegy, területi horgászjegy.

[szerkesztés] Vadász turizmus

• A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve.

[szerkesztés] Falusi turizmus

Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége [7]

• Cím: 9700 Szombathely, Ady tér 5.
• Telefon: +36 94/312-535, 20/588 95 40
• E-mail: info@vasifalutur.hu, falutur@freemail.hu
• URL: http://www.vasifalutur.hu

Települések: Borgáta, Bozsok, Felsőszölnök, Gersekarát, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Rum, Szalafő, Vasszécsény, Velem

[szerkesztés] Látnivalók táblázatban

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Hasznos információk

Tourinform irodák:

• Tourinform Bük, 9737 Bük, Eötvös u. 11., Tel.: (94)558-419, (94)558-439, Fax: (94)359-322, Email: buk@tourinform.hu
• Tourinform Körmend, 9900 Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László u. 5., (Batthyány-kastély), Tel.: (94)410-107, Fax: (94)410 - 132, Email: kormend@tourinform.hu
• Tourinform Celldömölk, 9500 Celldömölk, Sport u. 8., Tel./fax: (95)423-940, Email: celldomolk@tourinform.hu
• Tourinform Kőszeg, 9730 Kőszeg, Rajnis út 7., Tel.: (94)563-120, Tel./fax: (94)563-121, Email:koszeg@tourinform.hu
• Tourinform Őrség, 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, Tel: (94)548-034, Fax: (94)428-791, Email: orseg@tourinform.hu
• Tourinform Sárvár, 9600 Sárvár, Várkerület 33., Tel.: (95)520-178, Fax: (95)520-179, Email: sarvar@tourinform.hu
• Tourinform Szombathely, 9700 Szombathely, Király út 1/a., Tel.: (94)514-451, Fax: (94)514-450, E-mail: szombathely@tourinform.hu

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Források

• Bora Gyula, dr. - Nemerkényi Antal, dr.: Magyarország földrajza. 47-65.old. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Eng.sz.: T510.731-H/1999. ISBN 963 19 3104 8
• Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
• Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
• Zöld út 2007. Nemzeti parkok. Kiad.KvVM és Magyar Turizmus Rt. Innova-Print Kft. 2007.
• Nemzeti Parkok. Kiad. Magyar Turizmus Rt. Egri Nyomda Kft. (évszám nélkül)
• Évezredes utak vonzásában - a Vasi Hegyháttól az Őrségen át a Muramentéig. Szek. Tőkés Tiborné, projektgazda: Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (évszám nélkül, 2000 után).
• Zarándok.hu - Zarándokhelyek Magyarországon
• Kemenesaljai Művelődési Központ Könyvtára
• Kemenesvidék.hu - Kemenesalja-Marcalmente vidék leírása

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Vas megye hivatalos oldal
• Startlap linkgyűjtemény
• Őrvidék.hu (Vendvidék, Muraköz, Őrség, Dél-Burgenland)
• Régiós szálláskereső

Vas megye települései

Acsád | Alsószölnök | Alsóújlak | Andrásfa | Apátistvánfalva | Bajánsenye | Balogunyom | Bejcgyertyános | Bérbaltavár | Boba | Borgáta | Bozsok | Bozzai | Bő | Bögöt | Bögöte | Bucsu | Bük | Cák | Celldömölk | Chernelházadamonya | Csákánydoroszló | Csánig | Csehi | Csehimindszent | Csempeszkopács | Csénye | Csepreg | Csipkerek | Csönge | Csörötnek | Daraboshegy | Dozmat | Döbörhegy | Döröske | Duka | Egervölgy | Egyházashetye | Egyházashollós | Egyházasrádóc | Felsőcsatár | Felsőjánosfa | Felsőmarác | Felsőszölnök | Gasztony | Gencsapáti | Gérce | Gersekarát | Gór | Gyanógeregye | Gyöngyösfalu | Győrvár | Halastó | Halogy | Harasztifalu | Hegyfalu | Hegyháthodász | Hegyhátsál | Hegyhátszentjakab | Hegyhátszentmárton | Hegyhátszentpéter | Horvátlövő | Horvátzsidány | Hosszúpereszteg | Ikervár | Iklanberény | Ispánk | Ivánc | Ják | Jákfa | Jánosháza | Káld | Kám | Karakó | Katafa | Keléd | Kemeneskápolna | Kemenesmagasi | Kemenesmihályfa | Kemenespálfa | Kemenessömjén | Kemenesszentmárton | Kemestaródfa | Kenéz | Kenyeri | Kercaszomor | Kerkáskápolna | Kétvölgy | Kisrákos | Kissomlyó | Kisunyom | Kiszsidány | Kondorfa | Köcsk | Körmend | Kőszeg | Kőszegdoroszló | Kőszegpaty | Kőszegszerdahely | Lócs | Lukácsháza | Magyarlak | Magyarnádalja | Magyarszecsőd | Magyarszombatfa | Meggyeskovácsi | Megyehíd | Mersevát | Mesterháza | Mesteri | Meszlen | Mikosszéplak | Molnaszecsőd | Nádasd | Nagygeresd | Nagykölked | Nagymizdó | Nagyrákos | Nagysimonyi | Nagytilaj | Nárai | Narda | Nemesbőd | Nemescsó | Nemeskeresztúr | Nemeskocs | Nemeskolta | Nemesládony | Nemesmedves | Nemesrempehollós | Nick | Nyőgér | Olaszfa | Ólmod | Orfalu | Ostffyasszonyfa | Oszkó | Ölbő | Őrimagyarósd | Őriszentpéter | Pácsony | Pankasz | Pápoc | Pecöl | Perenye | Peresznye | Petőmihályfa | Pinkamindszent | Pornóapáti | Porpác | Pósfa | Pusztacsó | Püspökmolnári | Rábagyarmat | Rábahídvég | Rábapaty | Rábatöttös | Rádóckölked | Rátót | Répcelak | Répceszentgyörgy | Rönök | Rum | Sajtoskál | Salköveskút | Sárfimizdó | Sárvár | Sé | Simaság | Sitke | Sorkifalud | Sorkikápolna | Sorokpolány | Sótony | Söpte | Szaknyér | Szakonyfalu | Szalafő | Szarvaskend | Szatta | Szeleste | Szemenye | Szentgotthárd | Szentpéterfa | Szergény | Szombathely | Szőce | Tanakajd | Táplánszentkereszt | Telekes | Tokorcs | Tompaládony | Tormásliget | Torony | Tömörd | Uraiújfalu | Vámoscsalád | Vasalja | Vásárosmiske | Vasasszonyfa | Vasegerszeg | Vashosszúfalu | Vaskeresztes | Vassurány | Vasszécseny | Vasszentmihály | Vasszilvágy | Vasvár | Vát | Velem | Velemér | Vép | Viszák | Vönöck | Zsédeny | Zsennye

Vas megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Kategóriák: Magyarország megyéi | Csonkok