Van-tó

A Wikitravelből

A Van-tó (törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén, Anatóliában fekszik. A sós vízű tó vulkanikus tevékenység következtében keletkezett, a vízutánpótlást számos kisebb hegyi patak biztosítja. A tó 120 km hosszú, 80 km széles, legmélyebb pontja 457 m., területe 9755 km², 1719 méterrel a tengerszint felett fekszik. A van tó Törökország és a térség legnagyobb tava. Partvidékén jelentős emberi populáció és dús vegetáció él.

A tó a pleisztocén időszakban keletkezett, mikor a Nemrut vulkán lávafolyama meggátolta a patakok, folyók lefolyását a Mush-fennsíkról. A Nemrut Dagi a tavat nyugatról, míg a másik kialudt rétegvulkán, a Suphan Dagi északról határolja. A víz gazdag karbonátokban, így nátrium-karbonátban is és egyéb sókban, melyeket a helyiek párologtatással kinyernek a tóból és mosószerként használják.

A Darekh, a heringek egyik speciális faja él a tóban, a hal jól bírja a kissé sós vizet, a tóba folyó patakokba jár ívni. A tó körül viszonylag fejlett mezőgazdaság folyik, gyümölcsösök és gabonamezők találhatók. Van még egy különlegessége, a meglepő kékség ami leginkább a királykékre emlékeztet és nagyszerű látvány a kopár hegyek között.

Forrás[szerkesztés]

  • Wikipédia

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken