please give your consent or refusal here.
Szabadka
A Wikitravelből
Tartalomjegyzék
Szabadka (szerbül: Subotica) a Szerbiához tartozó Vajdaság második legnépesebb városa, a magyar határtól 10 kilométerre, a vajdasági magyarok, horvátok és bunyevácok kulturális központja.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességek
Szabadka látnivalói kis területen, a Korzó közelébe csoportosulnak.
- Városháza (szecessziós, 1912)
- A város szimbóluma. Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte a magyar szecesszió jegyében számos népi motívumot felhasználva. Az épületet fafaragások, kovácsolt vas elemek, illetve Zsolnay kerámiák díszítik. Az épület tornya kilátóként, nyugati szárnya Városi Múzeumként szolgál. Az épület legjelentősebb terme, a tanácsterem festett üvegablakokkal rendelkezik.
- Népszínház (klasszicista, 1854)
- Az épületet a szabadkai Skultéty János tervezte. A bejáratnál hat korinthoszi oszlop áll, melyekhez egy egyszerű fríz tartozik, amelyen a kétnyelvű: Narodno Pozorište/Népszínház felirat látszik. Az épületben magyar, szerb és horvát nyelvű előadásokat játszanak. Itt kezdte pályafutását Blaha Lujza.
- Raichle-palota (szecessziós, 1904)
- Raichle Ferenc építette családja számára, ma Képzőművészeti Találkozó, a kortárs képzőművészek háza. Az épületet gazdag, játékos díszítés, gazdag színkompozíció jellemzi. A homlokzat mellett, a beltér és az udvar is látványos.
- Zsinagóga (szecessziós, 1902)
- A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épület a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása. Zsolnay kerámiák és terrakották, festett ablakok, szekkók díszitík az épületet. Mivel a szabadkai zsidóság száma csekély, alig éri el a félszázat, egyházi intézményként csak elvétve funkcionál.
- Zöld-szökőkút (1985) és Kék-szökőkút (2001)
- A város főterét és a Korzót ékesítő szökőkutak, amelyeket a szecesszió jegyében Zsolnay kerámiákkal díszitettek.
- Engels utca
[szerkesztés] Közelben
[szerkesztés] Utazási tanácsok
[szerkesztés] Beutazás
[szerkesztés] Vonattal
Szabadka Budapestről közvetlenül vagy átszállással Kelebián át három és fél-négy óra alatt elérhető, bár fel kell készülni, hogy reggel csak egyszerű, elég koszos személyvonat jár. Budapestről retúr 15 € (egy útra drágább), Kiskunhalasról (kishatárforgalmi kedvezménnyel) irányonként 3,4 €, Kelebiáról irányonként 1,2 €-ba kerül az út. Szintén lehetséges a Szeged felőli megközelítés (Budapestről is sokszor erre érdemes menni, Szegedig belföldi jeggyel utazva). A napi négy személyvonat egy és háromnegyed óra alatt teszi meg a 45 kilométeres távolságot. A jegy ára Szegedről irányonként 2,5 €, Röszkéről 1,8 €.
Szerbián belül Szabadka aránylag jól elérhető Belgrád–Újvidék felől, de Zombor felől napi 5, Zenta és Nagykikinda felől napi 4, Kanizsa felől napi 3 további vonat jár. Mindenesetre érdemes előre megnézni a menetrendet (közvetlen vonatoké, nemzetközi menetrend), mivel a vonatok eloszlása egyenetlen.
[szerkesztés] Busszal
Szegedről [1], illetve azon keresztül Békéscsabáról [2], Budapestről [3] több busz is megy Szabadkára. A jegyek drágábbak a vonaténál, de a járművek tisztábbak, és Budapest kivételével valamivel gyorsabbak is.
Szabadka az Észak-Vajdaság közlekedési gócpontja, számos járat indul innen a Vajdaság fontosabb helyeire. A járatok egy jelentős részét a Subotica Trans üzemelteti, de elsősorban Belgrád felé a Lasta is komoly operátor.
[szerkesztés] Autóval
Szabadka autóval gyorsan és könnyen elérhető úticél. Budapest felől az M5-ös autópályán érdemes megközelíteni, amelyhez szerb szakaszon fizetős autóút kapcsolódik, de Szabadkáig nem kell fizetni. A Dunántúlról, érkezőknek az 53-as úton, tompai átkelés javasolt, innen Szabadka 15 kilométeren belül elérhető.
[szerkesztés] Közlekedés helyben
A város látnivalói kis területen koncentrálódnak, ezek felkeresése gyalog könnyűszerrel megejthető. Amúgy a Subotica Trans üzemeltet helyi járatokat. A vonaljegy ára: 40 dinár.
[szerkesztés] Szállás
[szerkesztés] Közepes
[szerkesztés] Olcsó
[szerkesztés] Vendéglátás
Vázlatos szócikk.
|
