Svédország

A Wikitravelből


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Stockholm
Államforma	Alkotmányos monarchia
Pénznem	Svéd korona (SEK)
Terület	450 295 km²
Népesség	9 067 049 (2006)
Nyelv	Svéd
Vallás	Evangélikus
Elektromos hálózat	230V/50Hz (C, F típus)
Behívószám	46
Internet TLD	.se
Időzóna	UTC +1

Svédország Észak-Európa egyik állama a Skandináv-félszigeten. Nyugatról Norvégia, északi részén keletről Finnország határolja. Keleti és déli határait a Balti-tenger mossa. Délen a szigeteken fekvő Dánia található közel hozzá.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a amely Kiruna közelében található, 2000 m feletti magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

[szerkesztés] Vízrajz

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

[szerkesztés] Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 C) Az évi átlagos csapadék 600-800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Az ország nagy részét szubpoláris éghajlat jellemzi.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél).

[szerkesztés] Régiók

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Repülővel

Repülőterek:

Stockholm Arlanda (a fővárostól 45km-re északra)

Megközelíthető az Arlanda Express vonattal (20 perc, 200 SEK), Flygbussarna buszokkal (40-50 perc, 95 SEK) és az SL menetrendszerű járataival (HÉV és 583-as busz, átszállás Märsta stationnál).