Selmecbánya

A Wikitravelből

Selmecbánya (szlovákul: Banská Štiavnica) kisváros Közép-Szlovákiában, talán a legjelentősebb felvidéki bányaváros, az egyetlen, amelynek teljes belvárosa a Világörökség része.

[szerkesztés] Háttér

[szerkesztés] Története

Selmecbányán már valószínűleg a rómaiak óta folyik bányászat, a 11-13. században bencés szerzetesek termelték ki itt az aranyat és az ezüstöt. A tatárjárás után IV. Béla telepítette be német bányászokkal, és a városnak bányavárosi jogokat adott, amely később mintaként szolgált a többi felvidéki bányavárosnak is. Selmecbányát a középkorban elsősorban a kiválló minőségű ezüst nagy mennyiségű kitermelés tette gazdaggá, de aranybányái is rendkívül fontosak voltak. A bányajog kezdetben a városi polgárokat, a Waldbürgereket illette meg, a kincstár csak Károly Róbert idejében szerezte meg ezt a jogot. 1443-ban egy földrengés során teljesen lerombolódott a város, ám a bányái megmaradtak. A törökök többször próbálták elfoglalni a várost, sikertelenül.

A város a 15. és 18. század között élte virágkorát, és a bányászati újítások egyik fontos színtere lett. Itt alkalmazták először a puskaport a bányászatban 1627-ben, és a 17. században itt épült az 1906-ig leghosszabb alagútként nyilvántartott, a fölösleges bányavízet a Garamba elvezető Bartolomel-alagút. 1735-ben Mária Terézia itt alakította a világ első bányásziskoláját, amely 1919-ben két részre vált, és az egyik része Brnoba, a másik része Sopronba, 1949-ben pedig Miskolcra költözött. A 18. században Pozsony és Debrecen után Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, számos iskola működött itt, Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is tanult itt. A 19. századtól kezdve, de leginkább a 20. században, a bányászat hanyatlásával folyamatos népességcsökkenés jellemezte.

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Autóval

Selmecbánya Magyarország nagy részéről a Parassapuszta határátkelőn, illetve a 66-os úton, majd a Hontnémetinél (Hontianske Nemce) induló rendkívül kis forgalmú, kanyargós, de annál szebb vidékeken vezető 525-ös úton érdemes felkeresni. Alternatíva lehet továbbá az északról, Zólyom irányából való elérés. Ez az út már jóval forgalmasabb és egyszerűbb. Ezeken túl még pár mellékút is érkezik ide nyugat felől. A város maga is egy meredek hegyre épült, így a jó műszaki állapotú jármű elengedhetetlen a felkereséséhez.

[szerkesztés] Vonattal

Garamberzencéről (Hronská Dúbrava) indul Selmecbányára egy szárnyvonal [1]. Erre a vonalra Zólyom felől kiválló csatlkozás van. Zólyomból az út háromnegyed óra, ára 42 Sk.

[szerkesztés] Busszal

Zólyomból és Garamszentkeresztről nagyon sűrűn érkeznek ide járatok (ár: 47 Sk, illetve 54 Sk), de több távolsági járat is érinti a települést. Délről nem jár távolsági busz ide.

[szerkesztés] Közlekedés helyben

A város kis területű, így gyalog érdemes bejárni. Mivel Selmecbánya hegyoldalra épült, sok nagyon meredek utcával rendelkezik, amelyek különösen télen nagyon csúszosak lehetnek. Autóval érkezőknek a főtéren érdemes parkolni, mivel a városban mindenhol parkolási díjat kell fizetni.

[szerkesztés] Szállás

A városban rengeteg szállás lehetőség van. Aki az egyszerűbb de igényes szállásokat kedveli, azoknak ajánlom a Hostel Penzión Sv. Juraj-t (nagyobb létszámú csoportoknak is), illetve több kisebb panziót. A főtérhez közel megtalálhatóak a drágább hotelek is. Ajánlanám mindenki figyelmébe Selmecbánya "üdülőfaluját" Bacsófalvát (Pocuvadlo), ahol rengeteg panzió, hotel és síszállás található kb. 15km-re dél, dél-nyugatra a várostól.

[szerkesztés] Vendéglátás

A főtér és az Akadémia környékén számos étterem, pizzéria található. A város hangulatát talán a Hotel Gand Matej különálló étterme adja legjobban vissza, ami az Akadémia út elejének az Akadémia felé vezető bal oldalán található.

[szerkesztés] Nevezetességek

• Szlovák-templom (vagy Szent Katalin-templom)
• Városháza
• Fritz-ház
• Óvár
• Szentháromság tér
  • Szentháromság szobor
  • Evangélikus Líceum
  • Bányamúzeum
• Újvár
• Skanzen bejárható bányával
• Vadászkastély (Szent Antal, kb. 6km)
• 3 történelmi temető az Újvár környékén
• Kopogó (Klopacka)
• Szélaknai kapu
• Kammerhof
• Terasz
• Akadémiai épületek, Füvészkert
• Kálvária-domb
• Bányatavak
• Szitynyó-hegy, Szitynyói várrom

Szentháromság tér	Szlovák templom	Fritz-ház	Evangélikus templom
Újvár

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Irodalmi, történelmi, művészeti érdekességek
• Fényképalbumok selmecbányáról

Selmecbánya témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!