Selmecbánya

A Wikitravelből
Szlovákia : Selmecbánya

Selmecbánya (szlovákul: Banská Štiavnica) kisváros Közép-Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában. Járási székhely. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Talán a legjelentősebb felvidéki bányaváros, az egyetlen, amelynek teljes belvárosa 1993 óta a Világörökség része.

Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra a Selmeci-hegységben egy völgykatlanban az 1009m-es Szitnya hegytől északra található. Körmöcbányához képest kifejezetten nagyvárosias jellegű.

Történelem[szerkesztés]

Selmecbányán már valószínűleg a rómaiak óta folyik bányászat, a 11-13. században bencés szerzetesek termelték ki itt az aranyat és az ezüstöt. A tatárjárás után IV. Béla telepítette be német bányászokkal, és a városnak bányavárosi jogokat adott, amely később mintaként szolgált a többi felvidéki bányavárosnak is. Selmecbányát a középkorban elsősorban a kiváló minőségű ezüst nagy mennyiségű kitermelés tette gazdaggá, de aranybányái is rendkívül fontosak voltak. A bányajog kezdetben a városi polgárokat, a Waldbürgereket illette meg, a kincstár csak Károly Róbert idejében szerezte meg ezt a jogot. 1443-ban egy földrengés során teljesen lerombolódott a város, ám a bányái megmaradtak. A törökök többször próbálták elfoglalni a várost, sikertelenül.

A város a 15. és 18. század között élte virágkorát, és a bányászati újítások egyik fontos színtere lett. Itt alkalmazták először a puskaport a bányászatban 1627-ben, és a 17. században itt épült az 1906-ig leghosszabb alagútként nyilvántartott, a fölösleges bányavízet a Garamba elvezető Bartolomel-alagút. 1735-ben III. Károly itt alakította a világ első bányásziskoláját Berg-Schola néven. 1762-ben Mária Terézia Systema című leiratában Akademia Montanistica (Bergakademie = Bányász Akadémia) néven felsőfokú tanintézetté emelte az iskolát , amely 1919-ben két részre vált, és az egyik része Brnoba, a másik része Sopronba, 1949-ben pedig Miskolcra költözött. A 18. században Pozsony és Debrecen után - megközelítőleg 25000 fős lakosságával - Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, s ebben az időben kapta alapvetően barokk külsejét is. Számos iskola működött itt, melyekben Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is tanult. A 19. századtól kezdve, de leginkább a 20. században, a bányászat hanyatlásával folyamatos népességcsökkenés jellemezte, lakossága ma alig haladja meg a 10000 főt. A magyarul beszélők száma a század elején 40%-ra volt tehető, ma már azonban (az ideérkező látogatókat leszámítva) ez a szám 0-ra csökkent vagy elhanyagolható mértékűvé vált.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Hegybányai / Szélaknai kapu
  • Újvár
  • 3 történelmi temető az Újvár környékén (2 keresztény és egy zsidó)
  • Havas Boldogasszony templom
  • Zsinagóga (1893-ban emelt neoklasszicista stílusú épület, melyről az útikalauzok egyáltalán nem vagy csak alig számolnak be.)
  • Klopácska / Klopacka (magyarul: Kalapács-torony vagy Kopogó, ma teaház)
  • Belházy-ház
  • Óvár
  • Bányamúzeum
  • Szentháromság szobor (Szentháromság tér)
  • Városháza
  • Evangélikus Líceum és templom
  • Szlovák-templom (vagy Szent Katalin-templom)
  • Fritz-ház
  • Kammerhof
  • Plébánia templom és plébánia
  • Erdészeti és Bányászati Akadémia
  • Füvészkert
  • Kálvária-domb

(Fontos: a szlovákiai utazások során figyelembe kell venni, hogy a múzeumok szinte kivétel nélkül vasárnap zárva vannak.)

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

  • Skanzen bejárható bányával
  • Vadászkastély (Szent Antal, kb. 6km)
  • Bányatavak
  • Szitynyó-hegy, Szitynyói várrom

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

  • Személygépkocsival: Selmecbánya Magyarország nagy részéről a Parassapuszta határátkelőn, illetve a 66-os úton, majd a Hontnémetinél (Hontianske Nemce) induló rendkívül kis forgalmú, kanyargós, de annál szebb vidékeken vezető 525-ös úton érdemes felkeresni.

Alternatíva lehet továbbá az északról, Zólyom irányából való elérés. Ez az út már jóval forgalmasabb és egyszerűbb.

Azonban akkor is csodálatos élményben lehet részünk, ha mégis inkább egy harmadik lehetőséget választunk: a párkányi (Sturovo) határon átkelve a 76-os úton haladunk, melyről Lévanál (Levice) letérve az 51-es úton megyünk tovább. Kmetovcenél a kisforgalmú 524-es utat választva erdők, rétek és völgyek ölelésében Szentantal felől érkezhetünk meg Selmecbányára.

A fentieken túl még pár mellékút is érkezik ide nyugat felől.

  • Autóbusszal: Zólyomból és Garamszentkeresztről nagyon sűrűn érkeznek ide járatok (ár: 47 Sk, illetve 54 Sk), de több távolsági járat is érinti a települést. Délről nem jár távolsági busz ide.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Garamberzencéről (Hronská Dúbrava) indul Selmecbányára egy szárnyvonal [1]. Erre a vonalra Zólyom felől kiváló csatlakozás van. Zólyomból az út háromnegyed óra.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

A város kis területű, így gyalog érdemes bejárni. Mivel Selmecbánya hegyoldalra épült, számos nagyon meredek utcával rendelkezik, amelyek különösen télen nagyon csúszósak lehetnek. Autóval érkezőknek a főtéren vagy egy mellékutcában érdemes parkolni, mivel a városban mindenhol parkolási díjat kell fizetni.

Hasznos információk[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

A városban rengeteg szállás lehetőség van. Aki az egyszerűbb de igényes szállásokat kedveli, azoknak ajánlható a Hostel Penzión Sv. Juraj (nagyobb létszámú csoportoknak is), illetve több kisebb panzió. A főtérhez közel drágább hotelek is találhatók.

Figyelemre méltó Selmecbánya "üdülőfaluja", Bacsófalva (Pocuvadlo), ahol rengeteg panzió, hotel és síszállás található kb. 15 km-re dél, dél-nyugatra a várostól.

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

A főtér és az Akadémia környékén számos étterem, pizzéria található. A város hangulatát talán a Hotel Gand Matej különálló étterme adja legjobban vissza, ami az Akadémia út elejének az Akadémia felé vezető bal oldalán található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Javasolt útikönyvek[szerkesztés]

SÓS Judit, FARKAS Zoltán, Szlovákia (útikönyv), Budapest, Kelet-Nyugat, 2003.

[szerkesztés]

Selmecbánya témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak