San Salvatore (Velence)

A Wikitravelből

A San Salvatore–templom vagy másik nevén San Salvador-templom Velence történelmi belvárosának, a San Marco negyednek az egyik katolikus egyházi létesítménye.

Az épületet a gazdag Ágoston rend emeltette. Olasz építőmesterek sora dolgozott rajta, így Giorgio Spavento, Tullio Lombardo és Jacopo Sansovino munkáját fedezhetjük fel a templomon. Végül Sansovino tevékenységének köszönhetően fejeződött be építése 1574-ben.

A homlokzata barokk stílusjegyekre utal, Giuseppe Sardi alkotása (1663) dicsérhető benne. Kupolájának ablakait Vincenzo Scamozzi műveként ismerhetjük.

Külsején a XV. századi toszkánai reneszánsz hatására lehet ismerni, hatott rá a veneto-bizánci jellegű templomok építésének tradíciója. Alapja görög kereszt, a kis hajókkal együtt latin kereszt.

A San Salvatore különlegessége, hogy ez volt az első olyan velencei templom, melyben az oszlopfők a teljes építmény alátámasztásul készültek.

[szerkesztés] Műkincsei

Az építményben az itáliai reneszánsz szép példáit követhetjük nyomon, ezt jelzi számos értékes műkincse.

Jobb oldalhajójában Sansovino Könyörületesség című freskója illetve Hit című utolsó munkája tekinthető meg.

Szintén jobbra a harmadik oltár felett Tiziano Angyali üdvözlet című alkotása látható a falon.

A jobb kereszthajó Cornaro Katalin (Caterina Cornaro) emlékére készült márványból, ki Ciprust a velenceiek számára házasságával megszerezte s a Köztársaság számára átengedte. Erről tanúskodik a mauzóleum is, melynek témáját Bernardino Contino eleveníti fel A királynő átadja hatalmát a dózsénak című alkotásával.

Az épületben a főoltár a XIV. századból származik, táblaképe az úgynevezett Pala d’Argento, ezüstből készült velencei ötvösmunka. A főoltár felett foglal helyet ugyancsak Tiziano egyik freskója, melynek témája Krisztus színeváltozása.

Közvetlenül a főoltár melletti kápolnában Giovanni Bellini: Emmauszi vacsorája függ.

A jobb hajó harmadik oltárának műve Alessandro Vittoria: Szent Rókus és Szent Sebestyén ábrázolása.

[szerkesztés] Forrás

  • Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. ISBN 963-13-3888-6