A Wikitravelből

Prága Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, Európa egyik turisztikai központja.

[szerkesztés] Története

Prága területe lényegében a paleolitikum óta lakott hely. Első írásos említése a 9. század elejéről való, és hamarosan a Cseh Királyság központja és Európa egyik legfontosabb kereskedővárosa lett. A 9. században indult meg a Hradzsin építése, ahol Vencel fejedelem helyezte el a Szent Vitus-székesegyház, Prága első templomának alapjait. A vár fokozatossan vette át a szerepet a Vyšehradtól, I. Sobešlav fejedelem kővárrá építette át az eredetileg fából készült várat. …

[szerkesztés] Városrészek

Prága közigazgatásilag 15 kerületre (Praha 1-től Praha 15-ig) oszlik. Praha 1 az óváros kerülete, ahol a legtöbb látnivaló is akad, ezért ezt további részekre lehet bontani:

• Vár (Hradčany) – a Moldva bal partjára épült vár középkori utcákkal
• Alsóváros (Malá strana) – a Vár köré épült település, a korányzati intézmények és a cseh parlament székhelye
• Óváros (Staré město) – Prága történelmi központja, a Moldva jobb partján
• Újváros (Nové město) – az Óvároshoz a 14. században hozzáépült városrész
• Zsidónegyed (Josefov) – a régi zsidónegyed

További városrészek:

• Észak – Praha 7, Praha 8 and Praha 9
• Kelet – Praha 3, Praha 10, Praha 14 és Praha 15
• Dél – Praha 2, Praha 4, Praha 11 és Praha 12
• Nyugat – Praha 5, Praha 6 és Praha 13

[szerkesztés] Nevezetességek

Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

• Óváros (Staré Město)

Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piac-udvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15. században érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt. 1784-ben az egységes Prága központja. Jókai Mór szerint „egyetlen nagyszabású múzeum”.

• Josefov

Josefov, más néven Zsidóváros az Óvároshoz kapcsolódó városrész. A negyedet a Pařížská utca osztja két részre. Az elnevezést II. József császárról kapta, annak toleranciáját és liberális szellemiségét tisztelték meg vele. Zsidók a 10. század óta élnek Prágában, a 16. században egy ideig a keleti zsidók és a nyugati, Spanyolországból kimenekült szefárdok találkozóhelye lett a városnak e negyede. Legfontosabb épületei, emlékei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Régi-új zsinagóga, Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Franz Kafka szülőháza, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, az Iparművészeti Múzeum (UPM), és kissé északnyugat felé a Szent Ágnes-kolostor.

• Újváros (Nové Město)

A IV. Károly német-római császár által alapított városrész 1348-ban született. Központja a Vencel tér, több történelmi esemény színtere, ezt zárja le déli irányból a Nemzeti Múzeum palotaszerű épülettömbje. Jeles emléke még e városrésznek a Rendezvények háza (Reprezentációs ház), a Nemzeti Színház és az újvárosi városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében.

• Hradzsin-negyed (Hradčany)

A tulajdonképpeni várnegyed. Látnivalói a barokk kapun bejutva, ahol Szent Norbert szobra áll: Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota (szemben), Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus-székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral, az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal. A vár kertek sorával egészül ki. Szintén a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja (a szobornak vannak másolatai Budapesten és Kolozsváron).

• Kisoldal (Malá Strana)

Az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.

• Vyšehrad várnegyed

• Vinohrady

• Žižkov

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Vonattal

Prágába már 19€-ért kaphatunk vasúti egyirányú menetjegyet! Ez a MÁV árfolyamán számolva 4560 Ft! Ez kedvezményes jegy, korlátozott számban kapható.

Korlátlanul kapható menettérti menetjegyek: 75€-ért.

A vonatokon fekvőhelyes- és hállókocsi is van, így kényelmes körülmények között telhet el az éjszakai utazás. Lehet, hogy drágább, mint buszozni, viszont sokkal kényelmesebb.

[szerkesztés] Busszal

Budapest - Prága - Budapest napi 2x olcsó luxusbuszjárat csak 9000.- Forint oda-vissza, az 1irány 5000.- HUF.Részletek

Lehet, hogy olcsó a jegy, viszont nem is kényelmes. Kevés a mozgástér, WC-re sem nagyon lehet menni. Buszos utazás nem ajánlott hoszzú távra, nagyon fárasztó lehet!

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Hírek Prágáról

• "Rekordforgalom Prágában - Bár a végleges elemzések még nem készültek el, az eddigi összesítések azt mutatják, hogy 2008-ban rekord számú légiutast regisztráltak Prágában. Ruzyne nemzetközi repülőtéren 2005-ben 10,7 millió, 2006-ban 11,5 millió, 2007-ben 12,4 millió, tavaly pedig már 12,7 millió utast regisztráltak. A legdinamikusabban továbbra is a fapados utasok száma emelkedett (ők alkották az összes utas egynegyedét). 2008-ban a privatizáció előtt álló repülőteret már több mint 50 légitársaság használta, s a cseh fővárosból a világ 105 városába indultak közvetlen járatok. Az egyre növekvő forgalom kiszolgálására 2006-ban adták át az új, 2-es terminált, melynek további bővítésével már évi 20 millió fő kiszolgálására lesznek képesek Prágában." (Forrás:TTG Hungary Hírlevél 2009.01.08.)

[szerkesztés] Források

• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
• Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1974.) ISBN 963-243-155-3

Prága témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!