Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Peru

A Wikitravelből

Amerika : Dél-Amerika : Peru

Ugrás: navigáció, keresés

Tartalomjegyzék

>>Peru régiói | >>Peru városai


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Lima
Államforma	köztársaság
Pénznem	új sol (PEN)
Terület	1 285 220km²
Népesség	27 968 000
Nyelv	Spanyol, Kecsua, Ajmara
Vallás	római katolikus
Elektromos hálózat	220V/60 Hz (A, B, C típus)
Behívószám	51
Internet TLD	.pe
Időzóna	UTC-5

Peru Dél-Amerika északnyugati részének közepesen nagy területű állama. Keletről Columbia és Brazília, délről Bolívia, illetve egy kis szakaszon Chile, északról Ecuador határolja. Nyugati partvidékét a Csendes-óceán mossa.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Peru Dél-Amerika nyugati részén található, az Egyenlítőtől a déli szélesség 18 °-áig húzódik. Három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik: a Parti síkság – Costa, a Középső-Andok vonulata az Amazonas-medence.

Parti síkság – Costa Verde: A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km²-t foglal el. Egy "sivatagos" sáv, amely 3 080 km hosszú és 5–170 km széles. A hideg észak felé húzódó Humboldt-áramlás miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlás azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően lennie kellene. Északon a Pariñas-foknál kezdődik, délen Földünk legszárazabb sivatagában, az Atacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad az Andok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa a Mar de Grau, a keleti a szárazföld 800–1000 méteres magasságában húzódik. Legszélesebb pontja a déli szélesség 6°-a mentén az északi Sechurai-sivatagban található, míg a legkeskenyebb délen Arequipa tartományban, Punta Lobosnál. Piurától Icáig és Arequipáig homokkal borított sivatagos szakaszok foglalják el: a Sechurai-sivatag: Piurától Chiclayoig északon, a Pisco- és Ica-sivatag délen. Paracastól a chilei határig a Cordillera de la Costa parti hegylánca húzódik. A nyugati tengerparti síkságot (costa) a keleti Amazonas-medence alföldjétől (selva) az Andok hegyvonulata (sierra) választja el.

Középső-Andok vonulata: A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a
6 768 m-es Huascaránnak az otthona. Az Andok három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Kordillerák érkezik Ecuador felől, ám Chile és Bolívia felé már csak a két szélső ágban fut tovább. Ahol a Középső-Kordilleráknak vége szakad ott kezdődik az Altiplano 4 000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint itt, a bolíviai határon, 3 821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó. A hőmérséklet itt hűvös, 9 és 18 °C között van. A téli időszak októbertől áprilisig tart és csapadékos, a nyár száraz.

Amazonas-medence: Az ország keleti fele az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja. Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.

Az országnak gazdag kulturális öröksége van és óriási változatosságú természeti környezete, a föld 118 ismert élőhelyéből 84-et rejt.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A Csendes-óceán állatvilága: rákfélék, kék bálna, delfin, legyezőkagyló, tintahal, polip
A Parti síkság – Costa növényvilága: szárazságtűrő fák és cserjék, kaktusz
A Parti síkság – Costa állatvilága: gyík, ragadozó madarak (a gyíkokkal táplálkoznak), tarajos iguana
Az Andok növényvilága: kaktusz, cserjék, kis termetű fák, fűfélék
Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanako, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andoki kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj)
Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia
Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majom (több faj), vízidisznó, tengeri tehén, kajmán, kígyó, szárazföldi teknős, vaddisznó, tapír, piranha