Párizs

A Wikitravelből

Európa : Nyugat-Európa : Franciaország : Párizs

Párizs Paris

Általános adatok
Népesség:	2 153 600 (2005)
Terület:	86,9 km²
Magasság:	5 m
Koordináták:	É 48° 51' 36", K 2° 19' 48"

Irányítószám:	75xxx


Honlap:	Párizs hivatalos honlapja
Honlap:	Turisztikai honlap
Segélykérés
Segélyhívószám:	112
Rendőrség:	17
Tűzoltóság:	18
Mentő:	15

Párizs Franciaország fővárosa, Európa egyik legnagyobb városa. A mozgalmas, bohém életéről és a divatról ismert metropolisz, amelyet sokszor a „Fények városának” neveznek, a világ leglátogatottabb úticélja.

[szerkesztés] Kerületek

1. : Jardin des Tuileries, Place Vendôme mappy, Les Halles mappy, le Louvre mappy, le Palais Royal (et ses jardins) mappy
2.: Le Sentier, la Place des Victoires
3.: l'Hôtel de Salé (Musée Picasso), Musée des Arts-et-Métiers (CNAM)
4.: Notre-Dame, Hôtel de ville, Beaubourg, le Marais avec la Place des Vosges, l'Hôtel de Sens, la rue des Rosiers et la rue des Francs-Bourgeois.
5.: Jardin des Plantes,La Mosquée Quartier Latin, Universités, La Sorbonne, Le Panthéon.La place de la Contrescarpe et la rue Mouffetard.
6.: Jardin du Luxembourg, Saint-Germain.
7.: Tour Eiffel, Les Invalides, Musée d'Orsay, Musée Rodin (Hôtel de Biron).
8.: Champs-Elysées, Place de la Concorde, Eglise de la Madeleine, Parc Monceau, Gare St Lazare, Musée Jacquemart-André
9.: Opéra Garnier, Grand Magasins, La partie sud du quartier Pigalle
10.: Le canal Saint-Martin avec ses écluses, ses ponts et l'hôtel du Nord ("Atmosphère, atmosphère ..."), Gare du Nord, Gare de l'Est.
11.: République, Bastille, Nation.
12.: La Gare de Lyon,Opéra Bastille, Bercy, La coulée verte, Quartier d'Aligre, Bercy-village, parc de Bercy.
13.: Quartier Chinois, Place d'Italie, La Butte aux Cailles, Gare d'Austerlitz, Bibliothèque Nationale de France (BNF).
14.: Montparnasse, Denfert-Rochereau, Parc Montsouris, La Cité Internationale Universitaire
15.: Palais des sports, Parc André Citroën, parc Georges Brassens
16.: Trocadéro, Musée Guimet (les arts asiatiques)
17.: Les Batignolles, Clichy.
18.: Montmartre, Barbès, La partie nord du quartier Pigalle
19.: cité des sciences, cité de la musique, parc de la Villette, bassin de la Villette, Parc des Buttes Chaumont, quartier de la Mouzaïa, le canal de l'Ourcq.
20.: Cimetière du Père Lachaise, le village de Charonne autour de l'église St Germain, Ménilmontant et le parc de Belleville.

[szerkesztés] Története

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen homályba merült. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall település helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Szent Lajos-szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.

I. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (gallosítva Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (a mai Lyon) hárult. Az i. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és amfiteátrummal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha itt élő parisii törzsről. 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Kapet Hugo 987-es trónra kerülésekor, a Kapeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Birodalom legjelentősebb városa volt.

A település a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 és 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; 1108-ban VI. Lajos király, majd I. Fülöp Ágost költözött a városba. Az ő cheap flights uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első Louvre, amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a Notre-Dame székesegyház. A bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. XIV. Lajos 1682-ben a mozgalmas városból Versaillesba helyezte át a királyi székhelyt, majd átalakíttatta a Louvre-t.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Les Invalideson, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett Fermiers Généraux néven, illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.

Kép:StormingBastille.jpg

A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a Nagy Francia Forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között a radikális párizsi kommün irányította Franciaországot. Ebben az időszakban váltak a kivégzések mindennapossá a francia fővárosban.

I. Napóleon elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült az Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuilt, Passyt, Les Batignollest, Montmartret, La Chapellet, La Villettet, Bellevillet, Charonnet, Bercyt, Vaugirardt és Grenellet hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz–francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a második köztársaságot.

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi Kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi hunyt el. A kommün alatt Párizs színe-java elpusztult a harcok hevében; a Rue de Rivoli házait fölgyújtották, a Városháza porig égett.

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekre épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.

Az I. világháborút lezáró békét több Párizs környéki helyen kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált megtagadva a város teljes lerombolásáról szóló, Adolf Hitlertől kapott parancsot.

A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Center Pompidou és a 209 méter magas Montparnasse-torony. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latin-negyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek végett. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Kiemelkedő épületek

[szerkesztés] Közterek, parkok, negyedek

Champs-Élysées – Párizs jelképévé vált bevásárló utca
Luxemburg-kert
Le Marais
- Vosges tér
Montmartre
- Cimetière de Montmartre (temető)
Quartier Latin – diáknegyed

[szerkesztés] Múzeumok

Louvre [1]
Musée d'Orsay [2]
Centre Georges Pompidou [3]
Picasso Múzeum [4]
Rodin Múzeum [5]

[szerkesztés] Környéken

Versailles-i kastély
St. Denisi bazilika
Défense
Disney-Land
Chartes-i katedrális

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

Párizs Budapestről csak bécsi vagy müncheni átszálással érhető el. A vonatjegy árak magasak, így nem feltétlen kifizetődő az így érkezés.

Franciaországon belülről, Németországból, Svájcból, Londonból és a Benelux-államokból azonban Párizs rendkívül könnyen és gyorsan elérhető vonattal, mivel a Nyugat-Európai gyorsvonathálózat (TGV, Thalys, Eurostar) kiemelkedő jelentőségű központja.

[szerkesztés] Busszal

Budapestről heti háromszor indul Eurolines járat Párizsba [6]. Erre már irányonként 9900 Ft-ért lehet jegyet kapni, de ha épp nem jut ilyen, az utazás ára mintegy 25 000 egy útra, 45 000 Ft menettérti útra.

Még Párizs és Brüsszel között jár nagy számú buszjárat, de más közép- és nyugat-európai nagyvárosokból is járnak ide járatok. Részletek: [7].

[szerkesztés] Helyi közlekedés

Jegyek: [8].

[szerkesztés] Metróval

Párizs közlekedésének legfontosabb elemét a metrók alkotják. A 14 metróvonal az amúgy kis területű várost rendkívül sűrűn behálózza, ezért bármilyen jellegű utazásnál a metró az elsődleges alternatíva.

Az utazást tovább könnyíti, hogy a metrók gyorsak és sűrűn járnak (és későig: 1.30-ig), valamint hogy a metróra szóló jegy mindaddig érvényes, amíg el nem hagytuk a metró területét, azaz korlátlan számú átszállásra jogosít.

A metróhoz való bejutáshoz érvényes jeggyel vagy bérlettel kell rendelkezni, ezt a belépő kapunál a megfelelő helyre be kell dugni, amely csak akkor nyílik, ha a jegy érvényes. A jegyet az érvényesítés után el kell venni, mert a Metró Redőrség bármikor kérheti azt, és hiányában komoly bűntetést szabhat ki.