Párizs

A Wikitravelből

Párizs Franciaország fővárosa, Európa egyik legnagyobb városa. A mozgalmas, bohém életéről és a divatról ismert metropolisz, amelyet sokszor a „Fények városának” neveznek, a világ leglátogatottabb úticélja.

Információ turisták[szerkesztés]



Párizs
Paris
noframe
Általános adatok
Népesség: 2 153 600 (2005)
Terület: 86,9 km²
Magasság: 5 m
Koordináták: É 48° 51' 36", K 2° 19' 48"
Irányítószám: 75xxx
Honlap: Párizs hivatalos honlapja
Honlap: Turisztikai honlap
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 17
Tűzoltóság: 18
Mentő: 15



Kerületek[szerkesztés]

  • 1. : Jardin des Tuileries, Place Vendôme mappy, Les Halles mappy, le Louvre mappy, le Palais Royal (et ses jardins) mappy
  • 2.: Le Sentier, la Place des Victoires
  • 3.: l'Hôtel de Salé (Musée Picasso), Musée des Arts-et-Métiers (CNAM)
  • 4.: Notre-Dame, Hôtel de ville, Beaubourg, le Marais avec la Place des Vosges, l'Hôtel de Sens, la rue des Rosiers et la rue des Francs-Bourgeois.
  • 5.: Jardin des Plantes,La Mosquée Quartier Latin, Universités, La Sorbonne, Le Panthéon.La place de la Contrescarpe et la rue Mouffetard.
  • 6.: Jardin du Luxembourg, Saint-Germain.
  • 7.: Tour Eiffel, Les Invalides, Musée d'Orsay, Musée Rodin (Hôtel de Biron).
  • 8.: Champs-Elysées, Place de la Concorde, Eglise de la Madeleine, Parc Monceau, Gare St Lazare, Musée Jacquemart-André
  • 9.: Opéra Garnier, Grand Magasins, La partie sud du quartier Pigalle
  • 10.: Le canal Saint-Martin avec ses écluses, ses ponts et l'hôtel du Nord ("Atmosphère, atmosphère ..."), Gare du Nord, Gare de l'Est.
  • 11.: République, Bastille, Nation.
  • 12.: La Gare de Lyon,Opéra Bastille, Bercy, La coulée verte, Quartier d'Aligre, Bercy-village, parc de Bercy.
  • 13.: Quartier Chinois, Place d'Italie, La Butte aux Cailles, Gare d'Austerlitz, Bibliothèque Nationale de France (BNF).
  • 14.: Montparnasse, Denfert-Rochereau, Parc Montsouris, La Cité Internationale Universitaire
  • 15.: Palais des sports, Parc André Citroën, parc Georges Brassens
  • 16.: Trocadéro, Musée Guimet (les arts asiatiques)
  • 17.: Les Batignolles, Clichy.
  • 18.: Montmartre, Barbès, La partie nord du quartier Pigalle
  • 19.: cité des sciences, cité de la musique, parc de la Villette, bassin de la Villette, Parc des Buttes Chaumont, quartier de la Mouzaïa, le canal de l'Ourcq.
  • 20.: Cimetière du Père Lachaise, le village de Charonne autour de l'église St Germain, Ménilmontant et le parc de Belleville.

Története[szerkesztés]

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen homályba merült. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall település helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Szent Lajos-szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.

I. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (gallosítva Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (a mai Lyon) hárult. Az i. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és amfiteátrummal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha itt élő parisii törzsről. 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Kapet Hugo 987-es trónra kerülésekor, a Kapeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Birodalom legjelentősebb városa volt.

A település a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 és 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; 1108-ban VI. Lajos király, majd I. Fülöp Ágost költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első Louvre, amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a Notre-Dame székesegyház. A bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. XIV. Lajos 1682-ben a mozgalmas városból Versaillesba helyezte át a királyi székhelyt, majd átalakíttatta a Louvre-t.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Les Invalideson, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett Fermiers Généraux néven, illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.

A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a Nagy Francia Forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között a radikális párizsi kommün irányította Franciaországot. Ebben az időszakban váltak a kivégzések mindennapossá a francia fővárosban.

I. Napóleon elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült az Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuilt, Passyt, Les Batignollest, Montmartret, La Chapellet, La Villettet, Bellevillet, Charonnet, Bercyt, Vaugirardt és Grenellet hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz–francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a második köztársaságot.

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi Kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi hunyt el. A kommün alatt Párizs színe-java elpusztult a harcok hevében; a Rue de Rivoli házait fölgyújtották, a Városháza porig égett.

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekre épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.

Az I. világháborút lezáró békét több Párizs környéki helyen kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált megtagadva a város teljes lerombolásáról szóló, Adolf Hitlertől kapott parancsot.

A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Center Pompidou és a 209 méter magas Montparnasse-torony. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latin-negyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek végett. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.

Nevezetességek[szerkesztés]

Kiemelkedő épületek[szerkesztés]

Közterek, parkok, negyedek[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Louvre [1]
  • Musée d'Orsay [2]
  • Centre Georges Pompidou [3]
  • Picasso Múzeum [4]
  • Rodin Múzeum [5]

Környéken[szerkesztés]

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Magyarországról a Malév illetve AirFrance járatok a Charles de Gaulle [CDG] repülőtér 2-es termináljára, az easyJet járatok az Orly repülőtér déli termináljára (Orly-Sud) érkeznek [6]. A WizzAir Budapest - Párizs (Beauvais) járatát 2010. január 11-én beszüntette [7]. Bejutás a városba:

  • Charles de Gaulle [CDG] repülőtér:
    • A legjobb megoldást az RER (párizsi agglomerációs vasút) B vonala jelentheti, amely közvetlen összeköttetést nyújt Párizs belvárosával. Az RER-nek két megállója van a repülőtéren: Aéroport CDG 1 (repülőtér 3-as termináljánál, a megálló nevében szereplő "1" ne tévesszen meg senkit), Aéroport CDG 2 (repülőtér 2-es terminálja, az RER végállomása). A repülőtér termináljai között ingyenesen igénybe vehető a CDGVal nevű automatikus metróvonal. Az út Párizsig RER-rel 8,40€-be kerül [2010], de ezért az árért még Párizsban átszállhatunk metróra is. A tömegközlekedés szempontjából a repülőtér az 5-ös zónában található. Az RER bizonyos napszakokban (csúcsidőben általában nem) közvetlen járatként is üzemel Párizs és a reptér között. Amikor elérkeztünk az RER megállóba, érdemes megszámolni a peronon lévő képernyős utastájékoztatón (ha van idő), hogy az adott járat hány helyen áll meg Aéroport CDG és Paris Nord (vagy Paris - Gare du Nord) között: az a legjobb, ha nem áll meg sehol, ehhez képest eggyel jobb, ha csak 4-5 helyen, mert a keresztezett elővárosok nem számítanak jó környéknek (összességében nem szoktak atrocitások lenni, de a biztonságérzet miatt a nem közvetlen járatoknál érdemes abba a vagonba beszállni, mint más utazók - ha olyan kocsiba szállunk, amely a reptérnél még üres, nagy esélyünk van rá, hogy telítődés közben egyedül maradhatunk europidként - ami nem feltétlenül jár veszéllyel, de első benyomásunkat Párizsról megváltoztathatja...). 2012 közepéig a reptér és Aulnay-sous-Bois között az RER 23:00-tól nem jár pályafelújítási munkálatok miatt (ilyenkor legegyszerűbb megoldás a később is említett, éjféltől járó éjszakai busz N143 [8]). Az első RER szerelvény Párizsból a Gare du Nord-ról (de a felszínről, nem a föld alatt) indul 4:53-kor, az első vonat a reptérről 4:56-kor indul. Normális esetben a vonatok a Gare du Nord föld alatti állomásról indulnak, ill. érkeznek, és a reptér felől ill. felé egész Párizst átszelik észak-dél irányban (kivéve a hajnali szerelvények a reptér felé ill. sztrájk idején).
    • Éjszaka éjszakai buszokkal (Noctilien) érdemes kimenni a repülőtérre Párizsból, ill. a repülőtérről bejönni Párizsba. A buszok a Gare de l’Est elől indulnak, illetve oda érkeznek. A kétféle éjszakai busz közül az N143-ra [9] szálljunk, mert az egy órával is gyorsabb, mint az N140-es (tehát érdemes kivárni). A repülőtéren a busz Párizs felől az alábbi megállóhelyeken áll meg:
      • 1. Aéroport Charles de Gaulle T2 (2.02-es kapu),
      • 2. Aéroport Charles de Gaulle T1 (12-es kapu),
      • 3. Aéroport Charles de Gaulle T3 (buszpályaudvar), tehát a kettes terminálra érkezik először. A buszok követési ideje kb. fél óra egész éjszaka.
    • Busszal napközben. A Roissybus az Opera és a CDG között közlekedik, 9,40€-ért visz be az Operáig. Az út 45-60 percig tart. Körülbelül ennyi ideig tart a 350-es és 351-es busszal is, amelyek 5,10€-ért visznek be a városba: az első a Gare de l’Est-re, a másik a Place de la Nation-ra. Az AirFrance által üzemeltetett autóbuszok (Cars AirFrance) kicsit drágábbak, de közülük olyan is van, amely akár az Orly-ra is kiviszik az utasokat (19€), Kb. 15€-ért pedig a Porte Maillot-ra, a Diadalívhez (Étoile), vagy a főbb pályaudvarokhoz viszik az utasokat. Ezek a buszok a 2-es és 1-es terminálnál is megállnak, a kettesen több helyen is. [10]
    • TGV: a híres franciaországi gyorsvasút vonalainak egy része megáll az Aéroport Charles de Gaulle 2 – Gare TGV állomáson is, amely a kettes terminálon található. TGV-vel Párizsba nem lehet bejutni, de gyakran indul innen járat a DisneyLandbe, valamint elég sokfelé Franciaországba, sőt még Brüsszelbe is. [11]
    • Az AirFrance buszokon és a TGV-vonatokon kívül minden tömegközlekedésre érvényes a párizsi tömegközlekedési bérlet (Navigo). A reptér az ötödik zónában van, Párizs pedig az elsőben.
  • Orly [ORY] [12]
    • A leggyorsabb megoldás az ORLYVAL+RER B párosítás. Az ORLYVAL egy automatikus metró, amely megáll az Orly két terminálján (és e kettő között ingyenes is), és eztán az RER (párizsi agglomerációs vasút) B vonalának Robinson megállójába érkezik. Itt az RER B-re szállva közvetlenül Párizsba, vagy a másik repülőtérre a Charles de Gaulle-ra juthatunk. Az ORLYVAL megállói: 1. Orly Sud (K kapu) 2. Orly-Ouest (A kapu az érkezések szintjén) 3. Robinson. Az RER B egész párizst átszeli dél-észak irányban, Párizsban több helyen is megáll. Az út hossza a belvárosig kb. 30 perc. Az út 10,25€-ba kerül.
    • „Paris par train” (azaz Párizs vonattal). Az Orly-Sud F kapujából, és az Orly-Ouest G kapu érkezési szintjéről rendszeresen közlekednek buszok az RER C vonalának Pont de Rungis nevű állomásához. Az út ára: 3,80 € (RER) + 2,50 € (busz). Az út hossza kb. ugyanannyi, mint az előzőnél.
    • busszal:
      • 183: legkevésbé szerencsés, Párizs határához (Porte de Choisy) megy 50 perc alatt, és még onnan be kell jutni a városba. Ár: 1,80€. Innen még valószínűleg metróra kell szállni. Indulás: Orly-Ouest D/G kapu ÉRK.
      • 285: egyik legjobb megoldás. Indulási hely: Orly Sud. Körülbelül 15 perc alatt elvisz a 7-es metró Villejuif – Louis Aragon végállomására, ahonnan metróval gyorsan a városba juthatunk. Ár: 1,80€
      • OrlyBus: 20/30 perc alatt beér Párizs Denfert-Rochereau RER állomására. A reptéren két helyen áll meg: Orly-Sud H kapu, Orly Ouest ÉRK szint G kapu. Ár: 6,60€.
      • AirFrance járatok. Lásd. CDG reptérnél.
    • éjszakai busszal: Párizsból két éjszakai buszjárat közlekedik a reptérre, ezek közül az N31-es nem javallott (nagyon sokáig tart az út). A legjobb az óránként közlekedő N144[13], amely Párizs Gare de l’Est-ről indul, de érinti még Châtelet, Bastille, Gare de Lyon és Place d’Italie megállóhelyeket. Vigyázat: az Orly ennek a vonalnak nem a végállomása: Párizsból Corbeil-Essonnes irányba tartva a Place d’Italie utáni következő megálló (tehát Párizst elhagyva már az következik). Időtartam a Gare de l’Est-ről: 46 perc.
    • A tömegközlekedés szempontjából az Orly repülőtér a 4-es zónában van, Párizs pedig az egyes zóna. A fent felsorolt járművek közül a párizsi bérlet (Navigo) az OrlyVal automatikus metróvonalra és az AirFrance buszokra nem érvényes, a többire igen. Az Orlyval az Orly két terminálja között ingyenes, Orly-Ouest és Robinson között viszont nem!

Vonattal[szerkesztés]

Párizs Budapestről csak bécsi vagy müncheni átszálással érhető el. A vonatjegy árak magasak, így nem feltétlen kifizetődő az így érkezés.

Franciaországon belülről, Németországból, Svájcból, Londonból és a Benelux-államokból azonban Párizs rendkívül könnyen és gyorsan elérhető vonattal, mivel a Nyugat-Európai gyorsvonathálózat (TGV, Thalys, Eurostar) kiemelkedő jelentőségű központja.

Busszal[szerkesztés]

Budapestről heti háromszor indul Eurolines járat Párizsba [14]. Erre már irányonként 9900 Ft-ért lehet jegyet kapni, de ha épp nem jut ilyen, az utazás ára mintegy 25 000 egy útra, 45 000 Ft menettérti útra.

Még Párizs és Brüsszel között jár nagy számú buszjárat, de más közép- és nyugat-európai nagyvárosokból is járnak ide járatok. Részletek: [15]. Www.parizsbusz.hupont.hu +36308695857

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Jegyek: [16].

Metróval[szerkesztés]

Párizs közlekedésének legfontosabb elemét a metrók alkotják. A 14 metróvonal az amúgy kis területű várost rendkívül sűrűn behálózza, ezért bármilyen jellegű utazásnál a metró az elsődleges alternatíva.

Az utazást tovább könnyíti, hogy a metrók gyorsak és sűrűn járnak (és későig: 1.30-ig), valamint hogy a metróra szóló jegy mindaddig érvényes, amíg el nem hagytuk a metró területét, azaz korlátlan számú átszállásra jogosít.

A metróhoz való bejutáshoz érvényes jeggyel vagy bérlettel kell rendelkezni, ezt a belépő kapunál a megfelelő helyre be kell dugni, amely csak akkor nyílik, ha a jegy érvényes. A jegyet az érvényesítés után el kell venni, mert a Metró Redőrség bármikor kérheti azt, és hiányában komoly bűntetést szabhat ki.

Busszal[szerkesztés]

Nemzetközi, rendszeres kis buszjáratok ,Franciaországba,Párizsba! Budapest-Párizs: 24000ft/fő! Oda-vissza: 10°%kedvezmény! További információ: www.budapestparizsbusz.hupont.hu

Kerékpárral[szerkesztés]

Gyalog[szerkesztés]

Taxival[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

  • Formule 1 szállók Párizs külvárosaiban [17]
  • Hotel Paradis Paris 41 rue des Petites Ecuries (Métro: Bonne Nouvelle), +33 (0)1 45 23 08 22 (), [18]. A Paradis egy bájos 3 csillagos hotel Párizs 10. kerületében. Közelében található a híres l'Opéra Garnier. A Hôtel Paradis ideális helyen található, egy tipikus párizsi utcában található, félúton a Gare du Nord pályaudvar és a tekintélyes OpéraGarnier Párizsban. A közeli Grands Boulevards tökéletes bevásárló-és esti szórakoztató egy sor színházak és mozik. Közvetlen metró eljuthat a Notre-Dame katedrális, a történelmi Saint-Germain kerület vagy a Montmartre, nincs idő.
  • Hotel Sophie Germain 12 rue sophie germain (Métro: Mouton-Duvernet), +33 (0)1 43 21 43 75 (), [19]. L'Hotel Sophie Germain est idéalement situé sur la Rive Gauche de Paris, près de la helyen Denfert-Rochereau, à quelques perc de la Gare Montparnasse et du Quartier Latin. Très könnyed d'Acces pour les szalonok de la Porte de Versailles et aussi de Villepinte. L'Hotel Sophie Germain sera votre pont de Indulás öntsön découvrir les plus Beaux műemlékek de Paris.
  • Paris Hotel - Foglaljon közvetlenül a szálloda Paris szabad

vakáció[szerkesztés]

  • HOLIDAYFLAT – Legolcsóbb Szezonális Nyaraló Párizs (HOLIDAYFLAT vakáció), (), [20]. A széles választéka apartmanok, stúdiók és szobák jó a nyaralás vagy üzleti út Párizsba nagyon alacsony áron. Szobák jó Lowcost javasolt Holidayflat egy igazi jó terv azoknak, akik jól tudják, hogy nincs szolgáltatás, és minden épül önkontroll ügyfél után az előző. A stúdiók és apartmanok standard és luxus minden élvezze a személyre szabott üdvözlő. Lehetősége további csökkentését megosztásával linkek FACEBOOK. , Hogy az apartmanok, stúdiók és szobák, kínál Holidayflat Párizsba, kövesse ezt a linket: HOLIDAYFLAT 19 € / éj jó szoba 2 fő részére. 11 € / szoba jó 1 fő részére.  edit

Vendéglátás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Párizs témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!