Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Oroszország

A Wikitravelből

Európa : Kelet-Európa : Oroszország

Ugrás: navigáció, keresés

Tartalomjegyzék


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Moszkva
Államforma	Föderáció
Pénznem	rubel (RUB)
Terület	17 075 200 km²
Népesség	143 420 309 (2005)
Nyelv	Orosz
Vallás	Ortodox
Elektromos hálózat	220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám	7
Internet TLD	.ru
Időzóna	UTC +3 (UTC +2-től +11-ig)

Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki. Bár az ország bővelkedik a természeti és kulturális látnivalókban, elsősorban a komoly korlátozosák és a gyenge minőségű szolgáltatások miatt a turisták által mégse a leglátogatottabb célpontok közé tartozik.

Oroszország számos országgal határos. Európai része északnyugaton Norvégiával és Finnországgal, nyugatról Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, délnyugatról Fehéroroszországgal és Ukrajnával, illetve a Kaukázusoknál Grúziával és Azerbajdzsánnal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a Balti-tenger, délről a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger határolja. Ázsiai része délről Kazahsztánnal, Kínával és a két ország közé zárt Mongóliával, illetve tengeren keletről Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a Jeges-tenger mossa.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Partjai, szigetei

Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal.
Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak.
A Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik.
Legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.

[szerkesztés] Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

A Kelet-Európai-síkság vagy Orosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
- Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
- Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-hátság, Balti-hátság.
- Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Voliny-Podóliai-hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz-hátság, Volga menti hátság, Oka–Don-síkság.
- Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
- Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó.

Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.

A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

Szibéria
- A Nyugat-Szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Kazah-hátságig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye.
- A Közép-szibériai- fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától kelet felé a Kelet-Szibériai-hegység vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai: az Altaj-hegység, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4 506 m), a Kolima-hegység, a Cserszki-hegység. A Kamcsatkai-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 méterrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), vagy a legaktívabb Karimszkij-vulkán.
- Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a Szajáni-hegység, a Jablonovoj-hegység és a Sztanovoj-hegység.

[szerkesztés] Vízrajz

Tavai: Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói: Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

Jenyiszej – 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
Ob – 3 680 km, az Irtissel – 5 642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere
Léna – 4 400 km
továbbá a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora és a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

Volga – 3 530 km, Európa leghosszabb folyója, mellékfolyói az Oka és a Káma.

A Fekete-tenger irányába haladnak:

a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

Amur – Silka – Onon vízrendszer – 4 400 km

Csatornái: Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km), Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km), Volga-Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

[szerkesztés] Éghajlat

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

[szerkesztés] Régiók

Távol-Kelet

Nyugat-Szibéria

Urál

Északnyugat-Oroszország

Kalinyingrádi
terület

[szerkesztés] Turisztikai kínálata

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

Irkutszk
Jaroszlav
Moszkva - Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.
Szentpétervár - Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négymillió lakosával Moszkva után az ország második legsűrűbben lakott városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár van a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Vlagyivosztok
Volgográd

[szerkesztés] Természeti helyszínek

[szerkesztés] Látnivalók táblázata

Természeti örökség

Tájegységek

Természetvédelmi területek

Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

Városok

Történelmi emlékhelyek

Várak, erődök

Paloták, kastélyok

Egyházi épületek

Folkorisztika, népi építészet

Múzeumok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Ételek

Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

[szerkesztés] Italok

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

Magyarországról (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza) napi egy vonat járat Moszkvába. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként.

Ezen kívül az Európai Unióból Moszkvába még Berlinből, Helsinkiből, Szófiából Bukaresten át, Tallinnból napi 1, Varsóból és Rigából napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő Kalinyingrád–Moszkva útvonalon) jár.

Szentpétervárra Helsinkiből napi 3, Tallinnból és Vilniusból napi 2 alkalommal lehet eljutni. Kalinyingrádba a lengyelországi Elblągból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár.

A FÁK-államok (leszámítva a Kaukázus államait és Türkmenisztánt) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [1].

Pekingből heti kétszer (egyik alkalommal Mongólián keresztül), Ulánbátorból hetente további egy vonat megy Moszkvába, illetve egy személyvonat Irkutszkba.

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Ukajnából

jahj ha én azt tudnám leirnám de unatkoztam ezért iratm ez a semmit

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Közlekedés helyben

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Autóval

menj egyenesen 500 km majd fordulj alra felülsz vársz és indul a busz

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

Útlevél és vízumrendelkezések: Oroszországba magyar állampolgároknak csak érvényes vízummal lehet utazni. 2007-től azonban a vízumügyintézés jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban volt. A vízumhoz mindössze egy oroszországi lakos meghívólevele (korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak a hivatalos levél számít ennek) vagy turistavízumhoz egy szállásfoglalás visszaigazolása elégséges. Előre váltott menetjegyet se kérnek már, csak tranzitvízum kiállításához. A vízum kiállítás díja egységesen 35 €. További részletek: [2]. Fontos továbbá tudni, hogy ha valamely városban három napnál tovább tartózkodunk, a helyi rendőrségen be kell jelentkezni (ha a szállásadónk ezt nem teszi meg helyettünk).