Olaszország

A Wikitravelből

Európa : Dél-Európa : Olaszország

Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Image:It-flag.png
Általános adatok
Főváros Róma
Államforma Köztársaság
Pénznem euró (EUR)
Terület 301 230 km2
Népesség 57 715 625 (2002)
Nyelv Olasz
Vallás Római katolikus
Elektromos
hálózat 		220V/50Hz (C, F, L típus)
Behívószám 39
Internet TLD .it
Időzóna UTC +1

Olaszország Dél-Európa egyik állama, az Európai Unió tagja. Számtalan történelmi emléke (a legtöbb világörökségi helyszín itt található a világon) a turisták számára közkedvelt úticéllá teszi. Az ország nagyrészt az Appenini-félszigeten fekszik, így szárazföldi határa rövid; keletről Szlovéniával, északról Ausztriával és Svájccal, nyugatról Franciaországgal érintkezik. Keletről az Adriai-tenger, délről a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén-tenger és a Ligúr-tenger mossa partjait.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Olaszország domborzati szempontból a következő nagytájakra osztható:

  • A Pó-alföld: harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
  • Az Appenninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában.

Olaszország aktív vulkánjai:

  • Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
  • A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.

  • Szigetek (földrajzi csoportosítás szerint) :
    • Szicília (olaszul Sicilia): a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km2.
    • Szardínia (olaszul Sardegna): kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől pedig déli irányban fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület.
    • A Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
    • A Tirrén-tenger szigetei
    • Az Adriai-tenger szigetei
    • A Ligur-tenger szigetei
    • A Jón-tenger szigetei
    • A tavi szigetek
    • A Velencei-lagúna szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado.

[szerkesztés] Vízrajza

Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai: Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como). A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

[szerkesztés] Éghajlat

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
  • Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

[szerkesztés] Régiók

[szerkesztés] Turisztikai kínálata

[szerkesztés] Kulturális turizmus

[szerkesztés] Műemlékvárosok

  • Róma – Olaszország fővárosa, egyben Európa egyik legnagyobb történelemmel rendelkező, legtöbbet látogatott városa.
  • Velence – Lagúnáiról, gondoláiról és karneváljáról híres, vízre épült, különleges hangulatú város. Róma után a legkeresettebb turistacélpont.
  • Milánó – Párizzsal együtt a divat fővárosa, a komolyzenei világ meghatározó centruma.
  • Ravenna - bizánci és korakeresztény kulturális emlékeiről nevezetes történelmi város.
  • Firenze – Toszkána központja, művészettörténeti remekmű, különösen reneszánsz emlékekben gazdag.
  • Nápoly – A közeli Vezúvról és környékéről (Pompeii, Herculaneum) híres város.
  • Genova – A Földközi-tenger legnagyobb kikötővárosa, Kolumbusz szülővárosa.
  • Trieszt - az Adriai-tenger fontos kikötője, de piacairól is ismert.
  • Verona -

[szerkesztés] Üdülőturizmus

[szerkesztés] Tengerparti üdülőhelyek

  • Adriai part
    • Friuli part
    • Venetoi part
    • Emilia-Romagna partja
    • Marche part
    • Abruzzo part
  • Földközi-tenger partja
    • Kalábria partja
  • Tirrén part
    • Campania partja
    • Toszkána partja
  • Liguri part

[szerkesztés] Hegyvidékek

[szerkesztés] Tóvidékek

[szerkesztés] Természetjárás, túrázás

[szerkesztés] Nemzeti parkok

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2007-ben 22 volt.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Ünnepek

  • Capodanno – január 1. (Újév napja)
  • Epifania – január 6. (Vízkereszt)
  • Az Olasz Egység Napja – március 18. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Festa del Santo Patrono (Velence) – április 2. (Szent Márk ünnepe)
  • Venerdi Santo – Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Pasqua – Húsvét
  • Lunedi dell'Angelo – Húsvéthétfő
  • Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás Ünnepe, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, Nemzeti Ünnep
  • Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe)
  • Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős.
  • Festa del Santo Patrono (Firenze) – június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Róma) – június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe)
  • Assunzione – Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenetele)
  • Festa del Santo Patrono (Nápoly) – szeptember 19. (San Gennaro)
  • Tutti i Santi – november 1. (Mindenszentek ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Milano) – december 7. (Szent Ambrus)
  • Immacolata – december 8. (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe)
  • Natale – december 25. (Karácsony)
  • Santo Stefano – december 26. (Karácsony, Szent István napja)

[1] [2]

[szerkesztés] Fesztiválok, rendezvénysorozatok

  • A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia): A Biennálé Alapítványa (Fondazione della Biennale) szervezi a Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállítást (Esposizione Internazionale d'Arte), a Velencei Építészeti Biennálét (Mostra Internazionale di Achitettura), a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált (Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica). További rendezvényei: a Zenei Fesztivál (Festival della Musica), a Táncfesztivál (Festival della Danza) illetve a Színházfesztivál (Festival del Teatro). Fontos szerepet játszik a kortárs művészeti irányzatok bemutatásában.
  • A Sanremói Fesztivál (Festival di Sanremo vagy Festival della canzone italiana): A Liguri Riviéra partján 1953 óta rendezik az "Olasz dal fesztiválját", amelyen neves könnyűzenei előadók mutathatják be tehetségüket.
  • Pavarotti és barátai (Modena)
  • Operarendezvények sorozata (Verona)
  • Festivalbar koncertsorozat, minden nyáron Olaszország különböző helyszínein. Egy-egy ilyen koncert alkalmával egy külföldi előadót is meghívnak. A fontosabb koncerteket a Mediaset Italia 1 csatornája közvetíti. Május végén kezdődik rendszerint Milánóban a Dóm téren és szeptember közepén ér véget a Verona-i arénában, ahol kiosztják a "legjobb lemez" és "legjobb előadó" díjakat.

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Ajánlott utazási időszak

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Repülővel

Olaszországba több fapados járat is indul. A Wizzair Rómába heti négyszer, SkyEurope(már nem indít járatot Magyarországról) Rómába, Nápolyba, Milanóba illetve nyáron Riminibe és a szicíliai Cataniaba indít járatokat. A MALÉV napi 3 járatot Milánóba, 2 járatot Velencébe, Rómába és Firenzébe indít járatokat.

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Busszal

Olaszországba több Eurolines járat is indul. Budapest–Velence–Firenze és a Budapest–Padova járaton heri kettő, Budapest–Milánó vonalon heti egy járat jár. Két szezonális járat is közlekedik a venetoi Lido di Jesolo, és az Emilia-Romagna régióban lévő Rimini és Cattolica üdülőhelyekre. Léteznek akciós buszos ajánlatok, de érdemes egyéb utazási módokat is megnézni, mivel olcsóbbak, gyorsabbak és kényelmesebbek lehetnek.

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Közlekedés helyben

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Taxival

[szerkesztés] Kerékpárral

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

  • Hivatalos pénznem: 2002. január 1-től az Euro. 1 Euro = 100 cent. 1 euro = 250 - 280 Ft

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Szokások

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

[szerkesztés] Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Térképek

Linkgyűjtemények

Hasznos információk

Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

A lap eredeti címe "http://wikitravel.org/hu/Olaszorsz%C3%A1g"