Nyugat-Dunántúl

A Wikitravelből

A Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye (leszámítva a balatoni régióhoz tartozó Keszthely környékét) alkot.

Természetföldrajz[szerkesztés]

Domborzata - természeti tájai[szerkesztés]

  • A Soproni-hegység - A korábban az Alpokaljához jelenleg a Nyugat-Dunántúli-peremhegyvidékhez tartozó táj olyan alpesi hegységnyúlvány, mely csak óidei kőzetekből épül fel. Fillit, kristályos pala és gneisz az alkotóeleme, legmagasabb pontja 552 m. Csapadékokban bővelkedő táj, bükkösökkel és fenyvesekkel.
  • A Rábaköz - települések: Dör, Árpás, Csorna, Szany, Bogyoszló, Kapuvár, Mihályi
  • A Szigetköz - Mosonmagyaróvár és Győr között, a Duna két ága alakította ki a tájat. Kisebb szigetek, holtágak, morotvák, hordalékkúpok sokasága teszi érdekessé és színessé. Igazi horgászparadicsom és a vízi sportok rajongóinak kedvelt célpontja. Települései: Dunakiliti, Lipót, Hédervár, Lébény
  • A Sokoró - települések: Tényő, Táp, Gyarmat, Kajárpéc
  • A Kőszegi-hegység - A korábban az Alpokaljához jelenleg a Nyugat-dunántúli-premehegyvidékhez tartozó táj olyan alpesi hegységnyúlvány óidei kőzetekből, melyet középkori üledékek borítanak. Legmagasabb pontja az Írottkő (882 m), mely a Dunántúlnak is egyben a legmagasabb csúcsa. Csapadékokban bővekedő táj, bükkösökkel és fenyvesekkel. Települései: Cák, Velem, Bozsok, Kőszegszerdahely.
  • A Kemenesalja-Marcalmente "Nyugat-Dunántúlon, Vas megye keleti részén, és Veszprém megye nyugati szegélyén terül el. Határát északnyugaton, Pápoctól Ostffyasszonyfáig a Rába völgye alkotja, keleten a Marcal melléke képezi a határt. Magában foglalja a Celldömölk kistérséget, ezenkívül a Marcal jobb partján, Veszprém megyében további 7 község tartozik hozzá. Területe több földrajzi tájegységet érint, nagyobb részét a Kemenesalja kistáj foglalja el, ehhez csatlakozik északnyugaton az Észak-Kemeneshát fennsíkszerűen kiemelkedő kavicsplatója, helyi elnevezéssel a Cser, míg keleten a Marcal-medence középső részét érinti". A kistáj felszínét, tájképi elemeinek négy elkülönülő területe nyugatról kelet felé a következők: A Rába völgye, Kemenesalja (Ság-hegy), Marcal melléke, Kemeneshát.
  • A Vasi-Hegyhát - a Rába völgysíkjától délre helyezkedik el, 220-250 m magasságban, a Zala völgyének irányába mélyül. Mai felszíni formáját a vizek alakították, formálták. Erdős, tagolt dombvidéki tájegység, csapadékos, hűvös éghajlattal. Az a kistáj, melynek keleti vonulatain (192 km2) területen fekszik az Őrség alsó, Magyarországhoz tartozó 18 községe (Pankasz, Magyarszombatfa, Kercaszomor, Őriszentpéter, Szalafő...). A felső Őrvidék a trianoni békediktátummal Burgenland osztrák tartományhoz került, az alsóból is három falu Szlovéniához. A Vasi-Hegyhát legmagasabb, határ menti sávja a Vendvidék. Igazi vend község Orfalu (Andovci) vagy Felsõszölnök (Cornji Senik). Települések a hegyháton: Hosszúpereszteg-Szajk, Csehmindszent, Csehi, Nagytilaj, Bérbaltavár, Oszkó, Püspökmolnári, Kám-Jeli,Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Pácsony,Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Gersekarát, Halastó, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Döröske, Körmend, Nagymizdó, Szarvaskend, Katafa, Döbörhegy, Nádasd. (lásd: népi építészet és folklorisztika fejezet lent).
  • A Zalai-dombvidék vagy Zalai-dombság (Zala megye) - korábban a Dunántúli-dombság, jelenleg az Alpokalja tágabb környezetének illetve Nyugat-Magyarországi-peremhegységeknek a részeként szerepel a különböző földrajzi leírásokban. A dombvidék felszíni formái hasonlóak a Dunántúli-dombság vidékeinek külső formáihoz. Az Alpokaljához azonban közelíti nyugati fekvése, éghajlati hasonlósága (bőséges csapadék) és talajviszonyai (erdőtalajok) valamint növénytakarója (fenyőerdők). Az agyagos lejtők gyakori csuszamlásai miatt az emberek egymástól távol fekvő dombtetőkön települtek le, így alakult ki a "szeges" és "szeres" település (a helységek nevei is őrzik e jellegzetességet). A dombság vidékén indult be a magyarországi kőolajbányászat a két világháború között időszakban. A dombvidéket öt dombhátság alkotja: Göcsej (Települései: Böde, Nova, Kávás, Zalalövő, Csesztreg, Nemesnép), Hetés (Települései: Rádiháza, Szentgyörgyvölgy), Egerszeg-Letenyei-dombhát, Nemesbük-Türjei-dombhát és a Zalakaros-Zalaapáti-Zalaszentgróti-dombhát.

Nevezetességek települések szerint (Tourinform nyomán)[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye nevezetességei

  • Győr (Győr-Moson-Sopron megye) - A "Folyók városaként" ismert egykori római Arrabona, a középkor óta püspökségi központ. Óvárosa a Káptalan-dombon terül el. Neves látnivalói a „basilica minor” rangú püspöki székesegyház, a Papnevelde, a Borsos Miklós Múzeum, a Kreszta-ház, a Patkó Imre -gyűjtemény, a Szent Ignác-templom, a Városháza és az Eszterházy kastély. Ismert nevezetessége a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő.
  • Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye) - Korábban Eszterháza, az egykori hercegi rezidencia. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt, „Magyar Versailles”-nak is nevezik.
  • Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye) - Római kortól létező település a Szigetköz határán. Legrégebbi épülete az Óvári vár, ahol 1818-ban Albert Kázmér herceg megalapította a Magyar-Óvári Gazdasági Magán Tanintézetet. Látnivalói Cselley-ház, Gyurkovich-gyűjtemény, Városháza, Hansági Múzeum. Legrégebbi épülete az Óvári vár, ahol 1818-ban Albert Kázmér herceg megalapította a Magyar-Óvári Gazdasági Magán Tanintézetet. Termálfürdőjének vize mozgásszervi- légzőszervi és gyulladásos betegségekre használható.
  • Nagycenk (Győr-Moson-Sopron megye) - A Nagycenki Széchenyi kastély Széchenyi István (1791-1860) gróf Széchenyi István családi birtokainak központja volt, ő maga az 1840-es években tartózkodott itt. A Széchenyi-kastélyt 1969–73 között állították helyre, és 1973-ban megnyitották benne a Széchenyi István Emlékmúzeumot. Az épületegyüttes egy részében, a keleti oldalon a méntelep, a nyugati épületrészt lezáró „Vörös kastélyban” a Kastély Szálló (szálloda, étterem, kávézó) kapott helyet. A homlokzat oromzatán egy nagy Széchenyi-címert láthatunk. A bejárati ajtók mögött a "sala terrena", a fogadóterem helyezkedik el. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. A kastélytól 2600 m hosszú út vezet a családi kriptához melyet 260 esztendős hársfák szegélyeznek, s melyben a „legnagyobb magyar” nyugszik nejével. További kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton.
  • Pannonhalma (Győr-Moson-Sopron megye) - A megye különleges értéke a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza. A Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.
  • Sopron (Győr-Moson-Sopron megye) - A „civitas fidelissima” („leghűségesebb város”) címet kiérdemlő hangulatos település, mely egyben Magyarország műemlékekben leggazdagabb helysége - közvetlenül Budapestet követi a rangsorban. Már a római korban létezett Scarbantia néven. Látnivalói: a Tűztorony, magángyűjtemények (Stornó-gyűjtemény), a Lábas-ház, a Fabricius-ház, a Római Kőtár, a Patikamúzeum és az ország egyetlen Pékmúzeuma, az Orsolyita-templom, a Caesar-ház, az Ózsinagóga, az Eggenberg-ház, a Szent György-templom, a Templom utca múzeumai, az Esterházy-ház. Felette emelkedik a Lővérek, a Soproni Tájvédelmi Körzet védett területe. A város a soproni borvidék központja.

Vas megye nevezetességei

  • Bük (Vas megye) - Európa hírű fürdőhely, melynek nevét gyógyvize tette ismertté. 35 ha területen fekvő 14 medencés fürdője az osztrák határtól pár kilométernyire fekszik. A fürdőváros szolgáltatásait golfpályák egészítik ki.
  • Ják (Vas megye) - A település őrzi Magyarország legszebb román korból származó templomainak egyikét, a Szent Jakab-plébániatemplomot.
  • Körmend (Vas megye) – Batthyány-Strattmann-kastély épületében a Rába Helytörténeti Múzeummal, a család levéltárával illetve melléképületében az unicumnak számító Marc Cipőtörténeti Múzeummal.
  • Kőszeg (Vas megye) - Igen nevezetes történelmi emlékhely, melynek hírére 11 órakor is szólnak a harangok. Legismertebb építménye a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.
  • Sárvár (Vas megye) – Gyógy- és Wellness Fürdője illetve a Sárvári Termálkristály alapozta meg újra hírnevét a kisvárosnak.
  • Szombathely (Vas megye) – Megyeszékhely, Savaria római kori emlékeivel büszkélkedhet a Borostyánkő-út mentén. A Romkertben fórumon intézmények romjai, Pannonia legnagyobb mozaikja és Mercurius–szentély kerültek felszínre. Az ásatásokon előkerült leleteket a Savaria Múzeum őrzi. Az Iseum Romkertben a II. századi Isis-szentély romjai magasodnak. Későbbi időkből származó látnivalói: a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria és a Kámoni Arborétum.
  • Vasvár (Vas megye) – 1664-ben itt született meg a vasvári béke, melyre emléktábla hívja fel a figyelmet. Látnivalói: domonkos templom, Vasvári Helytörténeti Múzeum. A Szentkút-kápolna ismert búcsújáróhely. Termálfürdőjét, a Szentkút-fürdőt a zöldövezetben alakították ki.

Zala megye nevezetességei

  • Egervár (Zala megye) – Várkastélyában található a Magyarországon egyedülálló kezdeményezés, az Almaút Információs Központ, amely Vas és Zala megyét látja el hasznos tudnivalókkal a környéken legnagyobb arányban termesztett gyümölccsel kapcsolatban.
  • Lenti (Zala megye) - város Zala megye délnyugati szélén, Szlovénia, Ausztria és Horvátország közelében. Igazi kincse gyógyvize, melyre az 1978-ban megnyílt fürdőlétesítmény épül. A lenti vár a XVIII. század óta sokáig magtárként volt használatos.
  • Nagykanizsa (Zala megye) – megyei jogú város, Dél-Zala központja. Főbb látnivalói: az Erzsébet tér és környéke, a Vasemberház, a Batthyány kastély a Thúry György Múzeum kiállításával.
  • Zalaegerszeg (Zala megye) - megyeszékhely. Főbb látnivalói: az Olajipari Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park, és a Göcseji Múzeum, a Megyei Bíróság (egykori vármegyeház) épülete, az 1975-ben épült Tv-torony, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori zsinagóga). Természeti látványossága az Azaleás-völgy és a Gébárti tó. A szórakozni vágyókat az Aquapark élményfürdő, a Termálfürdő és a Hevesi Sándor Színház fogadja.
  • Zalaszentgrót (Zala megye) – A zalai fehérborok termőterületének központja. Zala megye északkeleti szegletében fekvő város, melynek első írásos említése 1247-ből származik. Nevezetessége a Batthyány-kastély (1787) és a barokk-copf katolikus templom (1753-58) illetve az újjáépült Zala-híd (1840). Termálfürdője az újabb létesítmények sorában 2000-ben épült.

Nevezetességek tematikai felosztás szerint[szerkesztés]

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

  • Fertő-Hanság Nemzeti Parkhttp://www.ferto-hansag.hu/ Területe: Alapítva:
    • Bemutatóhelyei az Öntésmajori Múzeum – Hanság Élővilága Kiállítás (Öntésmajor), az Esterházy Madárvárta (Osli).
    • Tanösvények: Sziki Őszirózsa tanösvény, Vizi Rence túraútvonal, Hany István túraútvonal,
    • Látogatóközpontok: Kócsagvár – látogatóközpont (Sarród, Rév-Kócsagvár), a „Mekszikó” Látogatóközpont (Fertőújlak)
  • Őrségi Nemzeti Parkhttp://onp.nemzetipark.gov.hu/ Területe: 43 933 ha. Alapítva: 2002,
    • Bemutatóhelyei a Pityerszeri Szabadtéri Falumúzeum (Szalafő) a Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy – Celldömölk), a Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg),
    • Tanösvények: Rezgőnyár tanösvény, Sárgaliliom tanösvény (Velemér-Magyarszombatfa)
    • Látogatóközpontok: Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter), Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg).
    • Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány.
    • Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne.
    • Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a botanikus kert elsődleges célja az erdészeti oktatás és kutatás segítése. A legnagyobb érték itt a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő


  • Írottkő Natúrparkhttp://www.naturpark.hu Területe: Alapítva: 1997. Határon átnyúló együttműködés eredménye. A 2004. évi, környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint " Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."
    • Bemutatóhelyei a Stájerház Erdészeti Múzeum és Erdei Iskola.
    • Kirándulások Kőszeg-Hegyalján: Írottkő-kilátó, Óház-kilátó, Hétforrás, Hörmann-forrás, Szent Vid-hegy.

Nyugat-Dunántúl régió gyógyfürdői és termálfürdői[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye gyógyfürdői

  • Soproni Állami Szanatórium Balfi Részlege - Balf: A gyógyforrások már a római korban is ismertek voltak. Magas hidrogéntartalmú gyógyvízzel rendelkezik. Mozgásszervi betegségek (izületi, lágyrész betegségek, anyagcserezavar okozta izületi bántalmak), ortopédiai betegségek (gerinc, tartás), neurológiai betegségek, balesetek utáni utókezelések, bőrgyógyászati problémák kezelésre ajánlott.
  • Flexum Termál Gyógyfürdő és Uszoda - Mosonmagyaróvár: Az Egészségügyi Minisztérium 1967 – ben már elismert gyógyvízként tartotta nyilván a mosonmagyaróvári vizet. A fürdőben jelenleg négy medence van, alapterületük 340 m2, 255 m2, 1125 m2 és 680 m2. 2 db úszómedence és 2 db ülőmedence. A két ülőmedence egyike 37-38 fokos gyógyvizes a másik 30-32 fokos kevert gyógyvizes. Az úszómedencék vízhőfoka 26-27 C illetve 28-30 C- os. Összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos víz sok oldott sóval és kloridtartalommal. Mozgásszervi betegségek fürdőkezelésére, idült légzőszervi bántalmak esetén – belégzéses formában, gyomor- és bélbetegségek ivókúrával ajánlható. [1]
  • Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő - Győr: A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. 2004. október 3-án nyitotta meg kapuit a mai kor igényeinek megfelelő Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő. [2]

Győr-Moson-Sopron megye termálfürdői

  • Sára TermálHegykő: 1971-ben a Konyha-dűlő 11 hektáros területén gyógyhatású fürdőt építettek ki. 1969-ben kezdték el azt a fúrás, mely 1500 m mélységből percenként 400 liter 58°C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vizet fakasztott. A strand négy medencés, 2500 férőhelyes. Két, egyenként 180 m² területű, háromszög alakú medencéjében a fürdőzők ülőpadokra telepedhetnek. A medencék vize 38, illetve és 32°C-os. A 90 m²-es pancsolót 26°C-os vízzel töltik fel. 1976-ban nyílt meg a 33,3 m x 22 m-es úszómedence, amelyben rendszeresen edzéseket és versenyeket tartanak – ennek vize 24°C-os. A két ülőmedence elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, de a forrás gyomorbántalmak elleni ivókúrára is megfelel. [3]
  • Lipóti Termál- és Élményfürdő vagy LipótfürdőLipót: A termálfürdő 65°C-os termálvizével 2002 óta új arculattal fogadja a vendégeket. 3 hektár területen működik, két termálmedencével, egy úszómedencével, 600 m2 élménymedencével, gyermekpancsolóval és gyermekmedencével, 1600 m2 vízfelülettel. A medencék vízhőmérséklete 38 C-os, 32 C-os és 25°C-os. [5]

Vas megye gyógyfürdői

  • Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [6]
  • Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [7]
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [8]

Vas megye termálfürdői:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővitették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [10]

Zala megye gyógyfürdői

  • Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark - Lenti: Az 1970-ben talált 40 fokos termálvízre építették a fürdőt, mely 1978-ban nyílt meg, s utána folyamatos fejlesztésen ment keresztül. 2004 júliusában avatták fel a termálfürdő 1340 m2 felületű élménymedencéjét. A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi, izületi, gerinc és hátproblémák kezelésére alkalmas. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők. [11]
  • Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő - Kehidakustány: Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vízét a kénes gyógyvízek csoportjába sorolták, radont nem tartalmaz. Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott. [12]

Zala megye termálfürdői:

  • Aquacity Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark és Termálfürdő - Zalaegerszeg: a Gébárti Szabadidőközpontban, Ságod városrészben fekszik. A terület nagysága 7,5 ha, 6000m2-nyi vízfelülettel. 18 db csúszda (13 db felnőttek, 5 gyermekek részére) helyezkedik el itt. A komplexum a Széchenyi Terv támogatásával jött létre. [13]
  • Szent Gróth TermálfürdőZalaszentgrót: 2001-ben nyitotta meg kapuit, 2005-ben fedett fürdővel bővült. Négy szabadtéri és négy fedett medence, 1100 m2 vízfelület áll a fürdővendégek rendelkezésére. [14]
  • Bázakerettyei TermálfürdőBázakerettye: A vizet az 1990-es évek végén találták, a medencék 200-2002 között épültek. A fürdőben két melegvizes élménymedence, pezsgőfürdő, egy hidegvizes medence látogatható. Befogadóképessége: 2000 fő. [15]

Falusi turizmus[szerkesztés]

Települések: Bodonhegy, Dunaszeg, Felpéc, Fertőhomok, Fertőrákos, Hédervár, Hegykő, Nyúl, Pér, Rábaszentandrás, Tét, Városfalu.

Települések: Borgáta, Bozsok, Felsőszölnök, Gersekarát, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Rum, Szalafő, Vasszécsény, Velem,

Települések: Barlahida, Bázakerettye, Becsvölgye, Bödeháza, Boncodfölde, Csöde, Csonkahegyhát, Döbröce, Dobronhegy, Egervár, Gombosszeg, Kerkateskánd, Kiscsehi, Kiskutas, Lickóvadamos, Milejszeg, Nagyrécse, Nemeshetés, Pötréte, Szentgyörgyvölgy, Szentkozmadombja, Tilaj-Tilajújhegy, Zajk, Zalabaksa, Zalabér, Zalacséb, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló,

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Természeti tájak

Göcsej, Szigetköz, Kemeneshát, Kőszegi-hegység, Soproni-hegység, Sokoró, Zalai-dombság

  • Természetvédelmi területek

Fertő-Hanság Nemzeti ParkVilágörökség része, Fertőrákosi kőfejtő, Őrségi Nemzeti Park, Írott-kői Naturpark, Chernel-kert (Kőszeg), Jeli-arborétum, Kámoni arborétum (Szombathely), Pannonhalmai Botanikus Kert, Vépi arborétum, Zalakomári madárrezervátum

  • Gyógy- és termálvizek

Balf, Bük, Sárvár, Kehidakustány, Lenti

Épített örökség

  • Történelmi városok

Győr, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Sopron, Nagykanizsa, Szombathely, Zalaegerszeg

  • Várak, erődök

Győri vár, Jurisics-vár (Kőszeg), Lenti vár, Mosonmagyaróvári vár, Nádasdy-vár (Sárvár)

  • Paloták, kastélyok

Szapáry-kastély (Bük), Esterházy-kastély (Fertőd) (Fertőd), Püspöki Palota (Győr), Khuen-Héderváry-kastély (Hédervár), Széchenyi-kastély (Nagycenk), további kastélyok…

  • Egyházi építmények

Árpási templom, Csempeszkopácsi templom, Jáki templom, Kallósdi kerektemplom, Lébényi templom, Nagykapornaki templom, Pannonhalmi apátságVilágörökség része, Pusztacsatári templom, Sopronhorpácsi templom, Türjei templom, Velemi Szent Vid-kápolna

  • Múzeumok

Deák-kúria (Söjtör), Göcseji falumúzeum (Zalaegerszeg), Iseum (Szombathely), Olajipari Múzeum (Zalaegerszeg), Pityerszer (Szalafő), Savaria Múzeum (Szombathely), Xantus János Múzeum (Győr)

Kulturális rendezvények[szerkesztés]

Művészeti fesztiválok (Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége - http://www.artsfestivals.hu)

Győr-Moson-Sopron megye:

  • Budapesti Vonósok Haydn Fesztiválja (Fertőd)
  • Haydn Eszterházán (Fertőd)
  • Győri Tavaszi Fesztivál (Győr)
  • Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál (Győr)
  • Barokk Bál és Gyermekbál (Győr – Zichy-palota)
  • Magyar Táncfesztivál (Győr-Győri Balett)
  • Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál (Győr)
  • Barokk Nosztalgiák (Győr)
  • Soproni Ünnepi Hetek (Sopron)
  • Régi Zenei Napok (Sopron)
  • Magyarország Bormarketing Konferencia (Sopron)

Vas megye:

  • Kőszegi Várszínház (Kőszeg)
  • Nemzetközi Folklórnapok (Sárvár)
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny – IDSF Latin Világkupa (Szombathely – Művelődési és Sportház)
  • Savaria Történelmi Karnevál (Szombathely)
  • Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Szombathely)
  • Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál (Szombathely)
  • Őrségi Vásár (Őriszentpéter)
  • "...Természetesen, Őrség" – biogazdálkodási és ökoturisztikai szakkiállítás (Őriszentpéter)
  • Őrségi Rétesfesztivál (Kondorfa)

Zala megye:

  • Tavaszi Művészeti Fesztivál (Nagykanizsa)
  • Zalai Nemzetközi Néptáncfesztivál (Nagykanizsa)
  • Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál (Nagykanizsa)
  • Prószafesztivál (Zalaegerszeg)
  • Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó (Zalaegerszeg)
  • Egerszeg Fesztivál (Zalaegerszeg)
  • Egervári Esték (Egervár, Várszínház)

Hasznos információk[szerkesztés]

Tourinform irodák - Győr-Moson-Sopron megye:

  • Tourinform Gyõr-Moson-Sopron megye, 9021 Gyõr, Árpád út 32.,Tel:+36-96-522-255, Fax:+36-522-224, e-mail:gyor-m@tourinform.hu
  • Tourinform Gyõr, 9021 Gyõr, Árpád út 32., Tel:+36-96-311-771, Fax:+36-96-311-771, E-mail:gyor@tourinform.hu
  • Tourinform Sopron, 9400 Sopron, Liszt F. u. 1., Tel:+36-99-517-560, Fax:+36-99-517-561, E-mail:sopron@tourinform.hu
  • Tourinform Mosonmagyaróvár, 9200 Mosonmagyaróvár, Kápolna tér 16., Tel:+36-96-206-304, Fax:+36-96-206-304, E-mail:mosonmagyarovar@tourinform.hu
  • Tourinform Fertõd, 9431 Fertõd, Haydn u. 3., Tel:+36-99-370-544, Fax:+36-99-370-544, E-mail: fertod@tourinform.hu
  • Tourinform Pannonhalma, 9090 Pannonhalma, Petõfi u. 25., Tel:+36-96-471-733, Fax:+36-96-471-733, e-mail:pannonhalma@tourinform.hu
  • Tourinform Fertõszéplak, 9436 Fertõszéplak, Nagy Lajos u. 43., Tel:+36-99-537-140, Fax:+36-99-537-141

Tourinform irodák - Vas megye:

  • Tourinform Bük, 9737 Bük, Eötvös u. 11., Tel.: (94)558-419, (94)558-439, Fax: (94)359-322, Email: buk@tourinform.hu
  • Tourinform Körmend, 9900 Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László u. 5., (Batthyány-kastély), Tel.: (94)410-107, Fax: (94)410 - 132, Email: kormend@tourinform.hu
  • Tourinform Celldömölk, 9500 Celldömölk, Sport u. 8., Tel./fax: (95)423-940, Email: celldomolk@tourinform.hu
  • Tourinform Kőszeg, 9730 Kőszeg, Rajnis út 7., Tel.: (94)563-120, Tel./fax: (94)563-121, Email:koszeg@tourinform.hu
  • Tourinform Őrség, 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, Tel: (94)548-034, Fax: (94)428-791, Email: orseg@tourinform.hu
  • Tourinform Sárvár, 9600 Sárvár, Várkerület 33., Tel.: (95)520-178, Fax: (95)520-179, Email: sarvar@tourinform.hu
  • Tourinform Szombathely, 9700 Szombathely, Király út 1/a., Tel.: (94)514-451, Fax: (94)514-450, E-mail: szombathely@tourinform.hu

Tourinform irodák - Zala megye:

  • Tourinform Zalaegerszeg, 8900 Széchenyi tér 4-6. Pf: 506, Tel.: (92)316-160, (92)510-696, Fax: (92)510-697, E-mail: zalaegerszeg@tourinform.hu, http://www.zalaegerszeg.hu
  • Tourinform Lenti, 8960 Táncsics M. u. 2/A., Tel.: (92)551-188, Fax: (92)551-189, Email: lenti@tourinform.hu, http://www.lenti.hu
  • Tourinform Nagykanizsa, 8800 Csengery u. 1-3., Tel: (93)313-285, Fax: (93)536-077, Email: nagykanizsa@tourinform.hu, http://www.nagykanizsa.hu

Források[szerkesztés]

  • Bora Gyula, dr. - Nemerkényi Antal, dr.: Magyarország földrajza. 47-65.old. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Eng.sz.: T510.731-H/1999. ISBN 963 19 3104 8
  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Nyugat-Dunántúl (katalógus, Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, Sopron. Komáromi Nyomda Kft. évszám nélkül kb. 2004.)
  • Bender Tamás, dr.: Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok 135-138.old. (SpringMed Kft., Budapest, ISBN 978-963 9695 99 3
  • Zöld út 2007. Nemzeti parkok. Kiad.KvVM és Magyar Turizmus Rt. Innova-Print Kft. 2007.
  • Nemzeti Parkok. Kiad. Magyar Turizmus Rt. Egri Nyomda Kft. (évszám nélkül)
  • Üdüljön szép falvainkban! Falusi Turizmus szálláshely katalógus, kiad. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége.

Internetes források:

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken