Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Moszkva

A Wikitravelből

Európa : Kelet-Európa : Oroszország : Moszkva

Ugrás: navigáció, keresés

Moszkva Москва

Általános adatok
Népesség:	10 469 000 (2007)
Terület:	1081 km²
Magasság:	130 - 253 m
Koordináták:	É 55° 45' 0", K 37° 37' 30"




Honlap:	Moszkva hivatalos honlapja

Segélykérés

Rendőrség:	02
Tűzoltóság:	01
Mentő:	03

Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.

[szerkesztés] Nevezetességek

A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotó fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, szélessége 3,5-6,5 m. A falakat és bástyákat 1485-1495 között emelték a III. Iván által behívott olasz mesterek irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17. században ezeket sátortetőkkel látták el és további két bástyatornyot is építettek (a Carszkaja- és a híd előtti Kutafja-tornyot). Méret és forma tekintetében kiemelkedőek a kör alakú saroktornyok és a kapuk – korábban felvonóhidakkal is ellátott – külső lőállásokkal kiegészített tornyai: a Vörös térre nyíló Szpasszkaja- és Nyikolszkaja-torony, mindkettő Pietro Antonio Solari alkotása (1491). A Kreml épületegyüttesének központja, a Katedrális tér (Szobornaja tér) három székesegyházáról kapta nevét és a 15. század végén alakult ki.

A háromhajós, ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház (Mennybemenetel-székesegyház) volt az állami főtemplom, az orosz cárok koronázó-temploma. 1326-ban emelték az első, azonos nevű templomot a metropolita számára; helyette épült a székesegyház 1475-1479 között Aristotele Fioravanti mester irányításával.

A Blagovescsenszkij-székesegyház (Angyali üdvözlet-székesegyház) a moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykori házitemploma. Szintén az azonos nevű régi, 14. század végi templom helyén, annak alapjaira épült 1484-1489 között. Eredetileg három kupolája volt, az 1560-as években átépítették, akkor alakult ki a mai kilenckupolás épület.

A tér délkeleti oldalán emelkedik az Arhangelszkij-székesegyház (Mihály arkangyal-székesegyház). A nagyfejedelmek és cárok temetkezési temploma volt, Aleviz Frjazin Novij (Alvisio Nuovo) irányításával építették 1505-1508 között. (Frjazin névvel illeték a külföldről érkezett mestereket.)

A tér és sokáig a város legmagasabb, 81 m-es építménye volt a Nagy Iván-harangtorony (Ivan Velikij-harangtorony). Az eredeti, szintén 1505-1508 között emelt torony Bon Frjazin mester munkája. A felső, kerek dobbal utólag, 1600-ban egészítették ki. A háromszintes, nyolcszögű épület a város védelmi rendszerének is része volt, a Kreml legfőbb őrtornyaként szolgált. A 16. század közepén egy másik harangtornyot is építettek mellé, Petrok Malij építőmester irányításával.

A tér nyugati oldalára néz a legrégebbi fennmaradt világi épület, a Granovitaja-palota homlokzata. A reneszánsz stílusú palotaépület Marco Ruffo és Pietro Antonio Solari munkája (1487-1491). 495 m2-es, csupán 9 m belmagasságú termének boltozatait egyetlen központi oszlop tartja. A teremben többek között győzelmi ünnepségeket, tanácskozásokat tartottak, itt fogadták a külföldi követeket is.

Mellette áll a Tyerem-palota, melynek alsó szintje a 16. század elejéről való, Alvisio da Carezzano munkája. Felső szintjeit később, 1635-1636-ban építették hozzá, attól fogva az első Romanov-cárok családjainak kedvelt lakhelye volt. A palotába építve található a Kreml legkorábbi építménye, az 1390-es évekből fennmaradt Voszkreszenyje Lazarja-templom (Lázár feltámadása-templom).

A metropoliták egykupolás Rizpolozsenszkaja-templomát 1484-1486 között pszkovi építőmesterek készítették. A 17. századi egyházszakadást előidéző Nyikon pátriárka palotáját és házitemplomát, a Tizenkét apostol-templomot 1653-1656-ban emelték.

A Kreml északkeleti sarkában áll az I. Péter által rendelt, de csak bő tíz évvel halála után befejezett Arzenal épülettömbje (1702-1736). A 18. század végén átépítették, majd a franciák felrobbantották. 1816-1828 között állították helyre vegyes, klasszicista és neogótikus stílusban.

Az Arzenáltól délre található a Szenátus-palota klasszicista épülete. Eredetileg Vaszilij Bazsenov tervei alapján kezdték építeni 1776-ban, de pénzforrások híján az építkezés abbamaradt, közben a tervnek több értékes régi épület esett áldozatul. Végül Matvej Kazakov tervei szerint készült el 1787-ben.

A Nagy Kreml-palota 125 m hosszú főhomlokzata a Moszkva-folyóra néz. Korábban itt állt a cárok régi rezidenciája, helyette épült 1838-1849 között Konsztantyin Ton és több más építész tervei alapján. Ez a Kreml legnagyobb létesítménye, épületébe a 15-16. századi paloták maradványait is belefoglalták.

Ugyancsak Konsztantyin Ton tervei alapján készült el az Oruzsejnaja-palota (Fegyver-palota) neoreneszánsz stílusú épülete 1844-1851-ben. Múzeumában nemcsak régi fegyvereket, hanem arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek, bemutatják a cári családok használati eszközeit, hintóit. Itt kapott helyet 1967-ben a világhírű Gyémántgyűjtemény is.

Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája (a Szenátus épületében) és több múzeum. A Kreml épületegyüttese a Moszkvába látogató turisták legfontosabb célpontja. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség listájára.