Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Montenegró

A Wikitravelből

Európa : Dél-Európa : Montenegró

Ugrás: navigáció, keresés


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Podgorica
Államforma	Köztársaság
Pénznem	euró (EUR)
Terület	13 812 km²
Népesség	620 145 (2004)
Nyelv	Montenegrin/Szerb
Vallás	Ortodox 74 %, muzulmán 17 %
Elektromos hálózat	220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám	381 (későbbiekben: 382)
Internet TLD	.cg.yu
Időzóna	UTC +1

Montenegró Dél-Európa keleti részének (Balkán) egyik apró állama. Az ország keletről Albániával, északról Szebiával, nyugatról Bosznia és Hercegovinával és a tengerparton Horvátországgal határos. Délnyugat felől az Adriai-tenger mossa a partjait.

[szerkesztés] Földrajz

Általános földrajzi adatok:

A határok hossza: 614 km, Horvátország felé: 14 km, Bosznia-Hercegovina felé: 225 km, Szerbia felé: 203 km, Albánia felé: 172 km
Tengerpart hossza: 293.5 km - Strandok hossza: 73 km, Leghosszabb strand: Az ulcinji Nagy strand –13 km
Legmagasabb hegycsúcs: Bobotov kuk (Durmitor hegység) 2522 m
Legnagyobb tó: A Szkadari tó – 391 négyzetkilóméter (a legnagyobb a Balkánon)
Legmélyebb kanyon: A Tara folyó – 1300 m (a legnagyobb Európában)
Legnagyobb öböl: Boka Kotorska

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2 523 m) csúccsal.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Niksići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

[szerkesztés] Vízrajz

A Szkadari-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia és Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlati zónák az országban:

Tengerparti klíma - Egy keskeny csíkon az Adriai tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 C - 27,6 C alakul. A nyarak hosszúak, szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad október közepéig.

Kontinentális klíma - Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26, 4 C Podgorica, 25, 4 C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 C. A Bojana folyó völgyéből, a Szkadári tavon és a Morača folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért ez volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 C körül van, a legkevesebb - 10 C. Hirtelen időjárásváltozásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.

Hegyvidéki klíma - A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva folyónál. Átlagos magassága a hegyeknek 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20, -30 C-os hőmérséklet. Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.

[szerkesztés] Régiók

Durmitor Nemzeti Park

Albánia

Szerbia

Horvátország

Bosznia és
Hercegovina

[szerkesztés] Természeti örökség

Négy nemzeti park található az országban:

Skadarsko jezero Nemzeti Park
Lovćen Nemzeti Park
Biogradska Gora Nemzeti Park
Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva) - itt található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

[szerkesztés] Városok

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

Útlevél és vízumrendelkezések:
Vámrendelkezések:

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

Postai szolgáltatások:
Telefonálás külföldre:
Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

Hotel Vardar Kotor

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Szokások

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
Kötelező és ajánlott oltások: Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet