A Wikitravelből

Mecklenburg-Előpomeránia Németország egyik tartománya.

[szerkesztés] Földrajza

A Balti-tengernél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos turzás-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén sund fut végig. A partokkal párhuzamos sundok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, fördék is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő Trawe és a rostocki kikötőt magában foglaló Warnow.

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik Németországban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő Helpter Berge (magyarul kb. Helpti hegyek), egy 179 méter magasra emelkedő morénavonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 méter magas Ruhner Berge moréna a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.

[szerkesztés] Geológia és morfológia

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a Germán-Lengyel-síkság északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi jégkorszak eseményei. Mecklenburg–Elő-Pomeránia területe a tengertől távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy ősfolyamvölgy fogja közre, délnyugaton az Ős-Elba, míg északkeleten az Ős-Odera által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a Pomerániai tóhátság hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a Skandináviából ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: ózok, drumlin, kame-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a vándorkövek, a legnagyobbak Rügen szigetén találhatóak.

[szerkesztés] Felszíni vizek

Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. Mecklenburgi tóháságon számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a Müritz és a Schwerini-tó, a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az Északi-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a Warnow, a Peene és a Havel.

[szerkesztés] Éghajlat

A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. Rügen és Usedom szigetei Németország napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak.<ref>Sablon:Cite web</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a július, a legszárazabb a február. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Télen Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet. A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike.<ref>Sablon:Cite web</ref> Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.

[szerkesztés] Körzetek

[szerkesztés] Látnivalók

Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folkorisztika, népi építészet Múzeumok

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Utazás helyben

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Kerékpárral

Mecklenburg-Előpomeránia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!