A Wikitravelből

Malajzia a Délnyugat-Ázsia egyik országa az Indokínai-félsziget csúcsán, illetve Borneó szigetén. Északról Thaiföld, tengeren, illetve Borneó szigetén szárazföldön délről Indonézia határolja. Partjait a Dél-Kínai-tenger mossa, borneói tengerpartján egy kis részt Brunei országa foglalja el.

[szerkesztés] Földrajz

A délkelet-ázsiai ország két, 600-650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).

[szerkesztés] Történelem

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és poltikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya (ezidőszerint a világ legmagasabb épülete), Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Forrás:Wikipédia

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport, kikapcsolódás

[szerkesztés] Régiók

..., Sarawak, Johor, Melaka, Sabah...

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

• Kuala Lumpur
• Kuching
• Kota Kinabalu
• Melaka

[szerkesztés] Természeti helyszínek

[szerkesztés] Nemzeti parkok

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában. Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

• Bako Nemzeti Park - Borneó szigetén, Sarawak államban egy homokkő félsziget.
• Gunung Mulu Nemzeti Park - Sarawak államban egy nagyon esős mészkőhegységben óriási barlangok alakultak ki.
• Kinabalu Nemzeti Park - a Kinabalu hegy és környéke.
• Niah Nemzeti Park - óriási barlang ősemberi maradványokkal.
• Tunku Abdul Rahman Nemzeti Park - szigetek a Dél-kínai tengerben.

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Ajánlott utazási időszak

[szerkesztés] Beutazás

[szerkesztés] Beutazási feltételek

Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziába (2009 májusa).

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Helyi közelekdés

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

• Útlevél és vízumrendelkezések: Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziába (2009 májusa).
• Vámrendelkezések:

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

• Postai szolgáltatások:
• Telefonálás külföldre:
• Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

[szerkesztés] Külföldi képviseletek

• Magyar Nagykövetség: A jakartai magyar nagykövetség van akkreditálva Malajziába.
• Magyar Konzulátus:

Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folkorisztika, népi építészet Múzeumok

[szerkesztés] Források

• Külügyminisztérium - Magyar képviseletek külföldön, Ázsia

Malajzia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ázsia országai

Afganisztán · Arab Emírségek · Azerbajdzsán · Bahrein · Banglades · Bhután · Brunei · Ciprus · Fülöp-szigetek · Grúzia · India · Indonézia · Irak · Irán · Izrael · Japán · Jemen · Jordánia · Kambodzsa · Katar · Kazahsztán · Kelet-Timor · Kína (Hongkong és Makaó) · Kirgizisztán · Koreai Köztársaság (Dél-Korea) · Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) · Kuvait · Laosz · Libanon · Malajzia · Maldív-szigetek · Mianmar (Burma) · Mongólia · Nepál · Omán · Oroszország · Örményország · Pakisztán · Srí Lanka · Szaúd-Arábia · Szingapúr · Szíria · Tádzsikisztán · Thaiföld · Törökország · Türkmenisztán · Üzbegisztán · Vietnám

Ez a szócikk vázlatos, és több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmazaz, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!