Madrid

A Wikitravelből

Információ turisták[szerkesztés]



Madrid
noframe
Általános adatok
Népesség: 3 228 359 (2006)
Terület: 607 km²
Magasság: 667 m
Koordináták: É 40° 24' 0", Ny 3° 42' 0"
Honlap: Madrid hivatalos honlapja
Honlap: Turisztikai honlap
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 092
Tűzoltóság: 080
Mentő: 092



Madrid Spanyolország fővárosa, Madrid tartomány központja. Európa egyik legmagasabban fekvő nagyvárosa 650 méterrel a tengerszint felett terül el. Királyi székhely. Gazdasági, kereskedelmi, kulturális központ. Területe: 587 km².

Fekvése[szerkesztés]

Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Manzanares folyó partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amellyel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

Története[szerkesztés]

A városnév eredete[szerkesztés]

A város elnevezésének eredete a mai napig nem tisztázott. A vélemények megoszlanak a kelta Magetorito („nagy híd”), valamint a vizigót vagy latin Matrice („a vizek anyja”), illetve az arab Magerit, Mayrit között. Nyelvészeti szempontból a legvalószínűbbnek és legmegalapozottabnak a kelta származás tűnik.

A város története[szerkesztés]

Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból. A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.

Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött. A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro leóni király seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.

1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.

1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.

Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott. VIII. Alfonz sok törvény (jogszabály)|törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.

IV. Ferdinánd kasztíliai király 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben. XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.

1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp spanyol király idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.

1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.

1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.

1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.

A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.

1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot.

Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben a világ kulturális fővárosává választották, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.

2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

Közigazgatása[szerkesztés]

Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:

  1. Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol.
  2. Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha.
  3. Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús.
  4. Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana.
  5. Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla.
  6. Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete.
  7. Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas.
  8. Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso.
  9. Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca.
  10. Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos.
  11. Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes.
  12. Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo.
  13. Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia.
  14. Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros.
  15. Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares.
  16. Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera.
  17. Villaverde: San Andrés], San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles.
  18. Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia.
  19. Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz.
  20. San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador.
  21. Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.

Nevezetességek[szerkesztés]

Puerta del Sol (Madrid)
Almudenai Miasszonyunk katedrális (Madrid)
Plaza Mayor (Madrid)
Correos (Madrid)
Retiro (Madrid)
  • Puerta del Sol
    • Casa de Correos
  • Iglesia de San Ginés
  • La Encarnación - kolostor
  • Plaza de Oriente
    • Királyi Palota (Palacio Real vagy Palacio Oriente)
    • Almudenai Miasszonyunk katedrális (Catedral de la Almudena)
  • San Francisco el Grande templom
  • Iglesia de San Andrés
  • Iglesia de San Pedro
  • Plaza de la Villa
    • Városháza (Ayuntamiento)
    • Casa de Cisneros
    • Cas de los Lujanes
  • Plaza Mayor: egykori főtér
    • Pékek háza (Casa de la Panadería)
    • Ministerio de Asuntos Exteriores
    • Biblioteca Musical
  • Szent Izidor-templom (Iglesia de San Isidro)
  • Colegio Imperial
  • Puerta de Toledo
  • Puente de Toledo
  • Calle de Alcalá
    • A Calatravák templomai (Iglesias de las Calatravas)
  • Plaza del Rey
    • Casa de Las siete Chimeneas
    • Ministerio de Cultura
  • Plaza de Cibeles
    • Banco de Espana
    • Palacio de Buenavista
    • Palacio de Linares
    • Palacio de Telecomunicaciones
    • Zarzuela Színház (Teatro de la Zarzuela)
    • Képviselőház (Congreso de los Diputados)
    • Lope de Vega háza (Casa de Lope de Vega)
  • Paseo de Prado
    • Apolló-kút (Fuentes de Apolo)
    • Neptun-kút (Fuentes de Neptuno)
    • Obeliszk (Obelisco)
    • Casón del Buen Retiro
    • Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Espanola de la Lengua)
    • Iglesia de San Jerónimo el Real
    • Botanikus kert (Jardín Botánico)
  • Retiro Park (Parque del Retiro)
    • XII. Alfonz - emlékmű (Monumento a Alfonso XII)
    • Velázquez-palota (Palacio de Velázquez)
    • Kristálypalota (Palacio de Cristal)
    • Ángel Caído-emlékmű (Monumento al Ángel Caído)
  • Puerta de Alcalá
  • Kolumbusz tér (Plaza de Colón)
    • Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional)
    • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
    • Centro Cultural de la Villa
    • Torres de Colón
    • Igazságügyi Palota (Palacio de Justicia)
    • Szent Borbála-templom (Iglesia de Santa Bárbara)
  • Gran Vía: Madrid sétálóutcája, fő közlekedési útvonala a város közepén
    • Oratorio del Caballero de Gracia
    • Iglesia de San Martín
    • Iglesia de San Antonio de los Alemanes
    • Convento de San Plácido
    • Iglesia de San Antón de los Escaloios
  • Plaza de Espana
    • Edificio Espana
    • Torre de Madrid
    • Cervantes-emlékmű (Monumento a Cervantes)
    • Debod-templom (Templo de Debod)

A Manzanares folyó mentén:

  • Puerta de San Vicente
  • Ermita de San Antonio de la Florida
  • Ermita de la Virgen de Puerto
  • Palacio de Lirio
  • Egyetemváros (Ciudad Universitaria)
  • San Bernabeu-stadion (Estadio Santiago Bernabeu): a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja. Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült, 1947. december 14-én avatták fel. 107x72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.

Múzeumok[szerkesztés]

Thyssen-Bornemisza Múzeum
  • Prado (Museo de Prado) : a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma. [1]
  • Szófia Királyné Kulturális Központ (Museo Nacional Reina Sofia): Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi. [2]
  • Thyssen-Bornemisza Múzeum (Museo Thyssen-Bornemisza): festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek. [3]
  • Királyi Palota (Palacio Real): V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III.Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum. [4]
  • Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando): VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival. [5]
  • Nemzeti Archeológiai Múzeum (Museo Arqueológico Nacional): 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz. [6]
  • Nemzeti Iparművészeti Múzeum (Madrid): 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
  • Természettudományi Nemzeti Múzeum (Madrid): 1752-ben VI. Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
  • Amerika Múzeum (Madrid): 1965-ben alakult meg az Újvilág tárgyait, művészeti alkotásait, hagyományait összegyűjtő kiállítás, a maja és inka kultúrát mutatja be.

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

UNESCO Világörökségek a környéken:

Utazás[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Madrid nemzetközi repülőtere a [Barajasi Nemzetközi Repülőtér]. A Barajas faluról elnevezett repülőteret 1931-ben nyitották meg, 4 terminálja van. Spanyolország és egész Dél-Európa legfontosabb repülőtere, utasainak száma alapján a repülőtér a világ 13. Európa 5. legforgalmasabb repülőtere. Online repülőjegy foglalás.

Busszal[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Metróval[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Villamossal[szerkesztés]

Trolibusszal[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Gyalog[szerkesztés]

Mozgáskorlátozottaknak[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

  • Tourism Rent Apartments in Madrid (TourismRent.com), Calle de los Estudios, 3 (Madrid), +34911291880 (), [7].  edit
  • Hotel ME Madrid, Plaza de Santa Ana 14, +34 91 7016000, [9]. Nagyszerű helyen.  edit

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Büfék, gyorséttermek[szerkesztés]

Cukrászdák, fagyizók[szerkesztés]

Kávézók, kávéházak, teaházak[szerkesztés]

Éttermek[szerkesztés]

Bárok, kocsmák[szerkesztés]

Éjszakai élet[szerkesztés]

Diszkók, szórakozóhelyek[szerkesztés]

Kaszinók[szerkesztés]

Mulatók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • España de punta a punta (Guía total, Grupo Anaya S.A. , Madrid 2005.) ISBN 84-9776-206-1
  • Aurora Fernández Vegue: Museos de España (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.) ISBN 84-8152-097-7
  • César Hernandez: Madrid (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespaña, Secretaria General de Turismo, Egraf S.A., Esp., 2004. ) NIPO: 380-04-036-6
  • Llum Quinonero: Madrid (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespaña, Secretaria General de Turismo, Egraf S.A., Esp., 2004. ) NIPO: 244-96-010-1



Madrid témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak