Lyon

A Wikitravelből

Lyon Franciaország harmadik legnépesebb városa, második legnagyobb agglomerációja Délkelet-Franciaországban, a Rhône és Saône folyók összefolyásánál. Rhône-Alpes régió és Rhône megye székhelye, kiemelkedő jelentőségű gazdasági, tudományos és technikai központ. Belvárosa a Világörökség részét képezi.

Története[szerkesztés]

Lugdunum, a Római Birodalom második városa[szerkesztés]

Lugdunum városát Kr. e. 43 október 9-én alapította Julius Caesar helytartója. Kr. e. 27-ben Lugdunum Gallia Lugdunensis provincia fővárosa és a három gall tartomány birodalmi központja lett. A város politikai szerepén túl, hamar komoly gazdasági szerepre is szert tett. Fejlődése a 2. században csak tovább fokozódott, lakossága elérte az 50000 főt is. A metropoliszba sok keresztény is érkezett, akiknek a hatására a város hamar az új vallásra tért át és keresztény kulturális központtá fejlődött.

197-ben azonban Septimius Severus a lugdunumi csatát követően felégette Lugdunum városát, keresztény lakóit pedig nagyrészt megölette. Később többször germánok szállták meg, így a 3. század végére Lugdunum elvesztette Gallia irányítói szerepét – helyette Trier kapta meg –, a város nagy része kihalt.

Középkor[szerkesztés]

437-ben a burgonok foglalták el a várost, amelyet 461-ben fővárosukká tettek. 532-ben Chlodion a Frank Birodalomba olvasztotta Burgundiát. A központi hatalom azonban nagyon gyengének bizonyult. Lyon saját vezetőséggel rendelkezett, a püspöküket is maguk választották. Sok püspökük vált híressé úgy, mint Szent Rusticus, Szent Viventiolus, Szent Sacerdos vagy Szent Nizier.

A 9. és 10. században a lotaringiai várost több támadás érte. Elsőként a normannok, majd 911-ben a magyarok rabolták ki a települést. A vandálok egy kisebb kolóniát is létesítettek a környező hegyekben, így több invázióval is sújtották a várost. 1078-ben VII. Gergely pápa a lyoni püspökséget érsekséggé alakította, a püspököt Gallia prímásává tette, aki egyben a világi uralmat is gyakorolta a város felett. 1170-ben Pierre Valdo, lyoni kereskedő az evangéliumi szegénységet hirdetve megvált minden vagyonától, és megalapította a valdens egyházat. A papság a kezdetben tolerálta, ám 1184-ben kitagadta az egyházból. Követői, miután felégették a pompázatos Saint Nizier templomot, elmenekültek a városból. A 13. században Lyon két zsinatnak is a székhelye. A város 1307-ben Franciaországhoz csatolták, az egyházi hatalmat háttérbe szorítták. 1320-ban alakult meg az első lyoni községtanács Szép Fülőp segítségével.

Reneszánsz és újkor, a selyemipar megjelenése[szerkesztés]

A 15. században egyre több olasz (leginkább firenzei) kereskedő látogatott el a lyoni adómentes vásárokra, amelyet évi kettő, később négy alkalommal rendeztek meg. Az olasz pénzemberek közül többen ideköltöztek, és létrehozták Lyon reneszánsz negyedét (a Vieux-Lyont az 5. kerületben). A város gazdaságában azonban egyre inkább a selyem- és egyéb szövetekre került a hangsúly. A kereskedők mellett megjelent a selyemipari munkások (canut-k) rétege is, akik szintén ebben a városrészben dolgoztak különleges, mintegy négy méter magas plafonnal rendelkező lakásaikban.

I. Ferenc sokszor látogatott el a városba, és uralkodása alatt nagyban gazdagodott a város. 1506-ban itt nyílt meg az első franciaországi tőzsde. A kereskedelem mellett a kultúra is nagy ütemben gyarapodott. Nyomdák, ispotályok nyíltak a városban.

A vallásháborúk idején Lyont több támadás is érte, egészen IV. Henrik nantes-i ediktumáig. A rend valamelyest helyreálltával Lyon kisebb fokú autonómiát kapott a királytól, aki itt vette feleségül Medici Máriát.

A 17. században a királyi udvar fényűzését szolgáló magas adók, a pestisjárványok visszavetették a város fejlődését. Mindazonáltal ekkor jött létre egy jezsuita kollégium és több további iskola, megalapozván Lyon kiemelkedő tudományos szerepét. A 18. századtól számos tudós és feltaláló tevékenykedett a városban. Így Marie François Xavier Bichat, a modern anatómia megalapítója, a Jussieu fivérek a növények rendszertanának kutatói, valamint a század végén André-Marie Ampère is Lyonban dolgozott, de a Montgolfier fivérek első repülése is a városban történt. Szintén Lyonban nyílt meg az első állatorvosi iskola is.

Az 1789-es francia forradalom során a királypártiak oldalán állt a város. 1793-ban, a girondisták letartóztatását követően a város a Nemzeti Konvent hatalma ellen lázadt. 1793. október 12-ére a jakobinusok elfoglalták a várost, és a Robespierre féle uralom elrendelte a város megszűntetését. Így mintegy háromezer lakos került guillotine alá, illetve több palotát is leromboltak (leginkább a Bellecour környékén).

Ipari forradalom, a Lyoni ipar felfejlődése[szerkesztés]

Város helyzete csak Bonaparte Napóleon hatalomra jutását követően kezdett javulni. Az uralkodó rendelete, amely a lyoni iparra bízta a Birodalom szövetellátását, ismét nagyban fellendítette a város gazdaságát. A szövőipar teljesítményének fokozásához nagyban hozzájárult Jacquard, aki egyébként szintén Lyonban tevékenykedett, találmánya, a szövőgép (1805). Így a 19. században a szövőipar óriási ütemben bővült, azonban a korábbi munkásokra egyre kevesebb szükség volt, életkörülményeik sokat romlottak. 1831-ben a „szövőipari munkások forradalma” volt a 19. századi munkásmozgalom egyik első jelentősebb megmozdulása. A lyoni munkások alapították az első kommunista újságot: a L'Écho de la Fabrique-ot, amelyben 1833-ban jelent meg a híres mondat: „Világ proletárjai egyesüljetek!”. Karl Marx is sokat merített a lyoni munkásmozgalom eseményeiből, eredményeiből és követeléseiből műve megalkotásához.

Mindazonáltal a város folyamatosan gyarapodott. 1836-ban Lyon Perrache pályaudvaráról indult az első franciaországi vonat Saint-Étienne irányába. Több híd épült a Rhône-on és a Saône-on, és több utca épült a két folyó közt. Igazán komoly építkezések azonban leginkább III. Napóleon idején voltak, amikor a városkép is nagyban átalakult, az 1. és 2. kerület kiépültével. Ebben az időszakban olvadtak be a város környéki települések (mint Croix-Rousse, Vaisse, Guillotière) is Lyonba. 1860-ban pedig indult meg a világ első siklója a Croix-Rousse oldalán.

A szociális problémák orvoslására az 1850-es évek ipari bővülése során kerülhetett sor. A szövőipar mellé hamarosan komoly vegyipar, később gépipar is települt. Az ipar mellett a tudományos élet is bővült, több egyetem nyitotta meg kapuit ebben az időszakban, és több találmány, így a Lumière testvérek filmezési technikája, és Marius Berliot kamionja is a városban készült el.

XX. század[szerkesztés]

A 19. század során lakosságszámát tekintve megnégyszereződött, immár 400 000 főt számláló város polgármestere 1905-ben Édouard Herriot, radikális politikus lett, aki tovább emelte a város jelentőségét. Az I. világháború idején Lyon távol esett a fronttól, így a teherautó-gyártás zavartalanul működhetett ellátva a francia hadsereget. Majd a két háború között, a szenátorként is működő polgármester számos kölcsönt intézett el a város számára több szociális nagyberuházás (iskolák, kórházak építése, infrastrukturális fejlesztések) elindítására.

1940-ben Lyon a demarkációs vonal közelében lévő semleges övezetbe került. Pozíciójából adódóan nagy mennyiségű menekült áramlott a városba a németek által elfoglalt területek felől, így Párizsból is. 1941 végére Lyon vált az ellenállás egyik központjává, ahol tömegével jelentek meg az illegális lapok.

1942-ben, a semleges zóna eltörlésével Lyon a Vichy-Franciaország részévé vált, és a Gestapo egyik fontos szálláshelyévé alakult, mivel a város jellegzetességei, a traboule-ok könnyű mozgási lehetőséget biztosítottak a német tisztek számára.

A város bombázása 1944. május 26-án kezdődött, s végül, szeptember 3-rá került a szövetségesek kezére. 1945-ben a II. világháború során Németországban raboskodó Édouard Herriot ismét átvette a hatalmat, és felügyelete alatt épült újjá a lerombolódott város.

1957-ben a város nagy számú algériai menekültet kénytelen fogadni. Legtöbbjüket Bron és Vénissieux elővárosban próbálták meg elszállásolni, ahol azonban a rossz életkörülmények következtében többször is zavargás tört ki. Az állapotok az 1960-as években, Louis Pradel polgármestersége ideje alatt folyamatosan javultak. Egy új kereskedelmi központ létrehozásával a 3. kerületben, illetve a szociális háló fejlesztésével Lyon keleti fele is kiépült. 1975-ben épült a város új repülőtere, 1978-ban pedig a város első metróvonala. 1981-ben Lyonba érkezett az első TGV Párizsból.

Az 1989-ben megválasztott, új polgármester, Michel Noir nevéhez fűződik a modern városépítészet meghonosítása Lyonban. Az új stílusban épült az Opera, valamint egy új városrész, a Cité International.

Nevezetességek[szerkesztés]

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Lyon Magyarországról közvetlenül Ausztrián, Bajorországon és Svájcon (Genfen) át autópályán közelíthető meg. Távolsága Budapesttől 1450 km.

A várost északról (Párizs felől) az A6-os, délről (Marseille felől) az A7-es autópályán lehet elérni, de további fontos idefutó autópálya az A42-es, amely a Genfből, az A43-as, amely az Alpokból és Torinóból, valamint az A47-es, amely Saint-Étienne-ből és azon keresztül Clermont-Ferrandból és Bordeaux-ból érkező forgalmat segíti. Lyonnál találkozik a Loire völgye felől érkező N7-es országút az északról, Burgundiából érkező N6-ossal, illetve az Elzászból jövő N83-assal.

A várost két körgyűrű veszi körül. A „Périphérique”, a belső körgyűrű, az N383-as, az N393-as, az A6-os és A7-es szakaszai teljesen körbeöleli a várost. Használata nagyrészt ingyenes, de az északi alagútjában 1,5 €-t kérnek el. A második (fél)körgyűrűt az A47-es, az N346-os és az A46-os út alkotja. Használata ennek is nagyrészt ingyenes, de északi részén fizetni kell. A várostól jóval keletre az A42-es és A43-as autópálya összekötéseként szolgáló A423-as autópálya teljes hosszában fizetős.

Repülővel[szerkesztés]

Budapestről az AirFrance napi egyszer indít járatot Lyonba. Jegyek nagyjából 30 ezer Ft-tól kaphatók.

Az összes lyoni járat a Lyon Saint-Exupéry reptérre érkezik, ahonnan a Rhonexpress negyedóránként induló buszaival lehet a városba eljutni. A transzfer ára 13,5 € (24 év alatt: 6,5 €). Fapados járat kevés érkezik ide, egyrészt az EasyJet repül ide Londonból, másrészt a BlueAir indít ide olcsó járatokat Bukarestből (illetékekkel együtt 45 €-tól).

Közel található a genfi reptér, ahova számos fapados, többek között az EasyJet Budapestről érkező járata érkezik. Innen a városba jutás 3 CHF + 21,8 € vonaton, és mintegy 2 és fél-három óra utazást jelent. Kisebb forgalmú, de fogad fapados járatokat a grenoble-i, illetve a Saint-Étienne-i reptér is.

Vonattal[szerkesztés]

Közvetlenül Magyarországról vonattal igen körülményes lehet az eljutás, egyrészt a BudapestZürichGenf–Lyon, másrészt a Budapest–MünchenStrasbourg–Lyon, illetve a Budapest–Zürich–BaselMulhouse–Lyon vonalon lehet ideérkezni, mindegyiken sok átszállással. A jegy ár, ha komolyabb kedvezménnyel nem rendelkezünk, magas összegű (160–200 € irányonként) lehet.

Busszal[szerkesztés]

Az Eurolines strasbourgi átszállással kínál utazást Budapestről Lyonba. Az ár elég magas lehet, talán érdemesebb Strasbourgba kedvezményes ajánlattal (akár 9 990 Ft/irány áron) kimenni, onnan pedig vonattal Lyonba (itt is érdemes előre foglalni).

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Lyonban és környékén kiterjedt tömegközlekedési hálózat van, amelyet a TCL konzorcium üzemeltet. A városban három normál és egy fogaskerekűként üzemelő metró-, három villamos-, két sikló-, több trolibusz és számos autóbuszvonal működik.

Jegyek[szerkesztés]

Valamennyi járatra egységes tarifarendszer van, a jegyekkel az érvényességi időn belül annyiszor szállhatunk át, ahányszor akarunk. A legolcsóbb jegy 1,5 €, és 1 órán át való korlátlan utazást biztosít Lyonban és tág környékén. A napijegy (naptári napra) 4,3 €.

Fontos tudni, hogy Lyonban chipkártyás-rendszer üzemel, azaz minden jegyet és bérletet is felszálláskor (metróban a metró területére való belépéskor) érvényesíteni kell. Ha ezt elmulasztjuk, bár érvényes a jegyünk vagy bérletünk, is pótdíjra (ez esetben csak 1,5 €) számíthatunk.

A metró területére csak a beléptetőrendszeren keresztül lehet jutni. A felszínen nem ilyen szigorú ellenőrzés, de az ellenőrök akár 67 €-ra is megbűntethetik a jegy nélkül utazókat.

Kerékpárral[szerkesztés]

Lyon sűrű bicikliút-hálózattal rendelkezik. Továbbá Lyon volt az első francia város, ahol egész városra kiterjedő kerékpár kölcsönzést vezettek be. A Vélo'V rendszer lényege, hogy számos „bicikli-sziget” működik városszerte, ahol az ott lévő biciklik számának függvényében le- és felvehetünk egy biciklit. Az egészhez mindössze egy hét napig érvényes kártyát kell bankkártyával vásárolni 5 €-ért (bármelyik szigetnél). Amennyiben a biciklit 30 percig visszavisszük bármelyik szigethez, ahol van hely a használatért nem kell fizetni, így akár 7 napig 5 €-ért lehet biciklizni a városban, hiszen bármelyik szigetnél lehetőség van biciklit cserélni, amikor is a félóra számolása újrakezdődik. (Az egynapos használat díja 1,5 €.)

Szállás[szerkesztés]

Olcsó[szerkesztés]

  • Auberge de Jeunesse de Vieux-Lyon (ifjúsági szálló) [1], 41-45, montée du Chemin Neuf, 69005 Lyon – 16,5 €/fő
  • Formule 1 szállók (13 Lyon környékén) [2] – 25–30 €/szoba (1–3 fő részére)
  • Camping Indigo International de Lyon, Porte de Lyon, 69570 Dardilly (Lyontól északra)

Vendéglátás[szerkesztés]

Lyon témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak