Ljubljana

Ljubljana
Általános adatok
Népesség:	265 881 (2004)
Terület:	275 km²
Koordináták:	É 46° 3' 0", K 14° 30' 0"
Behívószám:	01
Irányítószám:	1000
Honlap:	Ljubljana hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám:	112
Rendőrség:	113
Tűzoltóság:	112
Mentő:	112

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana, vendül: Lüblana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa, ez egyik legfiatalabb főváros Európában.

[szerkesztés] Fekvése

A közepes nagyságú város, Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

[szerkesztés] Története

• Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
• A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
• A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
• Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Petuvium (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
• Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
• A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
• Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
• A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
• A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
• 1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
• 1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
• 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
• 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ljubljana városrészei betűrendben a következők:

[szerkesztés] Nevezetességek

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

• Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
• Prešeren-tér (Prešernov trg)
  • Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
• Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
• Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
• Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
• Sárkány-híd (Zmajski most)
• Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
• Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
• Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
• Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
• Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
• Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
• Žale temető, Jože Plečnik
• Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),

[szerkesztés] Kultúra

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

[szerkesztés] Tudomány, oktatás

• Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
• Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
• Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Múzeumok

• Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
• Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
• Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
• Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
• Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

[szerkesztés] Egyéb intézmények

• Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
• Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
• Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
• Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

[szerkesztés] Rendezvények

• Ljubljanai Fesztivál
• Ljubljanai Nemzetközi Vásár

[szerkesztés] Utazás

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Vonattal

[szerkesztés] Repülővel

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Helyi közlekedés

[szerkesztés] Metróval

[szerkesztés] Busszal

[szerkesztés] Villamossal

[szerkesztés] Trolibusszal

[szerkesztés] Hajóval

[szerkesztés] Autóval

[szerkesztés] Kerékpárral

[szerkesztés] Gyalog

[szerkesztés] Mozgáskorlátozottaknak

[szerkesztés] Szállás

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Büfék, gyorséttermek

[szerkesztés] Cukrászdák, fagyizók

[szerkesztés] Kávézók, kávéházak, teaházak

[szerkesztés] Éttermek

[szerkesztés] Olcsó

[szerkesztés] Közepes árú

[szerkesztés] Luxus

[szerkesztés] Bárok, kocsmák

[szerkesztés] Éjszakai élet

[szerkesztés] Diszkók, szórakozóhelyek

[szerkesztés] Kaszinók

[szerkesztés] Mulatók

[szerkesztés] Források

• Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
• Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
• Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ljubljana hivatalos weboldala
• Ljubljana magyar nyelvű útikalauz
• Ljubljana térkép
• Interaktív turisztikai oldal (szlovén, német, angol)
• History and Tourist information

Ljubljana témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Kategória: Szlovénia települései