Ljubljana

A Wikitravelből

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana, vendül: Lüblana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa, ez egyik legfiatalabb főváros Európában.

Információ turisták[szerkesztés]




Ljubljana
noframe
Általános adatok
Népesség: 265 881 (2004)
Terület: 275 km²
Koordináták: É 46° 3' 0", K 14° 30' 0"
Behívószám: 01
Irányítószám: 1000
Honlap: Ljubljana hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 112
Mentő: 112




Fekvése[szerkesztés]

A közepes nagyságú város, Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

Története[szerkesztés]

  • Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
  • A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
  • A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
  • Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Petuvium (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
  • Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
  • A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
  • Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
  • A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
  • A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
  • 1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
  • 1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
  • 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
  • 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Ljubljana városrészei betűrendben a következők:

  • Bežigrad
  • Bizovik
  • Breg
  • Črnuče
  • Dobrunje
  • Fužine
  • Glinice
  • Guncle
  • Hrušica
  • Ježica
  • Kašelj
  • Moste
  • Nove Jarše
  • Nadgorica
  • Podgorica
  • Poljane
  • Polje
  • Rakovnik
  • Rožna Dolina
  • Rudnik
  • Slape
  • Sostro
  • Studenec
  • Šentjakob
  • Šentvid
  • Šiška
  • Šmarna gora
  • Šmartno ob Savi
  • Šmartno pod Šmarno goro
  • Štepanja vas
  • Tacen
  • Vevče
  • Vič
  • Vižmarje
  • Zadobrova
  • Zalog

Nevezetességek[szerkesztés]

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

  • Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
  • Prešeren-tér (Prešernov trg)
    • Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
  • Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
  • Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
  • Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
  • Sárkány-híd (Zmajski most)
  • Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
  • Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
  • Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
  • Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
  • Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
  • Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
  • Žale temető, Jože Plečnik
  • Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),
  • University botanic gardens Ljubljana

Kultúra[szerkesztés]

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

Tudomány, oktatás[szerkesztés]

  • Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
  • Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
  • Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
  • Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
  • Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
  • Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
  • Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

Egyéb intézmények[szerkesztés]

  • Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
  • Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
  • Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
  • Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

Rendezvények[szerkesztés]

  • Ljubljanai Fesztivál
  • Ljubljanai Nemzetközi Vásár

Utazás[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Naponta több vonattal is megközelíthető Szlovénia, illetve Ljubljana. A legkényelmesebb és legolcsóbb vonat a Citadella nemzetközi gyors vonat. A Citadella nemzetközi gyors vonat naponta indul délben (10-12 óra környékén) Budapest Déli pályaudvarról és este, még elfogadható időpontban 20-21:00 felé érkezik meg Ljubljanába. Ljubljana special jeggyel 35 EUR oda és 49 EUR oda-vissza.

információ: http://mav-start.hu/utazas/kulfoldi_utazasi_ajanlatok.php?mid=14945661ab3c9e

Repülővel[szerkesztés]

Közvetlen repülő Budapestről nincs. Bécsből indul közvetlen járat, amit az Austrian Airlines üzemeltet.

Busszal[szerkesztés]

Eurolines indít buszokat Budapest Népligetből Ljubljanába. Ára 3900 HUF oda és 6900HUF oda-vissza. Orangeways heti 3 alkalommal, 5400 ft irányonként. (2013. szept.) http://orangeways.com/hu/horvatorszagszlovenia

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Városnézéshez és maximum 3 napos tartózkodáshoz ajánlott az ún. Urbana - Ljubljana Tourist Kártyát kiváltani. Melyeket a buszállomáson lehet beszerezni. További információt a kártyáról ezen a linket lehet letölteni: (angolul van!) http://www.visitljubljana.si/file/279871/zgibanka-urbana-v4.pdf?download Ez a kis brosúra tartalmaz egy térképet a belvárosról, fontosabb turista látványosságokat, városnéző körutakat és egy térképvázaltot Ljubljana tömegközlekedési hálózatáról.

Kártya árak: €23.00 a 24-órás kártya €30.00 a 48-órás kártya €35.00 a 72-órás kártya


Busszal[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Kerékpárt a Slovenian Tourist Information Központban (Központi Piac mellett) lehet bérelni (1€ 2 órára, 5€ az egész napra 19~21:00-ig, de ez függ az évszaktól). De van egy városi bringarendszer, aminek "Bicikelj" a neve és ott az egész hétre lehet bérelni bicikliket 1€-ért. A rendszeren belül 300 kerékpár van elhelyezve a város központjában 30 állomáson. Ennek az igénybevételéhez online kell regisztrálni hitelkártyával. További információt itt: http://en.bicikelj.si/

Gyalog[szerkesztés]

Ljubljana belvárosa elég pici ahhoz, hogy könnyen bejárható legyen gyalog is. Érdemes a vonatállomáson, vagy a turista információn magunkhoz venni egy térképet és irány a város!

Mozgáskorlátozottaknak[szerkesztés]

Szállás[szerkesztés]

Név Típus Település Cím Ár Megjegyzés


Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Büfék, gyorséttermek[szerkesztés]

Cukrászdák, fagyizók[szerkesztés]

Kávézók, kávéházak, teaházak[szerkesztés]

Éttermek[szerkesztés]

Olcsó[szerkesztés]

Közepes árú[szerkesztés]

Luxus[szerkesztés]

Bárok, kocsmák[szerkesztés]

Éjszakai élet[szerkesztés]

Diszkók, szórakozóhelyek[szerkesztés]

Companeros A központhoz közel lévő szórakozóhely. A zene főként diszkó stílusú, itt eléggé populárisnak tekinthető kínálattal. A sör általában 2 EUR a koktélok 4-5 EUR. Csütörtökönként főként erasmuszos diákok lepik el a helyet. A buli főként 10-11 felé kezdődik és 2-3 fele véget is ér. http://www.inyourpocket.com/slovenia/ljubljana/Pubs-Bars-and-Clubs/Bars/Companeros_43968v

Metelkova Jelenleg Ljubljana egyetlen nagyobb alternatív szórakozóhely komplexe. A hely a Metelkova utcában van és egy régi börtön területén. 6-8 szórakozóhely működik itt egyszerre. Attól függ, hogy milyen az időjárás. Nyáron és tavasz kezdetével az összes hely megnyílik és egy nagy nyüzsgő komplexummá válik. Van itt melegbár, dubstep,d'n'b, alternatív, rock, punk stb zene sőt egy hostel is, a Celica Hostel, ahová erasmuszosként 3 napot ingyen el lehet tölteni, ha az ember nem talál rögtön szállást illtve kolégiumot. Közel van a vasútállomáshoz a központtól kb. 15 perc gyalog. http://www.metelkova.org/ http://www.hostelworld.com/hosteldetails.php/Hostel-Celica/

Parlament pub Erasmuszosoknak minden hétfőn itt van bulijuk. ugyanaz a populáris house és diszkó zene, mint a companerosban. Általában tömeg van, kivéve, ha nem 11-02 óra között megy az ember. http://www.inyourpocket.com/slovenia/ljubljana/Pubs-Bars-and-Clubs/Pubs/Parlament-Pub_38255v

Mulatók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
  • Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
  • Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ljubljana témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb