Liguria

A Wikitravelből



Liguria


Általános adatok
Székhely Genova
Terület 1 607 878 km²
Népesség 5410 (2006)
Honlap: Liguria hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Liguria Észak-Olaszország egyik régiója, amely a Ligur-tenger partvidékét foglalja magába. A régión végighúzódó Olasz Riviéra, illetve a székhely, Genova közkedvelt turista célpont. Liguria Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási egysége, régiója (regione). Olaszul: Regione di Liguria. Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia-Romagna, keleten Toszkána. Négy megyéje van, közigazgatási székhelye: Genova. A régió neve egy antik népcsoportnak, a ligúroknak köszönhető, akik az i. e. I. évezredben éltek itt. Liguria területe 5.421 km², s ezzel Olaszország legkisebb kiterjedésű régiói közé tartozik, csupán Valle d'Aosta és Molise kisebb. Népsűrűsége: 294 fő/km², ami másfélszerese az országénak (198 fő/km²).

Információ turisták[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Természetes határai meglehetősen zárttá teszik, délről a Ligur-tenger, északról a Tengeri-Alpok és az Appenninek hegyei magsodnak felette.

Tájegységei[szerkesztés]

A terület a Liguri-tenger partjának irányába tekint, hosszan elnyúló vidéket képez a Genovai-öböl (Golfo di Genova) felé. Közigazgatási–politikai határait nyugatról Franciaország, míg keletről Toszkána képezi. Síkságai szinte nincsenek: csupán két kisebb folyó menti sík vidéke létezik, a Centa és Entella mellett. Genovától nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb nevén a Riviera dei Fiori partja nyúlik el szűk, homokos strandokkal, míg tőle keletre a Riviera di Levante nevű partszakasz helyezkedik el. A kettő együtt alkotja az ún. Liguri Riviérát (Riviera ligure), ahol kis öblök és sziklák sora váltja egymást.

Liguria területének kétharmad része hegyvidék, míg egyharmad része dombos táj. Az alpesi vonulatok a régió északi tájain magasodnak. Az olasz-francia határon az Alpok belső kristályos övezetei haladnak végig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2.200 m magasságig nyúlnak a Saccarello hegyével (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hágó (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjával választóvonalat jelent az Alpok és a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) között. Az 1799 m–es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia-Romagna határa. Számos magasan fekvő völgyét a téli hónapokban is hó takarja. A Giovi-hágó különös fontosságú hely, mivel természetes átjárót biztosít a Genova és Milánó között húzódó útvonal számára, illetve összeköti Genovát a Pó-alföld jelentősebb településeivel.

Liguria legmagasabb csúcsai:

Vízrajz[szerkesztés]

Folyói:

A terület észak-déli szűkös kiterjedése miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nél távolabb a tengertől), saját folyókat nem tud felmutatni. Liguria esetében csupán kisebb patakokról lehet beszélni, melyek csak a tavaszi és őszi időszakban szállítanak vizet, nyáron pedig kiszáradt medreket láthatunk helyükön. Ilyenek például a Polcevera patak és az Entella patak, stb. Liguriában a folyó több fontos mellékfolyójának és azok mellékfolyóinak forrása található, ilyenek a Bormida, a Trebbia (115 km) és a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyó szintén itt ered, majd Franciaország felé indul útjára.

Tavai:

Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat)[szerkesztés]

Genova megye Imperia megye Spezia megye Savona megye

Nemzeti parkok és természeti parkok[szerkesztés]

Park neve Közigazgatási terület Települések Területe (ha) Fotó
Antolai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell'Antola)
[1]
Genova megye Busalla, Crocefieschi, Fascia, Gorreto, Montebruno, Propata, Ronco Scrivia, Rondanina, Savignone, Torriglia, Valbrevenna, Vobbia 4837
Avetói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell'Aveto)
[2]
Genova megye Borzonasca, Mezzanego, Ne, Rezzoaglio, Santo Stefano d'Aveto 3018
Beiguai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale del Beigua)
[3]
Genova megye/Savona megye Arenzano, Campo Ligure, Cogoleto, Genova, Masone, Rossiglione, Sassello, Stella, Tiglieto, Varazze 8715
Bric Tana-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Bric Tana)
[4]
Savona megye Millesimo 170
Cinque Terre Nemzeti Park (Parco nazionale delle Cinque Terre)
[5]
Spezia megye La Spezia, Levanto, Monterosso al Mare, Riomaggiore, Vernazza 3859
Montemarcello-Magra Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra)
[6]
Spezia megye 2726
Piana Crixia Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Piana Crixia)
[7]
Savona megye Piana Crixia 794
Portofinói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portofino)
[8]
Genova megye Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure 1056
Portovenerei Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portovenere)
[9]
Spezia megye Portovenere 279

Történelem[szerkesztés]

A régiót az i. e. VI. században a ligúrok népesítették be, akiket később északabbra űztek a főníciaiak, a görögök illetve a kartágóiak. Az i. e. II. században Róma leigázta Liguriát. A középkorban Piemont és Lombardia területéhez tartozott, partvidéke területei pedig a Genovai Köztársaság része volt. 1797-ben Napóleon idején megszületett a Ligur Köztársaság, mely aztán 1805-ben csatlakozott az Itáliai Királysághoz. 1815-ben mint a Genovai Hercegség a Szárd Királyság részévé vált, majd 1861-ben az Olasz Királyság területe lett. Mai határait a II. világháború után jelölték ki.

Közigazgatás[szerkesztés]

Liguriát közigazgatásilag négy megye (provincia) alkotja:


Idegenforgalom[szerkesztés]

Üdülőturizmus[szerkesztés]

Miután a franciák a XIX. század második felében ismertté tették a Francia Riviérát, az olaszok pár évtizedet késlekedve ennek folytatásaként próbálkoztak meg a Genovától nyugatra eső partszakasz megismertetésével. A Genovától keletre elhelyezkedő festői partvidék azonban még sokáig ismeretlen szűzföldet jelentett a turisták számára, hiszen ezt a környéket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhanó nyúlványai tették szinte megközelíthetetlenné.

Liguria tengerparti üdülőhelyei homokos partokkal és impozáns természeti illetve kulturális látnivalók sorával vonzzák ma már a vendégek sokaságát. Nyugatról keleti irányba haladva a parton a következő népszerű települések húzódnak:

  • Sanremo: az olasz Riviéra eleganciájáról és fesztiváljairól nevezetessé vált, legfelkapottabb és egyik legdrágább üdülőhelye.
  • Albenga: a nyugati part ősi kisvárosa kempingjeivel vívta ki a népszerűséget a látogatók között.
  • Finale Ligure: ugyancsak kempingek sorával várja a vendégeket, különösen a kisgyermekes családok kedvelt üdülőhelye.
  • Camogli: egykori halászfalucskából vált szállodákkal és villákkal teli nyaralóhellyé, ám kis öblével megőrizte jellegzetes halászkarakterét.
  • Portofino: a keleti Riviéra legszebbnek tartott települése dús növényzettel, macchiabozótossal, színpompás halászházikókkal, régi várakkal.
  • Santa Margherita Ligure: jellegzetes nemzetközi üdülőváros a Tigullio-öbölben sziklás parttal és dús vegetációval, előkelő vendéglők sokaságával, nyüzsgő turistaforgataggal.
  • Rapallo: szintén a Tigullio-öböl nyüzsgő turistaparadicsoma, de érdemes felkeresni ősi várkastélyát és a környéken fekvő zarándokhelyet is.
  • Chiavari: gyönyörű stranddal és régi palotákkal kedveskedik az itt pihenő vendégseregnek.
  • Sestri Levante: meredek hegyfalú település vadregényes parttal, kempingekkel.
  • La Spezia: csodálatos virágdíszes pálmasétánnyal és kertes villák övezetével a dombok irányába kapaszkodva hívogatja a pihenni vágyó utast.
  • Portovenere: sokszínű település hagyományos halászkikötővel. Érdemes felkeresni a közelben fekvő La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) híres Kék barlangját (Grotta Azzurra).
  • Lerici: pálmasétányos tengerpart, eldugott öböl, festői kis sziklaszirtek fogadják a vendégeket a Riviéra legdélebbi pontján.

A partvidék településeinek felosztása :

Kulturális turizmus[szerkesztés]

Népszerű turistaútvonalak:

  • San Remo – Taggia – Triora – Colle di Langan – Pigna – Ventimiglia – San Remo
  • Imperia – Colle di Nava – Garessio – Erli – Toriano – Albenga – Imperia
  • Finale Ligure – Colle del Melongo – Altare – Pontinvrea – Albisola – Savona – Noli – Finale Ligure
  • Genova – Voltri – Campo Ligure – Rossiglione – Urbe – Sassello – Varazze – Genova
  • Genova Nervi – Camogli – Monte di Portofino – Portofino – Santa Margherita Ligure – Rapallo – Zoagli
  • Monegli – Sestri Levante – Lavagna – Chiavari – Cogorno – Borzonasca – Rezzoaglio – Santo Stefano d’Aveto
  • Lévanto – Cinque Terre – Portovenere
  • Lerici – Bocca di Magra – Ameglia – Luni – Sarzana – Lerici

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Utazás helyben[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

  • A6 Torino - Savona
  • A7 Milano - Genova
  • A10 Genova - Ventimiglia
  • A12 Genova - Livorno
  • A15 Parma - La Spezia
  • A26 Genova - Alessandria

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Liguria témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak