Kanada

A Wikitravelből
noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Ca-flag.png
Általános adatok
Főváros Ottawa
Államforma Szövetségi köztársaság
Pénznem Kanadai dollár (CAD)
Terület 9 976 140 km2
Népesség 32 822 400 (2007)
Nyelv Angol, Francia
Vallás Római katolikus, protestáns, ateista,egyéb
Elektromos
hálózat
120V/60Hz (A, B típus)
Behívószám 1
Internet TLD .ca
Időzóna UTC-8–UTC-3:30

Kanada Észak-Amerika nagy területű, ám viszonylag kis népességű állama. Területe alapján Oroszország után a második legnagyobb ország. Délről és nyugatról az Amerikai Egyesült Államok határolja. Északról a Jeges-tenger, keletről az Atlanti-óceán, kis részen nyugatról a Csendes-óceán mossa partjait. Északkelet felől tengeren Grönlanddal határos.

Információ turisták[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km.

Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él [1] Kanada. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok és folyó alakult ki. (A Föld tavainak több mint fele Kanadában található.

A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és Új-Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.

A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: Yukon, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik. A kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt az éghajlati zónák között nem éles határvonalak, hanem széles átmeneti területek alakultak ki. Meleg nyarak és az európai teleknél jóval szigorúbb hideg évszakok jellemzik. A nyarak észak és kelet felé haladva válnak egyre hűvösebbé. Az ország északi része az állandóan fagyos övbe nyúlik. A csapadék az ország délnyugati részének partmenti régióiban a legtöbb.

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Kanada (1976) világörökségi helyszínei
A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv.
"L'Anse aux Meadows" Történelmi Nemzeti Park (viking település) kulturális 1978 [2]
Nahanni Nemzeti Park természeti 1978 [3]
Dinoszaurusz Tartományi Park természeti 1979 [4]
Kluane Nemzeti Park / Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Amerikai Egyesült Államokkal közös) természeti 1979 [5]
SGang Gwaay (Anthony-sziget) kulturális 1981 [6]
Betört Fej bölényugrató (Head-Smashed-In Buffalo Jump) kulturális 1981 [7]
Wood Buffalo Nemzeti Park természeti 1983 [8]
A kanadai Sziklás-hegység nemzeti és tartományi parkjai természeti 1984, 1990 [9]
Québec történelmi negyede kulturális 1985 [10]
Gros Morne Nemzeti Park természeti 1987 [11]
Lunenburg óvárosa kulturális 1995 [12]
Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Amerikai Egyesült Államokkal közös) természeti 1995 [13]
Miguasha Nemzeti Park természeti 1999 [14]
Rideau-csatorna kulturális 2007 [15]
Joggins-szirtek, fosszílialelőhely természeti 2008 [16]

Városok[szerkesztés]

Hasznos tudnivalók[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: Kanadai dollár (CAD).

Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai



Kanada témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Amerika országai

Észak-Amerika
Amerikai Egyesült Államok · Antigua és Barbuda · Bahama-szigetek · Barbados · Belize· Costa Rica · Dominikai Közösség · Dominikai Köztársaság · Grenada · Guatemala · Haiti · Honduras · Jamaica · Kanada · Kuba · Mexikó · Nicaragua · Panama · Saint Kitts és Nevis · Saint Lucia · Saint Vincent · Salvador · Trinidad és Tobago

Dél-Amerika
Argentína · Bolívia · Brazília · Chile · Ecuador · Guyana · Kolumbia · Paraguay · Peru · Suriname · Uruguay · Venezuela

Függő területek:
Amerikai Virgin-szigetek · Anguilla · Aruba · Bermuda · Brit Virgin-szigetek · Falkland-szigetek · Grönland · Holland-Antillák · Kajmán-szigetek · Montserrat · Navassa-sziget · Puerto Rico · Saint Pierre és Miquelon · Turks- és Caicos-szigetek


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak