Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Kanada

A Wikitravelből

Amerika : Észak-Amerika : Kanada

Ugrás: navigáció, keresés

Tartalomjegyzék

[+] Földrajz
- Domborzat
- Éghajlat
Régiók
Városok


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Ottawa
Államforma	Szövetségi köztársaság
Pénznem	Kanadai dollár (CAD)
Terület	9 976 140 km²
Népesség	32 822 400 (2007)
Nyelv	Angol, Francia
Vallás	Római katolikus, protestáns, ateista,egyéb
Elektromos hálózat	120V/60Hz (A, B típus)
Behívószám	1
Internet TLD	.ca
Időzóna	UTC-8–UTC-3:30

Kanada Észak-Amerika nagy területű, ám viszonylag kis népességű állama. Területe alapján Oroszország után a második legnagyobb ország. Délről és nyugatról az Amerikai Egyesült Államok határolja. Északról a Jeges-tenger, keletről az Atlanti-óceán, kis részen nyugatról a Csendes-óceán mossa partjait. Északkelet felől tengeren Grönlanddal határos.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km.

Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él [1] Kanada. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. (A Föld tavainak több mint fele Kanadában található.

A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és Új-Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.

A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: Yukon, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik. A kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt az éghajlati zónák között nem éles határvonalak, hanem széles átmeneti területek alakultak ki. Meleg nyarak és az európai teleknél jóval szigorúbb hideg évszakok jellemzik. A nyarak észak és kelet felé haladva válnak egyre hűvösebbé. Az ország északi része az állandóan fagyos övbe nyúlik. A csapadék az ország délnyugati részének partmenti régióiban a legtöbb.