Közép-Magyarország

A Wikitravelből
Európa : Közép-Európa : Magyarország : Közép-Magyarország



Közép-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Budapest és Pest megye alkot. A régiót erősen jellemzi a Budapest centrikusság, ezért elterjedt neve a Budapest és környéke vagy Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió is.

Nevezetességek települések szerint (Tourinform nyomán)[szerkesztés]

Budapest

Magyarország fővárosa, és kb. 1 millió 700 ezer fős lakosságával az ország legnagyobb városa. Kiemelkedő jelentőségű turisztikai központ, Európa leglátogatottabb városai között szerepel neve. Az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a kontinensen. Kiemelkedő látnivalói az UNESCO Világörökségének részét képezik. Érdemes felkeresni a Várnegyedet, a Parlamentet, a Bazilikát és a Hősök terét illetve múzeumait.

A Dunakanyar épített öröksége:

Esztergom

Kikötőváros a Duna folyam partján, egykor magyar főváros, az esztergomi érsek székvárosa, a római katolikus egyház magyarországi központja. A híres bazilikával Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika illetve a londoni Szent Pál-katedrális után 5660 m2 alapterületével. Egyúttal az ország legnagyobb egyházi épülete, a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza. Építették 1822-től, 1856-ban szentelték fel. Igen értékes emléke a baloldali kápolna (Bakócz-kápolna), melyet Pach János épített be az épületbe.

Szentendre

Mintegy két tucatnyi múzeuma és látnivalóinak sokasága a Dunakanyar leglátogatottabb helységévé tette. A török korban idemenekült szerbek központja, négy fennmaradt pravoszláv templommal büszkélkedhet (Belgrád székesegyház, Blagovestenszka templom, Pozsarevacska templom, Preobrazsenszka templom. Jeles nevezetessége a Kovács Margit Múzeum, mely a művésznő és múzeumalapító (1902-1977) alkotásaiba enged bepillantást. A Ferenczy testvérek (Ferenc, Noémi, Béni) műveit a Ferenczy Múzeumban lehet felkeresni. További jelentős gyűjtemények még a Művésztelep Galériája, a Szabó Marcipánmúzeum, a Dobos Cukrászdamúzeum, a Czóbel Béla Múzeum... Kb. 3 km-re a központtól fekszik a skanzen. Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúrájával, életmódjával ismertet meg - a hagyományos településtípusok keretében a XVIII. század végétől a XX. század közepéig.

Visegrád

A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában, gyönyörű kilátással a környező hegyvidékre és a folyamra. A királyi palota 350 szobájával, reneszánsz udvarában a Herkules-kúttal a Dunakanyar egyik népszerű látványossága. A Salamon-torony a Duna felett a XIII. századból származik, mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett helyreállítás során nyerte el. A lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak. A Fellegvár 1245-1255 között épült, mintegy 200 esztendőn át őrizte a Szent Koronát, területén megtekinthető a vár történeti kiállítása, a rekonstruált makett-erődrendszer, a Szent Korona történeti kiállítás, a Panoptikum illetve a vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás.

Vác (Pest megye)

A Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Az ország egyik legszebb barokk terével dicsekedhet. A püspöki székesegyház a település legfontosabb műemléke, klasszicista-késő barokk stílusú épület (1761-1777). 1764-ben Mária Terézia fogadására készítették el az egész országban egyedülálló Diadalívet (Kőkapu). 1766-ban avatták a ferencesek templomát, majd 1772-ben a püspöki palotát. 1000 esztendős püspökségi központ a Duna partján, innen indult 1846-ban az első vasút.

Dömös (Pest megye)

A Dunakanyar legszebb részén épült palotája. Préposti temploma a magyar építőművészet remeke. A hely történetét a Dömösi Galériában követhetjük nyomon.

Nagymaros (Pest megye)

A középkorban alapított település a Dunakanyarban, ma üdülőhely. A Julianus-kilátóból csodálatos panoráma nyílik a Dunára. Katolikus temploma a magyar gótikus építészet nagyszerű példája.

Vácrátót (Pest megye)

Arborétuma 12 000 élő növényfajjal dicsekedhet, hangulatát a Kis-fahíd és vízi malom teszi kellemesebbé.

Verőce (Pest megye)

Neve a 19. század a Dunakanyar legismertebb fürdőhelyei között szerepel. Neves Gorka Géza (1894-1971) Kerámiamúzeuma a művész hajdani villájában.

Zebegény (Pest megye)

Szőnyi István Emlékmúzeum a festőművész alkotásainak galériája. A római katolikus templom a szecessziós egyházi épületek sorát gazdagítja. Helytörténeti Gyűjtemény.

További települések öröksége:

Cegléd (Pest megye)

Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található, az „Alföld kapuja”. Sok tiszteletre méltó emléke közül kiemelkednek azok, melyek Kossuth Lajos nevével állnak összefüggésben. "Hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én délután a ceglédi piacon, a mai Kossuth téren mondta el " riadóját ", a nagy hatású toborzó beszédet,melynek emlékét tábla őrzi". - emlékezik meg róla a település. A Kossuth-emlékek egyike a Református Nagytemplom kertjében az ún. Kossuth-erkély, ahonnan az államférfi bemutatta Batthyány Lajost. Az erkély a millecentenárium évében került jelenlegi helyére. A Szabadság téren áll a város jelképe, a Református Nagytemplom, melyet Hild József tervezett, 1835-1870 között klasszicista stílusban épült, Közép-Európa legnagyobb református temploma. A főtér másik érdekessége a 2000-ben nyílt Dobmúzeum, mely a dzsesszdob történetét mutatja be Kármán Sándor magángyűjtő kutatásai nyomán. A Kossuth Múzeum 45 településről gyűjti és dolgozza fel a Nemzeti Kulturális Örökség emlékeit, különösen Kossuth-gyűjteménye érdemel figyelmet, ám néprajzi és numizmatikai kollekciója is jelentős.

Érd (Pest megye)

A Duna-parti település a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén terül el. A Magyar Földrajzi Gyűjtemény a város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük. "1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között." Másik kiemelkedő látványossága a Minaret: "A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják." /Érdi Krónika. 159. és 163.o./ A dzsámi egykori alapterülete 10x11 m-es volt. A Magyar Állam tulajdona.

Fót (Pest megye)

A Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A Római Katolikus Plébánia (Szeplőtelen fogantatás templom) Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei lapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet kiemelkedő alkotása.

Gödöllő (Pest megye)

Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombságban, a Rákos patak völgyében helyezkedik el. Itt látható a Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély), a "magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttese", Grassalkovich Antal gróf (1694-1771) építtette, mestere Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester volt. (1735 után). A kettős U alakú épület óriási parkkal, jelenlegi formája a XIX. század elején alakult ki. 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került, a mindenkori magyar uralkodó pihenő rezidenciája lett 1918-ig.

Márianosztra (Pest megye)

A Börzsönyben bújik meg a zarándokturizmus úticélja. Az ország legismertebb búcsújáróhelyei között szerepel neve. A Fekete Madonna kegyhelye az esztergomi püspökséghez tartozik. Márianosztrát alapítása Nagy Lajos királynak köszönhető (1352), az általa kedvelt pálos rend részére hozatta létre, maga a település a templom védőszentjéről kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. A kegytemplom a falu értékes műemléképülete. Berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó műhelyben készítették. Hat mellékoltárának egyikén helyezték el a kegyképet, mely ma már a főoltáron áll. A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária a búcsús ünnepek helyszíne.

Máriabesenyő (Pest megye)

Basilica minor rangú kegytemploma a besenyői csodák miatt vált ismert zarándokhellyé.

Magyoród (Pest megye)

A Hungaroring pályája a Forma-1 Nagydíjainak ad otthont.

Ócsa (Pest megye)

Budapesttől délre, kb. 30 km-re fekvő település. Kiemelkedő műemléke a román kori református templom, avagy premontrei kolostor (Ócsa) a XIII. századból. Háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, északi falán. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték. Református temetője faragott sírkövei, kopjafái miatt vált ismertté. Híresek Ócsa könnyű borai.

Ráckeve (Pest megye)

A Ráckevei-Duna mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Figyelemre méltó épülete a Nagyboldogasszony-templom (1487), az egyetlen középkori görögkeleti szerb templom az országban, gótikus stílusú - az építkezést 1487-ben fejezték be. A két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony a XVIII. században készült el. A Savoyai-kastély későbarokk épületét Savoyai Jenő emeltette, Hildebrandt tervei alapján készült el ugyancsak a XVIII. században, barokk stílusban, ma konferenciaközpont. A horgászok és vízi sportok rajongói különösen kedvelik a Duna-parti pihenőhelyet.

Százhalombatta (Pest megye)

A város Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, „Mezőföld csücskében”. A Matrica (ejtsd:"Mátrika") Múzeum a katonai erőd feltárt régészeti leleteit mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon. Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre műve.

Tápiószentmárton (Pest megye)

A Budapesttől délkeletre, a Tápió-vidéken fekvő nagyközség különleges nevezetessége a Kincsem Lovaspark - az Attila-dombbal: Attila sírhelye után kutattak régészek, így 1923-ban itt leltek rá a híres szkíta aranyszarvasra. Priskos Rhetor leírása után valószínűnek tartották, hogy e területen állhatott Attila egykori fából készült palotája. 2000-ben egy korhű palota terveit is elkészítették emiatt, ám e terv megvalósulása még várat magára. A Kincsem Lovaspark saját leírása alapján: " A szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki, amely gyógyító folyamatokat indít be az emberi szervezetben. Az energiaáramlás középpontja az Attila dombon van, de a Kincsem Lovaspark egész területén érzékelhető. A park területén megtalálható Ősenergia részét képezik az ősi szakrális vonalak is, a Szent György vonal, a Ley vonal stb. A szakemberek még nem jutottak határozott következtetésre abban a tekintetben, hogy "ismert" energiákkal van e dolguk, vagy a megfigyelt sajátosságok és megnyilvánulások mögött valami alapvető erő húzódik meg. Köztudott, hogy minden betegség egy energiahiányos állapot következménye, ez a sugárzás ezt a megbomlott egyensúlyt segít helyreállítani, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész testben harmonizálja az energiaáramlást."

Zsámbék (Pest megye)

Budapesttől nyugatra 30 km-re, a Zsámbéki-medence észak-nyugati részében található, a Gerecse tájegység egyik nyúlványának része. Értékes műemléke a Premontrei templom (háromhajós bazilika) és kolostor maradványa. Épült a XIII. század közepén (1220-34) késő román/korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Továbbá nevezetessége a Török-kút és Magyarország egyetlen Lámpamúzeuma.

Nevezetességek tematikai felosztásban[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

  • Duna-Ipoly Nemzeti Park (részben) – http://www.dinpi.hu/ Területe: 60 314 hektár - fokozottan védett 16 119 hektár. Alapítva: 1997. Fekvése: Budapesttől É-ra Duna és Ipoly közt, Pilis és Börzsöny, benne a Dunakanyar és a Szentendrei-sziget. Hazánk leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.
    • Bemutatóhelyei a Pálvölgyi-barlang (Budapest), a Szemlőhegyi-barlang (Budapest), az Alcsúti Arborétum (Alcsútdoboz), az Ócsai Tájház (Ócsa), a Esztergomi Bemutatóközpont (Esztergom)
    • Látogatóközpontok: Királyréti Erdei Iskola (Szokolya-Királyrét), Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja.
  • Pál-völgyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot és az akkor ismert kiterjedésének megfelelő 1 hektáros felszínt már 1944-ben védetté nyilvánították, 1972 óta áll a természetvédelem szerveinek kezelésében és 1982 óta hazánk egyik fokozottan védett barlangja. A Pálvölgyi-barlang ismert hossza évtizedeken át 1200 méter volt, de mára bebizonyosodott, hogy kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. A barlangban áttelelő állatfajok között a denevérek öt fajjal képviseltetik magukat.
  • Szemlő-hegyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a területen a karsztos kőzetek részben a felszínen, részben budai márgával fedetten fordulnak elő. Döntően ebben a karsztosodó mészkőben keletkeztek a nagy budai barlangrendszerek. A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban fedezték fel, majd hamarosan elkezdték felmérését és tudományos vizsgálatát. A hatvanas években a természetvédelem kezelésébe került, majd a kiépítés után 1986-ban a nagyközönség számára is megnyitották.
  • Vácrátóti Arborétum Természetvédelmi Terület: az MTA Vácrátóti Botanikus Kertje. A vácrátóti homokpuszta eredeti klímájától idegenek az itt meghonosított növények, egy önálló környezetet és mikroklímát hoztak létre.
  • Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület: a József nádor által alakított mintagazdaság legszebb része a kastélypark, a mai arborétum, amelynek kialakítására 1825-ben került sor. Az arborétum közelében látható Magyarország legidősebb libanoni cédrusa (1825) a csaplári erdőben, valamint a 175 éves platánsor az etyeki út mellett. Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz. Látogatható hétfő és kedd kivételével, valamint ünnepnapokon 10–18 óra között. Térképe letölthető: www.kirandul.hu
  • Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület: Az eredetileg francia parkot, amely egy felső és egy alsó kertre tagolódott, Esterházy Leopoldina alakíttatta át angol tájképi kertté 1817-ben. IV. Károly magyar király uralkodása után (1918) a kastély és a park pusztulásának hosszú időszaka következett. Az épület és a park helyreállítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú társaság folyamatosan végzi jelenleg is.
  • Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Terület: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és a Kartográfiai Vállalat által meghatározott hely az északi szélesség 47. fokának 11. perce és a keleti hosszúság 19. fokának 30. perce találkozásánál található, Pusztavacs határában.

Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Magyarország legszebb panorámáját kínáló Dunakanyar (Nagymaros). A Börzsöny (Nagybörzsöny, Királyrét), a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

A régió egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta.

Gyógyturizmus[szerkesztés]

Budapest

Pest megye

Üdülőturizmus[szerkesztés]

Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet

A Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a Pilis által körülvett Duna-szakasz mentén fekszik. 66 település tartozik a körzethez. Fürdésre, sportolásra, kirándulásra egyaránt alkalmas, számtalan történelmi látnivalóval rendelkező sokszínű vidék, mely 3 regionális fejlesztési régióhoz tartozik.

Falusi turizmus[szerkesztés]

Települések: Pilismarót.

Települések: Cegléd, Dömsöd, Gomba, Gyömrő, Kóspallag, Letkés, Nagykovácsi, Pócsmegyer, Püspökszilágy, Szada, Szokolya, Újlengyel, Vasad.

Látnivalók[szerkesztés]

Hegységek

Börzsöny, Budai-hegység, Cserhát, Pilis, Visegrádi-hegység, Gödöllői-dombság

Nagyvárosok

Budapest, Érd

Történelmi városok

Budapest (Budai Vár, Belváros, Óbuda), Ráckeve, Szentendre, Vác

Nemzeti parkok, természeti látnivalók

Budai-hegység barlangrendszere, Dobogó-kő, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gellért-hegy, Holdvilág-árok, Hűvösvölgy, Királyrét, Kiskunsági Nemzeti Park Normafa, Ócsai Tájvédelmi Körzet, Rám-szakadék, Sas-hegy, Szentendrei-sziget, Vácrátóti arborétum

Fürdőhelyek

Budai gyógyfürdők (Császár, Gellért, Király, Rácz, Rudas), Széchenyi-fürdő, Délegyházi tavak

Várak, erődök

Budai Vár, Vajdahunyad vára, Visegrádi fellegvár, Egri vár

Paloták, kastélyok

Budavári Palota, Gresham-palota, Grassalkovich-kastély (Gödöllő), Nagytétényi Kastélymúzeum, Prónay-kastély (Acsa), Sándor-palota, Savoyai-kastély (Ráckeve), Visegrádi Királyi Palota, további kastélyok…

Templomok, apátságok

Dömösi templomrom, Fóti templom, Mátyás-templom, Ócsai templom, Ráckevei szerb templom, Szent István Bazilika, Szentendrei szerb templomok, Zsámbéki templomrom

További látnivalók

Aquincum, Érdi minaret, Kerepesi-temető, Matrica Múzeum (Százhalombatta), Polgárvárosi amfiteátrum, Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hadtörténeti Múzeum, Budapest Történeti Múzeum

Kulturális rendezvények[szerkesztés]

Művészeti fesztiválok (Magyar Művészeti fesztiválok Szövetsége - http://www.artsfestivals.hu)

  • Budapesti Tavaszi Fesztivál (Budapest)
  • Budapesti Régi Zene Fórum (Budapest)
  • Ferencvárosi Ünnepi Játékok (Budapest)
  • Budapesti Búcsú (Budapest)
  • Sziget Fesztivál (Budapest)
  • Budapest Nyári Opera- és Balettfesztivál (Budapest)
  • Budapest Zenei Hetek (Budapest)
  • Budapesti Őszi Fesztivál (Budapest)
  • Gödöllői Tavaszi Napok (Gödöllő)
  • Kastélykoncertek (Gödöllő)
  • Szentendrei Tavaszi Napok (Szentendre)
  • Szentendrei Nyár (Szentendre)

Források[szerkesztés]

  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Üdüljön szép falvainkban! Falusi Turizmus szálláshely katalógus, kiad. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége.

Általános idegenforgalmi portálok:

Települések hivatalos portálja:

Egyházi épületek:

Természeti kincsek bemutatása:

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken