Közép-Dunántúl

A Wikitravelből
Magyarország : Dunántúl : Közép-Dunántúl

A Közép-Dunántúl Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet három megye, Fejér, Komárom-Esztergom (Leszámítva Esztergomot és környékét) és Veszprém megye (leszámítva a balatoni régióhoz tartozó Balaton-felvidéket) alkot.


Nevezetességek települések szerint (Tourinform nyomán)[szerkesztés]

Épített örökség[szerkesztés]

Nevezetességek Veszprém megyében

Veszprém (Veszprém megye)

A "királynék városa" a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. A veszprémi vár a legnagyobb egységes lakott várnegyed a budai vár után. Látnivalói a Tűztorony, a Modern Képtár, a Csikász Galéria, a Piarista templom, a Téglagyűjtemény, a Dubniczay-ház – László Károly Gyűjtemény, és a Gizella Királyné Múzeum. Az Érseki Palota, Fellner Jakab tervei szerint épült, 1700-as évekből származik. Freskói Johann Cymbal alkotásai. A Gizella-kápolna gótikus műemlék a XIII. századból. A Szent Mihály-székesegyház neoromán alkotás a XX. század eleji átépítés után.

Pápa (Veszprém megye)

A legrégibb ma is álló épület a XV. századi Korvin-ház. A belváros XIX. századi, XX. század eleji polgárházai szépen fel vannak újítva, a Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A belváros számos épületén megfigyelhetjük a jellegzetes pápai zárt erkélyeket. A műemlék jellegű épületek megóvásáért, restaurációjáért Pápa 1989-ben Hild János-emlékérmet kapott. Pápával kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt: bármely irányból közelít ugyanis az ember a városhoz, először a tornyait látja meg. Látható itt a Eszterházy kastély, a Plébániatemplom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház. Ókollégiumába jártak Petőfi Sándor és Jókai Mór.

Várpalota (Veszprém megye)

A Thury-vár ősét a 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg. 1566-ban kapitánya, Thury György védelmezte a töröktől, így később, 1593-ban került idegen kézre, majd 1687-ben véglegesen ismét keresztény csapatok birtokába. A XX. századra romossá lett építményt az 1960-as évek óta állítják helyre folyamatosan. A földszinten helytörténeti kiállítás illetve a palota épen fennmaradt részei tekinthetők meg. Itt kapott helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum. A Zichy-kastély ad helyet az egyedülálló Trianon Múzeum gyűjteményének.

Zirc (Veszprém megye)

Jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom tervezője ismeretlen, freskóit Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is.

Csesznek (Veszprém megye)

Látnivalója a cseszneki vár, a 15. század eleji vár új alapokra épült. Alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. Déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt.

Herend (Veszprém megye)

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát, aki felfejlesztette és dicsőségre vitte, nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. 1964 óta működik Porcelánmúzeuma.

Sümeg (Veszprém megye)

Vára egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt erődítményeknek az országban. A XIV. századi műemlék 270 m magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek.

Magyarpolány (Veszprém megye)

Európa Nostra-díjas helység, a kitüntetést 83 népi műemléki épületből álló Falumúzeuma révén nyerte el. A Kálváriahegyre vezető 1780-ban létrehozott Keresztút egyike a legszebbeknek Magyarországon. Minden év pünkösdjén megrendezik itt a Polányi Passiójátékokat.

Nevezetességek Fejér megyében

Székesfehérvár (Fejér megye)

A hajdani Alba Regia az Árpád-házi királyok első székhelye volt. Bazilikájában 500 év alatt 37 királyt és 39 királynőt koronáztak meg, itt nyugszik I. Szent István király. Látnivalói a ferences templom és rendház, a püspöki Palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház, a Schaár Erzsébet Gyűjtemény.

Martonvásár (Fejér megye)

Híres látnivalója a Beethoveen Emlékmúzeumot is rejtő Brunszvik-kastély. A birtokot Brunszvik Antal Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. Parkjának közepén tó terül el, benne szigettel és szabadtéri színpaddal. Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta e helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, betekintést nyerhetünk magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona.

Tác (Gorsium) (Fejér megye)

Gorsium első ásatásakor (1934-1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be.

Csákvár (Fejér megye)

A fazekasság egyik népi központjának számít, az itt készített kerámiákat zöld és sárga színek uralják, az alkotásokat a Vértes Múzeum mutatja be. Fennmaradtak a római korból származó Floriana archeológiai emlékei is.

Nevezetességek Komárom-Esztergom megyében

Tata (Komárom-Esztergom megye)

A "Vízek városaként" is ismert település, barokkos képét az Esterházy család uralma idején nyerte el, ebből az időszakból származik a Szent Kereszt-plébániatemplom illetve az Esterházy-kastély. További látnivalói a Kálvária-kápolna, a víztorony, a Kapucinus-templom, az Öreg vár és az Öreg-tó, a vízi vágóhíd, az Angolkert, a Kiskastély, és a Pálma ház, és az 1510-ben Tatán lezajlott országgyűlés emlékét őrző Harangláb is.

Komárom (Komárom-Esztergom megye)

Nevezetessége a komáromi erődrendszer, részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Mindhárom erőd ma látogatható.

Vértesszőlős (Komárom-Esztergom megye)

A település neve az 1960-as években vált ismertté szerte a világon, ekkor fedezték fel az előemberrel (Samu) kapcsolatos lelet-együttest. Több ezer éves leleteket őrzött a föld négy egymás feletti rétegben. Mivel az előember nem tudott tüzet gyújtani, így a villámcsapás által keltett tüzet őrizte szálláshelyén. Valószínűsíthetően ez az első nyom a Földön, mely a tűz használatára utal. 1965 tavaszán dr. Vértes László (1914-1968) régész további leletekre akadt. A Samu névre keresztelt Homo erectus paleohungaricus átmenet a felegyenesedő és az értelmes ősember között. A szabadtéri múzeum jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye.

Majk Oroszlány (Komárom-Esztergom megye)

Valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.

Bábolna (Komárom-Esztergom megye)

bábolnai ménes (jelenleg felszámolás alatt, lásd lent)

Természeti örökség[szerkesztés]

Dunántúli-középhegység - Bakony

A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Az Északi-Bakony három további része a Magas- vagy Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m), a Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m) illetve a Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed. A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m).

Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület - Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Zirc egyedi értéke a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. A ciszterciek által alapított 20 hektáros területen a kiváló klímán különleges faállomány él. A Föld öt kontinenséről találhatunk itt 110 fa és cserjefajt, amelyek jelentős része a környező területeken nem őshonos. Az arborétumban található tó 600 éves mesterséges tó, eredetileg a ciszterciek halastónak alakították ki. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelynek jellemzője a szabálytalan tisztások, erdőfoltok váltakozása.

Üdülőturizmus[szerkesztés]

Velencei-tó

Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.
Agárd (Fejér megye) – A Velencei-tó jelentős üdülőtelepülése, élénk horgász- és evezősközpont, vitorlás, kajak, kenuversenyek szereplői gyakorolnak itt. Modern termálfürdőjében 36 fokos vízben fürdőzhetnek a vendégek.

Falusi turizmus[szerkesztés]

Települések: Bakonycsernye, Csákvár, Csókakő, Felcsút, Gyúró, Pákozd, Pázmánd, Szár, Vajta, Velence-Velencefürdő, Vértesboglár.

Települések: Bogáta, Dunaszentmiklós, Epöl, Esztergom, Héreg, Kecskéd, Neszmély, Tardos, Tát, Tata, Tokod, Várgesztes, Vértesszőlős.

Települések: Bakonyszentkirály, Dabrony, Ganna, Homokböde, Királyszentistván, Kiscsősz, Magyarpolány, Németbánya, Pápa-Borsosgyőr.

Nevezetességek - összefoglaló táblázat[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Tájegységek

Bakony, Gerecse, Velencei-hegység, Vértes, Dunántúli-dombság

  • Természetvédelmi területek

Alcsútdobozi arborétum, Dinnyési Fertő és Madárrezervátum, Fenyőfői ősfenyves, Gaja-szurdok, Mezőföldi löszdombok, Sárrét, Somló, Velencei-hegység képződményei

Fürdőhelyek

Agárdi termálfürdő, Velencei-tó


Épített örökség

  • Városok

Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém Esztergom, Mór, Pápa,

  • Várak, erődök

Cseszneki vár, Csókakő vára, Esztergomi vár, Gerencsérvár (Oroszlány), Komáromi erődrendszer (Komárom), Somlóvár, Sümegi vár, Tatai vár, Thury-vár (Várpalota), Gesztesi-vár, Veszprémi vár

  • Paloták, kastélyok

Sándor Móric-kastély (Bajna), Dégi Festetics-kastély, Brunszvik-kastély (Martonvásár), Nádasdy-kastély (Nádasdladány), Esterházy-kastély (Pápa), Zichy-Hadik-kastély (Seregélyes), további kastélyok…

  • Egyházi épületek

Esztergomi bazilika, Magyarpolányi kálvária, Majki műemlékegyüttes, Pápai plébániatemplom, Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Zirci ciszterci apátság

További látnivalók

Dunai Vasmű (Dunaújváros), Gánti bányamúzeum, Gorsium (Tác), Herendi porcelángyár, Vértesszőlősi Ősembertelep

Források[szerkesztés]

  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Üdüljön szép falvainkban! Falusi Turizmus szálláshely katalógus, kiad. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége.

Internetes források:

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken