Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Japán

A Wikitravelből

Ázsia : Japán

Ugrás: navigáció, keresés


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Tokió
Államforma	Alkotmányos monarchia
Pénznem	japán jen (JPY)
Terület	377 835 km²
Népesség	127 463 611 (2006)
Nyelv	Japán
Vallás	Sintoista, Budhista
Elektromos hálózat	100V/50–60Hz (A, B típus)
Behívószám	81
Internet TLD	.ja
Időzóna	UTC +9

Japán (japánul: 日本) a Távol-Kelet egyik jelentős szigetállama. Szárazföldi szomszédja nincs, északi része Oroszország, déli része Dél-Korea közelében található.

A Japánhoz tartozó több mint 3000 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.

A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre nagyban változatos. Az országot hat nagy éghajlati zónára lehet osztani:

Hokkaidó – a legészakibb zóna, melynek jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek jellemzik.
Közép-Japán – Tipikus belföldi éghajlat jellemzi a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőkülönbségekkel. A csapadékmennyiség nem jelentős.
Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást ad egész évben.
Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti időszakos szél miatt.
Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős éghajlati ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

Japán kilenc erdős ökorégió otthona, ami tükröződik a szigetek éghajlatán és földrajzán. A rjúkú- és bonin-szigeteki nedves, széleslevelű trópusi és szubtrópusi erdőktől a mérsékelt égövi széleslevelű vegyeserdőkig terjednek a fő sziget mérsékelt éghajlatú területein át a hideg északi régióig.

[szerkesztés] Régiók

Kurir-szigetek Or.

Csendes-óceán

Japán-tenger

Dél-Korea

Japán nyolc régióra (japánul 地方, chihō) oszlik. Nem közigazgatási egységek. Hagyományosan az ország földrajzi tagolására használják őket – például az időjárás-jelentésekben, s gyakran tüntetik fel üzleti vállalkozások nevében is.

Régió	Prefektúrák	Legnagyobb város
Csúbu	Aicsi, Fukui, Gifu, Isikava, Jamanasi, Nagano, Niigata, Sidzuoka, Tojama	Nagoja
Csúgoku	Hirosima, Jamagucsi, Okajama, Simane, Tottori	Hirosima
Hokkaidó	Hokkaidó	Szapporo
Kanszai	Hjógo, Kiotó, Mie, Nara, Oszaka, Siga, Vakajama	Oszaka
Kantó	Csiba, Gunma, Ibaraki, Kanagava, Szaitama, Tocsigi, Tokió	Tokió
Kjúsú (+Rjúkjú-szigetek)	Fukuoka, Kagosima, Kumamoto, Mijazaki, Nagaszaki, Okinava, Óita, Szaga	Fukuoka
Sikoku	Ehime, Kagava, Kócsi, Tokusima	Macujama
Tóhoku	Akita, Aomori, Fukusima, Ivate, Jamagata, Mijagi	Szendai

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Természeti helyszínek

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette a következőket:

Jakusima - ősi cédruserdő;
Sirakami-szancsi - bükkös;
Siretoko-félsziget.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Hokkaidō

Tohoku

Kantō

Chūbu

Kansai

Chūgoku & Shikoku

Kyūshū

Okinawa

Iriomote Nemzeti Park

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

[szerkesztés] Kulturális világöröksége

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára felvette a következő helyszíneket:

A Hórjú-dzsi körzet buddhista műemlékei;
Himedzsi-kastély;
Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ocu városok);
Shirakava-gó és Gokajama történelmi falvak;
A hirosimai Béke-emlékmű (Genbaku Dome Hirosimában;
Icukusima sintóista szentélye;
Az ősi Nara történelmi műemlékei;
Nikkó szentélyei és templomai;
A Guszuku terület és a Rjúkjú Királyság műemlékei;
A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai;
Az Ivami Gindzan ezüstbánya és kultúrtája.

[szerkesztés] Városok

[szerkesztés] Látnivalók táblázatban

Természeti örökség

Tájegységek

Természetvédelmi területek

Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

Városok

Történelmi emlékhelyek

Várak, erődök

Paloták, kastélyok

Egyházi épületek

Folkorisztika, népi építészet

Múzeumok

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

Útlevél és vízumrendelkezések: Magyar állampolgárok - megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett - legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhat Japánba. Az útlevélnek a tervezett tartózkodást követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

Vámrendelkezések:

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

Postai szolgáltatások:
Telefonálás külföldre:
Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

[szerkesztés] Külföldi képviseletek

Magyar Nagykövetség: 2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073, Előhívó: (00)-(81)-(3), Telefon: 3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804, Ügyelet: (00)-(81)-(90)-2544-8902, Fax: 3798-8812, E-mail: mission.tio@kum.hu, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/tokyo
Magyar Konzulátus: 2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073, Előhívó: (00)-(81)-(3), telefon: 3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804, Ügyelet: (00)-(81)-(90)-9149-2077, Fax: 3798-8812, E-mail: mailto:consulate.tio@kum.hu, Ügyfélfogadás: kedden és csütörtökön: 10.00-12.00