Japán

Elhelyezkedés
Zászló
Általános adatok
Főváros	Tokió
Államforma	Alkotmányos monarchia
Pénznem	japán jen (JPY)
Terület	377 835 km2
Népesség	127 463 611 (2006)
Nyelv	Japán
Vallás	Sintoista, Budhista
Elektromos hálózat	100V/50–60Hz (A, B típus)
Behívószám	81
Internet TLD	.ja
Időzóna	UTC +9

Japán (japánul: 日本) a Távol-Kelet egyik jelentős szigetállama. Szárazföldi szomszédja nincs, északi része Oroszország, déli része Dél-Korea közelében található.

Az ország turizmusában együtt van múlt, jelen és jövő. Fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos kulturális értékek, a vallási értékek (a sintoista és a buddhista valláshoz kötődő építmények), a legmodernebb technikai nevezetességek (Sinkanszen gyorsvasúti rendszer, Szeikan-alagút). Az ország gazdasági jelentőségéből fakad üzleti és a konferenciaturizmusa. Az egészséges életmód divatja révén jelentős sportturizmusa is. Az ország az elmúlt 4 évtizedben három olimpiát, valamint Dél-Koreával közösen labdarúgó VB-t rendezett.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A Japánhoz tartozó több mint 3000 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek.

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt.

A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető.

A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat nagyrészt mérsékelt, ám északról délre nagyban változatos. Az országot hat nagy éghajlati zónára lehet osztani:

• Hokkaidó – a legészakibb zóna, melynek jellemzői a hosszú, hideg tél és hűvös nyár. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.

• Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telente jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek jellemzik.

• Közép-Japán – Tipikus belföldi éghajlat jellemzi a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőkülönbségekkel. A csapadékmennyiség nem jelentős.

• Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást ad egész évben.

• Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti időszakos szél miatt.

• Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

Évszakok:

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős éghajlati ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. [Honsú]] nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

Japán kilenc erdős ökorégió otthona, ami tükröződik a szigetek éghajlatán és földrajzán. A rjúkú- és bonin-szigeteki nedves, széleslevelű trópusi és szubtrópusi erdőktől a mérsékelt égövi széleslevelű vegyeserdőkig terjednek a fő sziget mérsékelt éghajlatú területein át a hideg északi régióig.

[szerkesztés] Régiók

Japán nyolc régióra (japánul 地方, chihō) oszlik. Nem közigazgatási egységek. Hagyományosan az ország földrajzi tagolására használják őket – például az időjárás-jelentésekben, s gyakran tüntetik fel üzleti vállalkozások nevében is.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Világörökségek listája

[szerkesztés] Természeti helyszínek

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette a következőket:

• Jakusima (屋久島) - ősi cédruserdő; - az Ószumi szigetek egyik tagja. Körülbelül 500 km² területű. A Vincennes-szoros (Jakusima Kaikió) választja el Tanegaszimától. A sziget legmagasabb pontja a Midzsanoura-dake 1935 méter magas. Nagy részét erdő borítja, főleg Cryptomeria fák (Japánban Szugi) és Rhododendronok. Jakusima 1993-ban került fel a Világörökség listájára. Jakusima Japán legnedvesebb helye. [15], [16], [17]

• Sirakami-szancsi - bükkös; [18],[19], [20]

• Siretoko-félsziget [21], [22]

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Hokkaidó (vagy Hokkaidō) régió

Tóhoku (vagy Tohoku) régió

Kantó (vagy Kantō) régió

Csúbu (vagy Chūbu) régió

• Chūbu-Sangaku Nemzeti Park [67], [68]
• Hakusan Nemzeti Park [69], [70], [71]
• Minami Alps Nemzeti Park [72], [73], [74], [75]

Kanszai (vagy Kansai) régió

• Ise-Shima Nemzeti Park [76]
• Yoshino-Kumano Nemzeti Park [77]

Csúgoku vagy Chūgoku & Sikoku (vagy Shikoku) régió

• Daisen-Oki Nemzeti Park [78], [79]
• Setonaikai Nemzeti Park [80], [81], [82]
• Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park [83], [84]

Aso-hegy

Kjúsú (vagy Kyūshū) régió

• Saikai Nemzeti Park [85], [86]
• Unzen-Amakusa Nemzeti Park [87], [88]
• Aso-Kuju Nemzeti Park [89], [90]
• Kirishima-Yaku Nemzeti Park [91], [92]

Okinawa régió

• Iriomote Nemzeti Park [93], [94]

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

[szerkesztés] Kulturális világöröksége

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára felvette a következő helyszíneket:

• A Hórjú-dzsi körzet buddhista műemlékei: (法隆寺, Hōryū-ji, lit. „A virágzó törvény temploma”) egy buddhista templom Ikaraguában, Nara prefektúrában, Japánban. A templom teljes neve Hórjú Gakumondzsi (法隆学問寺), vagy a Virágzó Törvény Tanító Temploma, mivel ez a hely kolostor- és papneveldeként is szolgál. E templom fa épületei állítólag az egyik legrégebbiek a világon. Bár vannak régebbi templomok is ennél, ám Hórjú-dzsi a legnevezetesebb Japánban. Az 1993-as évben, a Hórjú-dzsit az UNESCO Világörökség részére nominálták és a japán kormány Nemzeti kincsként tartja számon. [95], [96], [97], [98]

• Himedzsi-kastély; [99], [100]
• Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ocu városok);
• Shirakava-gó és Gokajama történelmi falvak;
• A hirosimai Béke-emlékmű (Genbaku Dome Hirosimában; [101], [102], [103], Hiroshima és Nagasaki bombázása - Youtube
• Icukusima sintóista szentélye;
• Az ősi Nara történelmi műemlékei;
• Nikkó szentélyei és templomai; [104]
• A Guszuku terület és a Rjúkjú Királyság műemlékei;
• A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai;

• Az Ivami Gindzan ezüstbánya és kultúrtája: ősi japán bánya Honsú szigetének délnyugati részén, a Simane prefektúrában. A hegyek és a közöttük lévő mély folyami völgyek nagyméretű bányák régészeti maradványait rejtik, hiszen itt a 16. és 20. század között olvasztó és finomító műhelyek, valamint bányásztelepülések működtek. Az UNESCO Világörökségének részét képezi 2007 óta. A bánya építését egy japán kereskedő, Dzsutei Kamija kezdte el 1526-ban. A legtöbb nyersanyagot a 17. században bányászták itt. Ekkor évente 38 tonna ezüst hagyta el a bányát; ez volt a harmadik legnagyobb bánya a világon. [105],

[szerkesztés] Városok

Hokkaidó (vagy Hokkaidō) régió

Hokkaidó elhelyezkedése

• (Abashiri) (網走)
• (Asahikawa) (旭川)
• Hakodate (函館) - Japán első kereskedelmi kikötője volt az 1854-ben az USÁ-val megkötött békeszerződés után. Gyönyörűen kivilágított éjszakai panorámával dicsekedhet.
• Otaru (小樽) - a 19.század végén, 20. század elején élte virágkorát mint kereskedelmi kikötő. Nevezetességei az Otaru-csatorna és a Sushi-út.
• Szapporó (Sapporo) (札幌市) - a sziget legnagyobb városa kb. 1,8 millió lakossal. É-D irányban terül el. Központja az Odori-Koen promenád. Híres szórakozó negyede a Susukino mintegy 4 000 étteremmel és lokállal, az óratoronnyal és az egykori tartományi épületekkel. Neves ünnepe a "Hóünnep", ahol jégszobrokat állítanak.
• Obihiro (帯広)
• Furano (富良野市) - A gabonatermesztés, tejtermelés központja. Gazdag levendulamezők veszik körül. Kellemes fekvésű idegenforgalmi központ kilátással a Taisetsu és Tokachi hegyre.
• (Sōunkyō) (層雲峡) - ismert termálfürdő a Taisetsu lábánál.
• Kitami (北見市)
• (Wakkanai) (稚内)
• (Yoichi) (余市町) - az első japán űrhajós születési helye.

Tóhoku (vagy Tohoku) régió

• Aomori
• Hiraizumi
• Hiroszaki (Hirosaki)
• Miyako
• Morioka
• Szendai (Sendai)
• Jamagata (Yamagata)

Kantó (vagy Kantō) régió

Kantó elhelyezkedése

• Csiba (Chiba)
• Kavaszaki (Kawasaki) (川崎)
• Tokió (Tōkyō) (東京) - Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 12 millió ember él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe. Ogaszavara szigetéig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található. Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, Japánon belül Tokióban van a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye.
• Jokohama (Yokohama) (横浜市, Jokohama-si) kikötőváros Honsú szigetén, Japánban, a Kantóbeli Kanagava prefektúra székhelye, a Nagyobb Tokiói Agglomeráció egyik kereskedelmi központja.
• Kamakura

• Nikkó (Nikko) (日光市) - szó szerinti fordításban „napfény”) modern és egyszerre ősi japán város a Tocsigi prefektúra hegységeiben, Honsú szigetén. 140 kilométerre fekszik Tokiótól a Daija folyó mentén a Nantai, Njóho és Taró hegycsúcsok között. Kedvelt úticélja a japán és a külföldi turistáknak. Itt található Tokugava Iejaszu és Iemicu sógunok mauzóleumai, és a 767-ban épült Futaraszan szentély. Számos meleg forrás (japánul onszen) is van területén. A nikkói Tósógú és a Futaraszan szentélyek, valamint a Rinnódzsi templomegyüttes az UNESCO Világörökségének részét képezi 1999 óta. [106]

• Atami
• Kinugava (Kinugawa)
• Mashiko

Csúbu (vagy Chūbu) régió

• Hida-Takayama
• Kanazava (Kanazawa)
• Nagano
• Nagoja (Nagoya)
• Niigata
• Tojama (Toyama)

Kanszai (vagy Kansai) régió

Kanszai elhelyezkedése

• Hikone
• Himedzsi (Himeji)
• Ise

• Kóbe (Kobe) (神戸市), régebbi nevén Mukó, milliós nagyváros Japánban. A település jelentős kikötő, emellett a Hjógo prefektúra székhelye is. A Kanszai régióban, Ószakától nyugatra elterülő Kóbe az Ószaka-Kóbe-Kiotó várostömörülés szerves részét képezi. A város Japánban egyike a 17 kijelölt városnak. Ez a település egyike volt azon városoknak, amelyeknek elsőként nyitották meg kapuikat a nyugat felé a zártság politikája után. Az 1850-es évektől Kóbe hatalmas kikötővárossá nőtt. Bár az 1995-ös nagy földrengés után a város vesztett kikötői jelentőségéből, mára Japán negyedik legnagyobb tengeri forgalmi központja lett.

• Kiotó (Kyoto) (京都市, Kjóto-si) - szó szerinti magyar fordításban „a fővárosok fővárosa”) japán nagyváros Honsú szigetén. Lakossága eléri a 1,5 millió főt. Régebben a császári Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Ószaka és Kóbe városokkal az Ószaka-Kóbe-Kiotó urbanizált régiót alkotja. 1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté. 1994-ben az UNESCO Kiotó, Udzsi és Ocu városokat a Világörökség részévé nyilvánította. Japán kultrális központjaként ismert. 1600 buddhista templommal és mintegy 270 sintó szentéllyel dicsekedhet. Nevezetességei: az Aranypavilon, a Kyomizudera templom, a Heian Jingu, a Császári palota és a Nijo kastély.

• Nara (奈良市, Nara-si) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a Kiotó prefektúrával. Hét templom, szentély és rom Narában, név szerint a Tódaidzsi, a Szaidaidzsi, a Kófukudzsi, a Gangódzsi, a Jakusidzsi, a Tósódaidzsi, a Kasuga szentély és a Heidzsó palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.

• Ószaka (Osaka) (大阪市, Ószaka-si), rögzült magyar nevén: Oszaka település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Ószakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Ószaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is. A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Ószaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt.

• Ocu (Otsu)
• Takarazuka

Csúgoku (vagy Chūgoku) régió

Csúgoku elhelyezkedése

• Hirosima (Hiroshima) (広島市) „Hiroshima-shi” - város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte. A Béke-emlékmű (Genbaku Dome) a kulturális Világörökség része. [107]
• Hagi
• Izumo
• Kurashiki
• Matsue
• Miyajima
• Okajama (Okayama)
• Shimonoseki
• Tottori

Sikoku (vagy Shikoku) régió

• Kochi
• Macujama (Matsuyama) (松山市, Matsuyama-shi) japán város, Ehime prefektúra székhelye.
• Takamacu (Takamatsu)
• Tokushima
• Uwajima
• Naruto

Kjúsú (vagy Kyūshū) régió

• Fukuoka (福岡市) japán város Kjúsú sziget északi részén, Fukuoka prefektúra fővárosa, Kjúsú legnépesebb városa több mint 1,4 millió lakossal.
• Kitakyushu
• Nagaszaki (Nagasaki) (長崎市, Nagasaki-shi) város Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén. Nagaszaki prefektúra székhelye és egyben legnagyobb városa. A második világháború végén, 1945. augusztus 9-én atomtámadás érte. [108]
• Sasebo
• Miyazaki
• Kumamoto
• Kagoshima
• Beppu

Okinava (vagy Okinawa) régió

[szerkesztés] Látnivalók táblázatban

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Légi közlekedés

Japánban 173 repülőtér található. A légi közlekedés nagy népszerűségnek örvend. A legnagyobb nemzetközi légikikötők:

• Tokió-Narita repülőtér Narita Airport (成田空港 Narita-kūkō, IATA: NRT ICAO: RJAA)
• Kanszai nemzetközi repülőtér (Ószaka-Kóbe-Kiotó vonzáskörzetében) Kansai International Airport
• Csúbú Centrair nemzetközi repülőtér (Nagoja mellett), Central Japan International Airport Centrair

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Helyi közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

A vasúti közlekedésben több tucat vállalat versenyez egymással. A legnagyobbak a 7 Japan Railways (JR) társaság, a Kintetsu Corporation, a Seibu Railway és a Keio Corporation.

N700-as sorozatú sinkanszen, Himedzsi vasútállomás

A Sinkanszen (新幹線, nyugaton Shinkansen, ’új fővonal’) gyorsvasúthálózat Japánban, a Japan Railways, az ország fő vasúttársasága üzemelteti. Mióta 1964-ben megnyitották az első vonalat, a „Tókaidó Sinkanszent” (Tokió és Ószaka között), a hálózatot a legtöbb honsúi és kjúsúi nagyvárosra kiterjesztették, maximum 300 km/h-s sebességgel valamint földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal. A tesztek során a vonatok sebessége a hagyományos vasúti kocsiknál 443 km/h, a mágnesvasút vasúti kocsijainál pedig 580 km/h volt.

A Sikanszen vasútvonalak hálózata

A hálózat vonalai:

• Tokajdó vonal
• Sanyo vonal
• Tóhoku vonal
• Nagano vonal
• Akata vonal
• Jamagata vonal
• Joecu vonal

[szerkesztés] Légi közlekedés

A legnagyobb belföldi légikikötő a Tokió-Haneda repülőtér, Ázsia legforgalmasabb repülőtere.

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

• Útlevél és vízumrendelkezések: Magyar állampolgárok - megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett - legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhat Japánba. Az útlevélnek a tervezett tartózkodást követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Aki pénzkereső tevékenység céljából utazik Japánba, annak a 90 napnál rövidebb ott-tartózkodás esetére is szükséges a vízum, mely kb. egy hét alatt készül el, kiállítása (magyar állampolgárok számára) díjmentes. Japánba szóló vízumkérelmet Japánban nem állítanak ki. További információk a vízum kiadásról:
  • [www.mofa.go.jp/j_info/visit/visa/index.html] - Japán Külügyminisztérium ismertetője,
  • Japán Nagykövetség Konzuli Osztálya.

• Vámrendelkezések:

Beviteli korlátozások letöltése:

• http://www.customs.go.jp/zeikan/pamphlet/tsukan_e.pdf(angolul);
• http://www.customs.go.jp/zeikan/pamphlet/tetuzuki_e/index_tetuzuki.htm (angol, orosz, francia, spanyol, kínai, koreai, japán nyelveken)

[szerkesztés] Nyelv

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

• Hivatalos pénznem: a japán jen (JPY).

Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai: [109]

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

• Postai szolgáltatások:
• Telefonálás külföldre:
  • Japán országkódja a 81, Magyarországé pedig a 36.
  • Magyarországról Japánba indított hívások esetén a 00 81-et, majd a körzetszámot és a telefonszámot kell tárcsázni.
  • Japánból Magyarországra indított hívások esetében pedig a 00 36-ot, majd a körzetszámot és a telefonszámot kell tárcsázni.
  • Japán telefonszámokat gyakran úgy adnak meg, hogy körzetszám első számjegye nulla. Ez kizárólag Japánon belüli híváshoz szükséges, ha külföldről telefonál Japánba, a nullát el kell hagyni.
• Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Hálózati feszültség

A hálózati feszültség Japánban 100 V, a frekvencia pedig 50, illetve 60 Hz az ország különböző részein. Európából bevitt elektromos készülék Japánban történő használata előtt érdemes tájékozódni.

[szerkesztés] Szálláshelyek

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

[szerkesztés] Közbiztonság

Japán közbiztonsága világviszonylatban megfelelő mondható. Betegség, baleset, tűz illetve vészhelyzet esetén a következő telefonszámok hívhatók:

• Rendőrség: 110 (díjmentesen hívható)
• Tűzoltóság és mentők: 119 (díjmentesen hívható)

Figyelem: a telefonoperátor nem feltétlenül beszél idegen nyelven. Ha lehetséges, kérje egy japánul beszélő ember segítségét.

Angol nyelvű telefonos segítség nyújtás:

• A tokiói rendőrség angol nyelvű telefonvonala: (03) 3501-0110 (hétfőtől péntekig, 8:30-tól 17:15-ig)
• Speciális tanácsadó telefonvonalak: legismertebb a Tokyo English Life Line telefonszáma: 03-5774-0992 díjmentesen hívható (bizalmas tanácsadás, információ angolul).

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

[szerkesztés] Külföldi képviseletek

• Magyar Nagykövetség: 2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073, Előhívó: (00)-(81)-(3), Telefon: 3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804, Ügyelet: (00)-(81)-(90)-2544-8902, Fax: 3798-8812, E-mail: mission.tio@kum.hu, Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/tokyo
• Magyar Konzulátus: 2-17-14. Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073, Előhívó: (00)-(81)-(3), telefon: 3798-8801, 3798-8802, 3798-8803, 3798-8804, Ügyelet: (00)-(81)-(90)-9149-2077, Fax: 3798-8812, E-mail: mailto:consulate.tio@kum.hu, Ügyfélfogadás: kedden és csütörtökön: 10.00-12.00

[szerkesztés] Források

• Külügyminisztérium - Magyar képviseletek külföldön, Ázsia
• Magyarországi Japán Nagykövetség 在ハンガリー日本国大使館

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hasznos információk:

• Japanische Fremdenverkehrszentrale (Japan National Tourist Organization)
• Japan Information Network - hasznos információk Japánról, angol nyelven
• Web Japan - hasznos háttérinformációk Japánról, képek, statisztikák, térképek, stb...
• Sárga oldalak (angol)
• Online térképek Japánról
• Japán.lap.hu (linkgyűjtemény)

Nevezetességek, látnivalók:

• Angol nyelvű Japán útikönyv
• Német nyelvű Japán útikönyv
• Marco Polo Japán útikönyv
• Japán Nemzeti parkjai
• Japán Nemzeti Parkjai

Kultúra:

• Japán vonatkozású e-magazin
• Könyvek japán szerzőktől magyarul
• Japán weboldal – A japán kulturális portál
• Wissenswertes über Sushi und Tischetikette
• JAPAN access - Német nyelvű Japán portál
• Kunaicho.go.jp A Császári család (japánul)
• Kids’ Web Japan - Gyermekek oldala (angol és más európai nyelveken)

Nyelvtanulás:

• Magyar-Japán / Japán-Magyar Webszótár
• Magyar - Japán Útiszótár

Japán témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Kategóriák: Csonkok | Ázsia országai