India

A Wikitravelből


Elhelyezkedés

Zászló

Általános adatok
Főváros	Új-Delhi
Államforma	Köztársaság
Pénznem	rúpia (INR)
Terület	3 287 590 km²
Népesség	1 095 351 995 (2006)
Nyelv	Hindi, Angol, további 21 hivatalos nyelv
Vallás	Hindu (81,3%), Mohamedán (12%), Keresztény (2,3%), Szikh (1,9%)
Elektromos hálózat	230V/50Hz (C, D, M típus)
Behívószám	91
Internet TLD	.in
Időzóna	UTC+5,5

India Dél-Ázsia legjelentősebb állama, a világ második legnépesebb országa. Nyugatról Pakisztán, északról Kína, és a két ország közé zárt Nepállal és Bhutánnal, keletről Mianmarral határos, Észkkelet-India és Kelet-India régió közé Bangladesh ékelődik. A félsziget jellegű szubkontinensen fekvő ország déli részét az Indiai-óceán és annak melléktengerei (keletről a Bengáli-öböl, nyugatról az Arab-tenger) határolja. India déli csücskétől nem messze fekszik egy szigeten Srí Lanka.

Nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási célországok és térségek: A Külügyminisztérium a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI törvény alapján a következőket közli: I. Nem javasolja az utazást az alábbi országokba és térségekbe (Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó területek): Indiában Jamnu és Kashmir államok... Forrás: Külügyminisztérium - Biztonsági kockázatot jelentő térségek

Mumbai: a Külügyminisztérium nem javasolja az utazást [2008.11.27. 19:11]: A mumbay-i terrortámadások nyomán kialakult helyzet miatt a Külügyminisztérium egyelőre nem javasolja, hogy magyar állampolgárok az indiai nagyvárosba utazzanak. Mint ismeretes, az utóvédharcot folytató terroristák három különböző helyszínen még több tucat túszt, köztük sok külföldit tartanak fogva. Az indiai biztonsági erők körbevették az érintett épületeket (Hotel Taj Mahal, Hotel Oberoi és egy kórház), amelyek több robbanást követően lángokban állnak. Arra kérik az Indiában tartózkodó, vagy oda készülő magyar állampolgárokat, jelentkezzenek be a delhi Magyar Nagykövetségen. Forrás: Turizmus Online

[szerkesztés] Földrajz

A kontinensnyi kiterjedésű ország legnagyobb része földtani szempontból az Indiai tektonikus lemezen helyezkedik el, ami Földünk egyik legkisebb lemeze. A hetvenöt millió évvel ezelőtt a déli őskontinensről, Gondvánáról leváló szubkontinens igen intenzív mozgásba kezdett, és nekifogott 55 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. Az indiai lemez ezt követően ütközött az Eurázsiai tektonikus lemezzel, amelynek töréspontján jött létre a Himalája hatalmas vonulata. Ezzel tulajdonképpen a mai India minden domborzati jelensége kialakult.

[szerkesztés] Domborzat

Az Arab-tenger, az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl által határolt dél-ázsiai ország északi részét egyértelműen a Himalája 8000 méter fölé tornyosuló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai uralják. Miután az eurázsiai és az indiai lemezek az óceán alatt ütköztek össze, a vízből felgyűrődő hatalmas vonulat déli oldalán egy nagy medence keletkezett, amit idővel a Himalája folyói feltöltöttek. ]].<ref>Sablon:Harvnb</ref>Ez a terület az Indiai-alföld, amely négy, jól elkülöníthető síkság összefoglaló elnevezése: az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba, a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel, a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához, az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje.

[szerkesztés] Vízrajz

Legjelentősebb folyók: Gangesz (Ganga), Brahmaputra, Godavari, Narmada, Krishna és az Indus. Legnagyobb tava a Chilka-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

India éghajlatát a monszun szabályozza. A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől, s általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyisége változó. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő év során. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor észak-keleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap. A legszárazabb időszak a március elejétől május végéig tartó „tavasz”. A hőmérséklet is ekkor a legmagasabb, a szárazföld belsejében elérheti az 50 fokot is.