Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Horvátország

A Wikitravelből

Európa : Dél-Európa : Horvátország
noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Image:Hr-flag.png
Általános adatok
Főváros Zágráb
Államforma Köztársaság
Pénznem kúna (HRK)
Terület 56 542 km2
Népesség 4 494 749 (2002)
Nyelv Horvát
Vallás Római katolikus
Elektromos
hálózat 		230V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 385
Internet TLD .hr
Időzóna UTC +1

Horvátország Délkelet-Európa (Balkán) egyik állama, Magyarország déli szomszédja. Keletről Szerbia, Bosznia és Hercegovina és Montenegró, északról Szlovénia és Magyarország határolja. Délnyugat felől a partjait az Adriai-tenger mossa. Hosszú tengerpartján számtalan érdekesebbnél-érdekesebb sziget található, ezek és maga a tenger közelsége teszi Horvátországot a magyar turisták első számú úticéljává.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A táj változatos felszíni formákban gazdag. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

  • Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
  • Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km².

Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

[szerkesztés] Éghajlat

A belső vidékeken mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma tapasztalható hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon - dél felé egyre jellegzetesebben - mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél. Átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.

Aktuális időjárási előrejelzés: [1]

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Idegenforgalmi régiók

  • Közép-Horvátország
  • Zágráb
  • Szlavónia és Baranya
  • Isztria
  • Kvarner
  • Dalmácia - Zadari régió
  • Dalmácia - Spliti régió
  • Dalmácia - Sibeniki régió
  • Dalmácia - Dubrovniki régió

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Természeti helyszínek

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

[szerkesztés] Nemzeti parkok

Plitvicei tavak
Plitvicei tavak
  • Brioni Nemzeti Park (Nacionalni Park Brijuni) vagy Brioni-szigetek: Területe 36 km², tenger veszi körül. Pulától nem messze fekvő, 2 nagyobb és 12 kisebb szigetből álló szigetcsoport. Ritka növény- és állatfajokban gazdag. A parkban van egy állatkert is, ahol más égövből származó állatok élnek. Értékes ókori, római-kori és bizánci műemlékek találhatók itt. A két világháború között az előkelők nyaralóhelye volt, ma is a világ államférfiainak kedvenc nyaralóhelye. Rendkívüli szépsége miatt jövőjét is az idegenforgalomra alapozzák. [2]
  • Kornati Nemzeti Park (Nacionalni Park Kornati) vagy Kornati-szigetek: A Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportja. Területe kb. 220 négyzetkilométer, és 89 szigetet foglal magába. 100 m magasságot is elérő sziklacsúcsok, tagolt part, habarcs nélküli kőfalak, gazdag élővilág jellemzi. A vitorlázást kedvelőknek 2 kikötőt építettek (Žut és Piskera.) [3]
  • Krka Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Krka: Területe 111 km². Az ország legszebb karsztvidéki folyója. Hosszának kétharmad részében kanyonon keresztül folyik, majd a tenger felé érve vízesések és zuhatagok sokasága alkotja. A legszebbek egyikén, a Roski slap és a Skradinski buk között, a Visovac szigeten található egy ferences rendi kolostor igen értékes könyvtárral. A park területén fekszik a festői szépségű, antik városka, Skradin. [4]
  • Mljet-szigeti Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Mljet-sziget: Dubrovniktól délnyugatra fekvő kis sziget. Területe: 31 km². A nyugati részét a part különleges tagoltsága miatt nyilvánították nemzeti parkká. A szigeten lévő Kis- és Nagy-tavat egymással és a tengerrel is alig észrevehető szoros köti össze. Buja növényzet, erdők, gazdag állatvilág található a szigeten. Értékes kulturális öröksége egy XII. századi bencés kolostor a sziget Veliko Jezero nevű tavának kis szigetén (szállodává alakították). [5]
  • Paklenica Nemzeti Park (Nacionalni Park Paklenica): A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 m-t is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja. [6]
  • Plitvicei-tavak Nemzeti Park (Nacionalni Park Plitvička jezera): A UNESCO világörökség része, Karlovactól 75 km-re. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Nemzeti Park 16 nagyobb és 2 kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². Területe eléri a 200 km²-t (20 000 ha), melyből több mint 15 000 ha erdős terület. [7]
  • Risnjak Nemzeti Park (Nacionalni Park Risnjak) vagy Risnjak hegymasszívum: A Gorski kotarban fekvő hegység (1528 m) Rijekától északra. Védettségének fő oka a növényvilág. Nevét a hiúzról kapta, mely még ma is él ezen a vidéken. [8]

[szerkesztés] Természeti parkjai

  • Biokovo Természeti Park (Park prirode Biokovo): impozáns sziklás hegység a Makarskai Riviéra felett, gyönyörű kilátással és változatos növény – illetve állatvilággal. Marineta - Mala obala 16, HR-21 300 Makarska, Tel./fax: +385/21 616 924, e-mail: park-prirode-biokovo@st.htnet.hr, [10]
  • Lonjsko polje Természeti Park (Park prirode Lonjsko polje): Európa egyik legnagyobb mocsaras területe a Száva folyó mellett, Sisaktól északra, hatalmas tölgyekkel és gazdag madárvilággal. Krapje 30, HR-44325 Krapje, tel.: +385/44/672-080, 611-190, fax: ++385/44/606-449, info@pp-lonjsko-polje.hr, [12]
  • Medvednica Természeti Park (Park prirode Medvednica): hegység Zágráb felett védett bükkerdőkkel, fenyőerdőkkel, barlangokkal. Bliznec b.b., Zagreb HR-10000. Tel.: +385/1/4586-317, Fax: +385/1/4586-318, park.prirode.medvednica@zg.htnet.hr. [13]
  • Telašćica Természeti Park (Park prirode Telašćica): hosszú, keskeny öböl Dugi otok szigetén, a Kornati Nemzeti Parkban. Ulica Danijela Grbin bb, HR-23281 Sali, Tel./fax: +385/23/377-096, 23/377-395, Ravnatelj: +385/23/377-393, e-mail: telascica@zd.t-com.hr, [14]
  • Velebit Természeti Park (Park prirode Velebit): a legnagyobb horvát hegyvonulat, egyedülálló növény- és állatvilággal. Szerepel a a Világrezervátum listáján. Magába foglalja a Paklenica Nemzeti Parkot és az Észak-Velebitet is. Kaniža Gospićka 4b, HR-53 000 Gospić, Telefon: Gospić +385/53/560-450, Krasno +385/53/851-600, Obrovac +385/23/689-818, Fax: Gospić +385/53/560-451, Krasno +385/53/851-600, Obrovac +385/23/689-818, velebit@pp-velebit.hr, [15]
  • Žumberak–Samobori hegyvidék Természeti Park (Park prirode Žumberak - Samoborsko gorje): Zágrábtól nyugati irányban helyezkedik el. Végtelen mezők, festői falvak, változatos völgyek világa. Slani Dol 1, HR - 10430 Samobor, Tel. +385/1/33 27 660, Fax. +385/1/33 27 661, ravnatelj@pp-zumberak-samoborsko-gorje.hr, [16]
  • Papuk Természeti Park (Park prirode Papuk): Szlavónia legnagyobb hegysége, jelentősek erdőségei és vulkanikus tájai. Stjepana Radića 46, HR-34300 Velika, Telefon: +385/34/313 030, fax: +385/34/313 027, kontakt@pp-papuk.hr, [17]
  • Učka Természeti Park (Park prirode Učka): hegyvonulat az Isztria keleti részén, a Kvarner - öböl felett. Érdekes a táj, lenyűgöző a panoráma. Liganj 42, HR-51415 Lovran, Tel. +385/51 293 753, tel/fax +385/51 293 751, e-mail: park.prirode.ucka@inet.hr, [18]
  • Vranai-tó Természeti Park (Park prirode Vransko jezero): Zadar közelében fekszik, Horvátország legnagyobb tava. A tenger közelsége miatt édes vízi és tengeri halak lakhelye. Gazdag madárvilága is ismert. Kralja Petra Svačića 2, 23 HR-510 Biograd n/m, Telefon: +385 (0)23 38 64 55, Telefon uprava: +385/23 38 31 81, +385/23 38 64 52, Fax: +385/23 38 64 53, E-mail: pp-vransko-jezero@zd.t-com, [19]
  • Lastovo szigetcsoport Természeti Park (Park prirode Lastovo): 2006-ban alapították. Összterülete 195 km2, 44 kisebb-nagyobb szigete van, ezek legnagyobbika Lastovo, a legtávolabbi Sušac szigete. Mind szárazföldi mind tengeri részén gazdag a növény-és állatvilág. Kulturális-történelmi értékei a népi építészet alkotásai illetve a szárazföldön és a tengerben fellelhető régészeti lelőhelyek. [20]

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

Zadar, Szt.Donát-templom
Zadar, Szt.Donát-templom
  • Zágráb - Horvátország fővárosa a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén fekszik.
  • Pula - Tengerparti város az Isztria-félsziget délnyugati részén, neves római kori építészeti emlékekkel, melyek közül kiemelkedik az aréna építménye. Partja sziklás strandokkal várja a látogatókat.
  • Rijeka - Az ország harmadik legnagyobb városa, a Kvarner-öbölben. Jelentős közlekedési csomópont, Horvátország legnagyobb kikötője: áruforgalma és a személyhajózásban betöltött szerepe miatt. Stratégiai fontosságú település.
  • Zadar - Óvárosa az Adriai-tenger partján, egy földnyelven fekszik. Jelentős kikötőváros, a róla elnevezett és az Ugljan és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett. Belvárosában rengeteg látnivaló maradt fenn. Villanegyedei Borik és Diklo Észak-Dalmácia népszerű nyaralóhelyei kavicsos, homokos és kiépített betonnapozós strandokkal.
  • Šibenik - A Sibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Sibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye. Szent Jakab-katedrálisát beválasztotta az UNESCO a Világörökségek sorába.
  • Trogir - Dalmácia partján, a Kastelai-öböl végénél fekvő városka látnivalókban gazdag, világörökség rangú óvárossal. Egyúttal népszerű nyaralóhely.
  • Split - Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, fontos kikötővel. Belvárosa (a Diocletianus-palota) a Világörökség része.
  • Dubrovnik - Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján elhelyezkedő jelentős kikötőváros. Dubrovnik-Neretva megye székhelye. Az Adria gyöngyeként is ismert. A középkorban hosszú ideig az önálló Raguzai Köztársaság központja volt. Fallal körülvett óvárosa az UNESCO világöröksége.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek:

  • Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvarral a legajánlottabb.
  • Ajvar: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém (hasonlít az Erős Pistához).
  • Péksütemények
    • Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.
    • Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.
    • Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.
  • Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.
  • Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).

[szerkesztés] Utazási információk

[szerkesztés] Megközelítése

  • Átkelési lehetőségek:
    • Magyar-horvát határszakasz
      • Barcs - Terezino Polje - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Beremend - Baransko Petrov Selo magyar-horvát személyforgalom (kivéve autóbusz)
      • Berzence - Gola - közúti nemzetközi személy- és két ország közötti áruforgalom
      • Drávaszabolcs - Donji Miholjac - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Drávaszabolcs - vízi, külön kérésre magyar-horvát személyforgalom
      • Gyékényes - Koprivnica - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Letenye - Gorican - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Magyarbóly - Beli Manastir - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Mohács - vízi, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Murakeresztúr - Kotoriba - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Udvar - Dubisevica - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Hasznos információk

[szerkesztés] Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Érvényes útlevél vagy más, nemzetközi megállapodás szerinti okmány szükséges a személyazonosításhoz. Magyar állampolgár mindhátom típusú személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel beutazhat. 18 év alatti csak személyek szülői felügyelettel léphetnek az ország területére, ellenkező esetben a szülőktől horvát nyelvre is lefordított nyilatkozatra van szükség, amelyet közjegyző tanúsított. (Érvényes az osztálykirándulás és sportolási célú utazásokra is!) A 2008. január 1-től hatályos idegenrendészeti törvény értelmében a más felnőtt személy kíséretében (nem szülő), vagy felnőtt személy kísérete nélkül utazó kiskorú személynek Horvátországba történő belépéskor rendelkeznie kell szülei (törvényes képviselője) által adott, közjegyző által hitelesített, és angol vagy horvát nyelvű hiteles fordítással ellátott meghatalmazással, vagy szülői nyilatkozattal. Forrás:Külügyminisztérium.
  • Vámrendelkezések: személyes használati cikkeket csak 300 HRK értékig szabad vám és adó-mentesen bevinni, a hús-, tej- és más állati eredetű termékek állatorvosi ellenőrzés alá kerülnek határátlépéskor. Bor max. 5 liter/fő megengedett.

[szerkesztés] Nyelv

  • Hivatalos nyelv: horvát. Idegenforgalmilag frekventált helyeken beszélik az angolt és a németet.

[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás

  • Hivatalos pénznem: horvát kuna (HRK), 1 kuna = 100 lipa. 1 kuna (HRK) = 36 - 38 Ft (HUF). Külföldi valutát beváltanak határállomásokon, bankokban, pénzváltóhelyeken, postán, utazási irodában, szállodában.

[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása

  • Üzletek nyitvatartási ideje: H-P 08.00-20.00 óra, szombat, vasárnap 08.00-14.00 óra, turista szezonbam általánosan tovább is nyitva tartanak.
  • Hitelkártya: American Express, Diners, Eurocard/Mastercard, Visa kártyákkal ma már sok helyen fizethet a turista. A hitelkártyás fizetéshez útiokmánya mindig legyen kéznél.

[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
    • Magyarország hívószáma Horvátországból: 0036-körzetszám vagy mobilszám
    • Horvátország hívószáma Magyarországról: 00385-körzetszám vagy mobilszám
  • Internetezés lehetősége:

[szerkesztés] Szálláshelyek

Minden szálláshely esetében fizetendő már 12 éves kor felett a helyi adó (azaz üdülőhelyi díj vagy illeték), melynek ma már 100 éves hagyománya van.

  • Szállodák: helyi osztályba sorolásuk alapján lehetnek 1*,2*,3*,4*,5* kategóriájúak.
  • Magánszálláshelyek: típusai a privát panziók, a privát apartmanok és a privát szobák. Berendezésükre jellemző, hogy a legkülönfélébbek lehetnek, a tulajdonosuk egyéni ízlése szerint kialakítva. A panziókban található étterem vagy reggelizőterem. Míg a privát apartmanokban van főzési lehetőség, addig a prviát szobákban általában nincs.
  • Kempingek: Horvátország szerte számos kepmping várja a szűkebb pénztárcájú vendégeket is. A parton eldugottabb öblökben FKK (nudista) kempingező helyeket is kialakítottak. A kempingek lehetnek mobilhomek-kal, vagy bungalókkal felszereltek, de számos helyen van lehetőség sátrak vagy lakókocsik felállítására, telepítésére.
  • Világítótornyok: régen a hajósokat szolgáló jelzőtornyok voltak - akár lakatlan szigeteken is. A Robinson-túrák kedvelőinek ajánlott. Ma11 viálgítótornyot adnak ki idegenforgalmi célokra, szálláshelyként.

[szerkesztés] Vendéglátóhelyek

  • Dohányzás: Újra lehet dohányozni Horvátországban

" Október 9. óta ismét rá lehet gyújtani a horvátországi a kávézókban. A zágrábi törvényhozás öt hónappal ezelőtt tiltotta meg a zárt helyen történő dohányzást, ám az intézkedést – egyelőre hat hónapra – most feloldották. A horvát vendéglátósoknak 2010 áprilisáig van idejük arra, hogy az előírásoknak megfelelően átalakítsák a kávézókat, amelyekben a dohányzórészleget megfelelő szellőztető-berendezéssel és szűrővel kell ellátniuk. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy külön dohányzószobát alakítsanak ki, de ahol a dohányosok ülnek, ott a pincér nem szolgálhat majd fel semmit, csak a vendégek hozhatnak maguknak innivalót a nemdohányzó részlegből. A mostani intézkedés nem vonatkozik a horvátországi éttermekre és más vendéglátóhelyekre, amelyek esetében továbbra is érvényben marad az öt hónapja bevezetett tilalom." (TTG Hungary 2009.10.22.)

[szerkesztés] Szokások

[szerkesztés] Közbiztonság

[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók

[szerkesztés] Külföldi képviseletek

  • Magyar Köztársaság Nagykövetsége: 10 000 Zagreb, Pantovčak 255-257. tel:(00)-(385)-(1)/4890-906 Ügyeleti szám: 4890-906, Fax:4579-302, Főkonzul: dr.Pék Miklós, E-mail: consulate.zgb@kum.hu, Ügyfélfogadás: október 1-május 31: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00, június 1-szeptember 30: minden munkanap: 9.00-12.00

[szerkesztés] Hivatalos idegenforgalmi képviselet

Horvát Idegenforgalmi Közösség

  • Cím: Budapest, 1054. Akadémia u. 1. Magyarország, Külképviselet vezetője: Marin Skenderović
  • Tel: +36 1 267 55 88, zöld szám: 06 80 200 444
  • Fax: +36 1 267 55 99
  • E-mailto: info@htz.hu
  • Honlap: http://hu.croatia.hr

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos információk

[szerkesztés] Térképek

[szerkesztés] Útikönyvek, útleírások

Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

A lap eredeti címe "http://wikitravel.org/hu/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g"