Hollandia

A Wikitravelből
Európa : Nyugat-Európa : Hollandia
Amsterdam canal trees.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Nl-flag.png
Általános adatok
Főváros Amszterdam
Államforma Alkotmányos monarchia
Pénznem euró (EUR)
Terület 41 526 km2
Népesség 16 318 199 (2006)
Nyelv Holland
Vallás Ateista, Római katolikus
Elektromos
hálózat
230V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 31
Internet TLD .nl
Időzóna UTC +1

Hollandia Nyugat-Európa egyik országa, a Benelux-államok egyike. Keletről Németország, délről Belgium határolja. Északnyugati partjait az Északi-tenger mossa.

Információ turisták[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Hollandia az Észak – Német – alföld Ny – i folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak D – en, az Ardennek nyúlványait jelentő dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland – alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények jellemzik. A süllyedés a mai napig is tart, az ország területének 1/3- a már tengerszint alatt van. A mai felszínt kialakító erők, a szél, a folyók és a jég munkája által 3 jól elhatárolható részre bomlik a Holland – alföld. 1. A parti dűnék, 2. a marschföld, 3. geest terület.

Parti dűnék[szerkesztés]

Végigkísérik az Északi – tenger partját. A 3 – 5 km széles, helyenként az 50 – 60 m magasságot is elérő dűnesort DNy-on és É – on a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Ny - Friz – szigetek. Melyek mögött a Watt tenger húzódik. A dűnék sivár homokja terméketlen!

Marschföld[szerkesztés]

A dűnesor mögött először keskeny majd széles folyami marschföld helyezkedik el. A Scelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel ezt a területet, így jellemzői a folyóágak és azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része a süllyedés miatt mára tenger szintje alatt van. Legmélyebb pontja Rotterdamtól É-ra található ( - 6,7m )! Hollandok a vihardagályok ellen először dombokat, majd gátakat építettek és a szélmalmok segítségével a vizet visszaszivattyúzták a tengerbe! A tengertől visszahódított területek a POLDEREK a múlt század végére tekintélyes méretet értek el.

A Zuiderzee program[szerkesztés]

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km-es gátat emeltek, az úgynevezett zárógátat. A Zuiderzee ezáltal beltengerré vált, amelynek IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát távol tartja, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert hoztak létre, amelyekkel 1 650 km2-nyi területet nyertek. A rendelkezésre álló terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt[szerkesztés]

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. Ez a katasztrófa, amelynek során sok száz ember vesztette életét. Világossá tette, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tenger nyúlványok elzárását tűzte ki célul. Ma minden tengeri nyúlvány el van zárva, kivéve az Új Viziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek lehetővé teszik Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését. A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszúságú zsiliprendszerrel zárták le, amely 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból áll. Rendes körülmények között ezek a kapuk nyitva vannak, viharesetén azonban leeresztik ezeket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylós állatok halászatát, amely a dagályáramlástól függ. 1986. október 4-én a királynő avatta fel.

Geest[szerkesztés]

A geestet a Rajna és a Maas egy É-i és egy D-i részre bontja. A területen akár 50 - 60 méterre is felemelkedő végmorénákkal is találkozhatunk. A mélyebb területek sokszor nagyon rossz lefolyásúak ezért gyakoriak a mocsarak és a lápok is. A szántóföld kevés sok a rét és a legelő.

Éghajlat[szerkesztés]

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosítanak. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozásai nem túl nagyok. Az évi átlagos hőmérséklet januárban 2 C körül ingadozik, júliusban pedig majdnem 17 C. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fordulnak elő extrém hőmérsékletek: Hollandiában valaha is mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 C, a legmagasabb pedig +36,8 C volt. A csapadék az év folyamán viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.

Az egyes régiók között nem nagyok a klímabeli különbségek. Az északi és déli rész közötti távolság - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti a befolyását a hőmérsékletre. Kelet felé haladva azonban a tenger befolyása csökkenti a különbséget.

Vízrajz[szerkesztés]

Vízhálózata rendkívül gazdag. Csak végfolyói vannak, amelyek behálózzák az egész országot. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépésekor tagolódik. Egyik ága a D - i Waal a Maas folyóval egy tölcsértorkolatba ömlik. Az eredeti ág Ny- t felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még a Ijessel is. A folyami hálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki melyekben a vízjárás egyenletes ami kedvez a hajózásnak.

Talaj[szerkesztés]

Hollandia magasabban fekvő részeinek talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek talaja (északon és nyugaton) fiatalabb. A lerakódás a holocén idején történt, és a talaj főleg agyagból és tőzegből áll.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

Régiók[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések:

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: 2002. január 1-től az Euro. 1 Euro = 100 cent. 1 euro = 250 - 280 Ft

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak