Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Heves megye

A Wikitravelből

Európa : Közép-Európa : Magyarország : Észak-Magyarország : Heves megye

Ugrás: navigáció, keresés

Tartalomjegyzék

[+] Földrajz
- Domborzata
[+] Közigazgatása
- Kistérségek
[+] Települései
[+] Nevezetességek települések szerint
- Észak-Magyarország turisztikai régióban
- Tisza-tó turisztikai régióban
[+] Nevezetességek tematikai felosztásban
Látnivalók táblázatban
[+] Utazási tanácsok
- [+] Megközelítés
Források
Külső hivatkozások

HEVES MEGYE


Turisztikai régió	Észak-Magyarország, Tisza-tó
Megyeszékhely	Eger
Terület	3637,41 km²
Népesség	316 874 fő (2008)
Népsűrűség	87,1 fő/km²
Települések száma	121

Heves megye Észak-Magyarország régió egyik megyéje. Délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról Pest és Nógrád, északkeletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

[szerkesztés] Közigazgatása

[szerkesztés] Kistérségek

Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Bélapátfalvai kistérség	Bélapátfalva	260,06	13 287	13
Egri kistérség	Eger	522,91	85 328	17
Füzesabonyi kistérség	Füzesabony	578,58	32 133	16
Gyöngyösi kistérség	Gyöngyös	750,78	77 093	25
Hatvani kistérség	Hatvan	352,13	53 311	13
Hevesi kistérség	Heves	697,67	35 910	17
Pétervásárai kistérség	Pétervására	475,07	22 398	20

[szerkesztés] Települései

[szerkesztés] Megyei jogú városok

Eger (megyeszékhely)

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

Gyöngyös (33 553)
Hatvan (23 134)
Heves (11 522)
Füzesabony (8335)
Lőrinci (6203)
Bélapátfalva (3465)
Kisköre (3095)
Pétervására (2616)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

[szerkesztés] Nevezetességek települések szerint

[szerkesztés] Észak-Magyarország turisztikai régióban

Eger (Heves megye) - Történelmi város, melynek fő látnivalója a vár. 1552-ben az egyetlen végvár volt, mely visszaverte a török hadjáratban a sokszoros túlerő támadását. Ma látható épületében a Vártörténeti kiállítás, a Hősök terme, a Kazamaták, a Képtár, a Börtönkiállítás. További nevezetességei a Dobó tér, a Bazilika, a cisztercita templom, a görög-keleti (Szerb) templom, a Ferences templom, a Megyeháza, az Eszterházi Károly Tanárképző Főiskola (Líceum) épülete, az Érsek-kert és a világhírű egri bor születési helye, a Szépasszonyok Völgye borpincéi.

Gyöngyös (Heves megye) - A Mátrába induló kirándulások kedvelt kiindulópontja a kisváros, melynek említésre méltó értékei a ferences templom és rendház, a Szent Bertalan-templom igen értékes Kincstárával és a Mátra Múzeum.

Recsk (Heves megye) - Szomorú múltat idéző történelmi emlékhelye a Recski Nemzeti Emlékpark. A Mátra térségében, a községhez közel a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 -ben létesített kényszermunkatábort, ahol 1500 kényszermunkást tartottak fogva. 1988-ban a túlélők által életre hívott Recski Szövetség emlékművet emeltetett, majd emlékparkot hozott létre a tábor egykori helyén, melyet 1996-ban adtak át a látogatóknak. A park a település központjától kb. 6 km-re fekszik.

Sirok (Heves megye) - Látnivalója a Siroki vár. A 700 éves építmény romja a település központjától 1 km-re,az északra levő Vár-hegy 294 m magas riolittufa kúpján helyezkedik el a Mátrában, gyönyörű körpanorámát nyújtva a környék hegycsúcsaira és völgyeire. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik. A különleges formájú sziklák vulkáni tevékenység közben riolittufából jöttek létre.

[szerkesztés] Tisza-tó turisztikai régióban

Álompart - Tiszanána (Heves megye) – A tó jobb partján húzódó fürdőparadicsom, csodálatos partjának köszönheti népszerűségét. Hozzátartozik Dinnyés-hát, Kisköre (Falumúzeum), Poroszló és Sarud (horgászhelyek).

[szerkesztés] Nevezetességek tematikai felosztásban

[szerkesztés] Természeti örökség

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

[szerkesztés] Gyógyvizek, termálvizek

Gyógyfürdők

Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő (Eger): Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is gyógycélokat szolgál. Radonos víze Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel. A Wellnes.itthon.hu honlapján

Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő (Mátraderecske): 1992-ben lakossági bejelentések után kezdeményezték a gázszivárgás növekedésének, a gáz összetételének vizsgálatát, összetétele: oxigén O2, nitrogén N2, metán CH4, széndioxid CO2, radon. 1000 m mélységből jut a felszínre, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a gázt 1999-ben gyógygázzá, a gyógyközpontot 2006-ban gyógygázfürdővé minősítette. Érbetegségek, egyes reumatológiai esetek kezelésére javallják. [1]

Parádfürdői Állami Kórház (Parád): A Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében. 1934-ben egy rendeletben Parádfürdői Gyógyfürdő néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették. Tulajdonosa a Nemzeti Közművelődési Alapítvány volt, majd 1952-ben létrejött a Parádfürdői Állami Kórház. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz. A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére. [2]

Parádfürdő (Parád): A Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében.

Hunguest Hotels Zrt. Hotel Flóra Gyógyfürdő - Eger (Heves megye) [3]

Eger Városi Gyógyfürdő - Eger (Heves megye) [4]

Hőforrás-fürdő vagy Strandfürdő, Gyógy- és Wellnessfürdő (Egerszalók): Egertől 6 km-re található. A település déli részén feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A kalciumot, magnéziumot tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz értékét felismerve a falu a gyógyturizmus központja. Sokan keresik fel, főleg csontsérülésben, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők. A gyógy- és wellness központban kül- és beltéri-, gyógy-, élmény-, illetve gyermekmedencék, szaunapark, masszázs, kádfürdő, fényterápia, keleti terápia, szépségfarm, fitnesz részleg vehető igénybe.

[szerkesztés] Zarándokhelyek, egyházi emlékek

[szerkesztés] Sport és kikapcsolódás (Aktív turizmus)

[szerkesztés] Üdülőkörzetek

[szerkesztés] Túrázás, természetjárás

[szerkesztés] Hajózás és vitorlázás

[szerkesztés] Egyéb kaland- és nyári vízi sportok

[szerkesztés] Sielés - téli sportok

[szerkesztés] Lovas turizmus

[szerkesztés] Horgász turizmus

Horgászathoz szükséges dokumentumok: útlevél vagy személyi igazolvány, állami horgászjegy, területi horgászjegy.
Horgász.hu - Heves megye horgászvízei

[szerkesztés] Vadász turizmus

A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve.

[szerkesztés] Falusi turizmus

Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület [5]

Cím: 3300 Eger, Hadnagy u. 6.
E-mail: atlaszt@t-online.hu, info@hevesfalutur.hu

Települések: Adács, Atkár, Balaton, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Demjén, Domoszló, Egerszalók, Felsőtárkány, Mátraderecske, Mikófalva, Mónosbél, Noszvaj, Ostoros, Parád, Parádsasvár, Szentdomonkos, Szihalom.

[szerkesztés] Látnivalók táblázatban

Természeti örökség

Tájegységek

Természetvédelmi területek

Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

Városok

Történelmi emlékhelyek

Várak, erődök

Paloták, kastélyok

Egyházi épületek

Folkorisztika, népi építészet

Múzeumok

[szerkesztés] Utazási tanácsok

[szerkesztés] Megközelítés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

[szerkesztés] Légi közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Források

Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
Gyógy + wellness, (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
Zarándok.hu - Zarándokhelyek Magyarországon