Gyula

A Wikitravelből

Gyula (románul Giula, németül Deutsch-Jula) város Magyarországon, Békés megyében, a Gyulai kistérség központja.

Nevezetességek[szerkesztés]

Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, és Békés megye turisztikai központja. A város Uniós támogatású fejlesztési terve azt célozta meg, hogy Gyula városa neves fürdő-és fesztiválvárosként váljon ismertté. Ennek érdekében nagyobb beruházások indulnak el a városban. A gyulaiaknak régi álma teljesült a Kossuth tér rekonstrukciójával. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A Kossuth-tér, valamint a történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmakat, ezzel új forgalmi rendet alakítottak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt. A tereken szökőkutakat, és egy világórát, valamint rendezvényteret alakítottak ki. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építettek ki.

Várfürdő

A Várfürdő az alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikaze csúszdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket. Víze alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz. A magas ásványi anyag tartalma miatt barnás árnyalata van. A gyógyvíz 1958. szeptember 17-én jutott először felszínre, hat mélyfúrású kútból nyerik, melyek közül a legmélyebb 2500 méter. A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre, helyi idegbántalmakra és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással.

Vár

A Várfürdő mellett található Gyula másik legfontosabb látnivalója a 15. században épült gótikus téglavár, mely Közép - Európa egyetlen ilyen épen maradt sík vidéki vára. A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, kinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. A vár továbbépíttetése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz fűződik. Ekkor építették a ma is meglévő kerek ágyútornyot, a rondellát. A várat 1566 nyarán megostromolta a török. A magyarok, a várkapitány, Kerecsényi László vezetésével 14-szer verték vissza Szulejmán szultán seregeit. Végül a 9 hétig tartó ostromállapot tarthatatlanná vált, így feladták a várat. 1683-ban Bécs ostroma után a Habsburgok elszánták magukat a törökök Európából való kiűzésére. A felszabadító seregek 1695-ben értek Gyulára. A város 129 évig volt török megszállás alatt. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállíttatta a várbörtönt. Ő kezdte el építeni a várral szemben lévő Wenckheim kastélyt, valamint az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. A gyulai vár megépítésétől a töröknek való feladásig döntően a királyi udvarhoz köthető. Legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. Gyula városa az 1848-49-es szabadságharc egyik szomorú helyszíne volt. a később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül 9-et Gyulára hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Fogva tartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik. A vár 16 év után ismét fogadja látogatóit. Itt működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. a földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai közé visszaköltözött gyulai Várszínház itt kezdte meg 42. évadját. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.

Várkert

A gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy nagyszabású rendezvény: februárban a Reneszánsz Karnevál, ami után márciusban a Közép-Békési Tavaszi Fesztivál következik. Áprilisban kerül megrendezésre a Gyula napok, valamint nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napok is. A Virágok vasárnapja és Végvári Pünkösd májusban, a Gyulai zenei napok júniusban, míg Körösvölgyi sokadalom, a Várszínház Összművészeti Fesztivál, a Tarhonya Fesztivál, valamint a Végvári Esték, és a Minden Magyarok Táncfesztiválja, júliusban és augusztusban. 2007-ben első alkalommal rendezték meg a gyulai sörfesztivált (szeptember). Az év utolsó hónapjaiban kerül megrendezésre az Erkel Művészeti napok (november), melynek keretein belül koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, játékos vetélkedők, népi iparművész kirakodóvásár várja a városba látogatókat.

A várkert azonban nem csak a fesztiválok ideje alatt közkedvelt helyszíne Gyulának. Télen, és nyáron is kellemes sétákat lehet tenni a történelmi környezetben. Nyáron jó időben csónakázni és vízibiciklizni is lehet a csónakázó tavon, télen pedig korcsolyázni is van lehetőség (amennyiben azt az időjárás, és a jég vastagsága engedi).

Százéves Cukrászda

Gyula egyik leglátogatottabb nevezetessége és az egyik legszebb épülete, az Erkel tér sarkán álló egyemeletes polgárház, melyben az ország második legrégebbi cukrászdája, az 1840 óta működő híres Százéves (egykori Reinhardt) cukrászda található. A Copf stílusú épületet a 18. század végén emelték. Itt a helyi specialitások elfogyasztása után érdemes megnézni az egyedülálló cukrászmúzeumot és a Simonyi Imre emlékszobát. A szomszédos Ladics-házban pedig egy 19. és 20. századi vidéki polgári elitjének életét bemutató kiállítást tekinthetünk meg.

Egyéb nevezetességek

A sportkedvelők sem unatkozhatnak Gyulán, hiszen a Várfürdőben, a Sporttelepen és a városi Tornacsarnokban rengeteg sportprogram és verseny várja őket. Az egyik ilyen nagyszabású rendezvény, az évről évre visszatérő Országos Salakmotor Verseny. Akik viszont inkább a négy kerékhez ragaszkodnak, aktív időtöltésnek választhatják a gokartozást a Gyula és Békéscsaba között található gokart pályán.

A város nevezetességei közül érdemes még felkeresni a megyében egyedülállóan díszes ikonosztázáról ismert ortodox templomot, a Kossuth-díjas festőművészünk, Kohán György hagyatékából összeállított kiállítást, a Városi Képtárat, a város gyönyörű templomait és más műemlékeit. A Szűz Mária kegy-, és emléktárgyak gyűjteménye, mintegy 3000 Szűz Máriára vonatkozó kegy-, és emléktárgyat tartalmaz a világ minden tájáról. A kiállítás másik része a Magyarországon 1950-ig működött szerzetesrendek ruházatát mutatja be. Érdemes elsétálni a Ferences romkerthez, ahol az egykori templom és kolostor romjait lehet megtekinteni (a rom szabad téren található, nem múzeum jellegű, ezért érdemes nappal, és jó időben látogatni). A Németváros főterén Német Emlékszobát rendeztek be, melyben a német nemzetiség múltját, hagyományait mutatják be.

Gyulán született Erkel Ferenc, az egyik legnagyobb magyar zeneszerző a nemzeti opera megteremtője, himnuszunk zeneszerzője, akinek a szülőháza ma múzeum. Szobra a százéves cukrászda előtt az Erkel-téren található.

Érdemes megnézni az I. Sz. Általános Iskola épületét, mely még ma se vesztette el egykori szépségét.

Közlekedés[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

Vasúton[szerkesztés]

  • MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége belföldről: 06 (40) 49 49 49, külföldről: +36 (1) 371 94 49
  • MÁV - START vasúti menetrend: http://www.elvira.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken