please give your consent or refusal here.
Gettó (Velence)
A Wikitravelből
A Ghetto azaz a velencei gettó Velencében a Cannaregio negyedben a Rio Cannaregio, a Rio di Misericordia csatornák illetve a Rio terrá San Leonardo és Rio terrá Farsetti szárazföldi utcák által határolt terület. A Ponte di Guglie hídján át közelíthető meg.
Sajátos magába fordult és zárkózott világ, amelyet lakói – először a német, majd a spanyol, itáliai stb. izraeliták 1516-ban kellett, hogy elfoglaljanak. Velence kényszerlakóhelyül jelölte ki számukra a helyet, a Köztársaság ugyanis gazdasági okokból nem kívánta elereszteni illetve elűzni a kereskedőket. 1797-ben a gettó lakói elhagyhatták kijelölt, ám addig zárt és biztonságos helyüket és áttelepülhettek a város más részeibe is.
A gettó három fázisban keletkezett: a Ghetto Vecchio, azaz Régi Gettó 1541-ben, a Ghetto Nuovo, azaz Új Gettó 1516-ban a Ghetto Nuovissimo, azaz Legújabb Gettó 1633-ban jött létre. Minden további ‘gettó’ elnevezés a velenceiből származik.
[szerkesztés] Látnivalók
Zsinagógái:
- Scuola Spagnola zsinagóga
- Scuola Levantina zsinagóga (Baldassare Longhena)
- Scuola Italiana zsinagóga (1575)
- Scuola Canton zsinagóga (1531-32)
- Scuola Grande Tedesca zsinagóga (1529)
A Ghetto Nuovo főterén érdekes és feltűnő jelenség a velenceitől eltérő, viszonylag magas házak sora, amely elsősorban a helyhiány miatt jött így létre. Az itt élő egykori zsidók művészetét a Zsidómúzeum (Museo d’Arte Ebraico) mutatja be.
[szerkesztés] Források
- Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. ISBN 963 13 3888 6
