Görögország

A Wikitravelből
Parthenon acropolis.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Gr-flag.png
Általános adatok
Főváros Athén
Államforma Köztársaság
Pénznem euró (EUR)
Terület 131 940 km2
Népesség 10 645 343 fő (2002)
Nyelv Görög
Vallás Görög keleti
Elektromos
hálózat
230V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 30
Internet TLD .gr
Időzóna UTC +2

Görögország Dél-Európa keleti részének egyik turisták által közkedvelt állama. Az ország szárazföldi része északnyugatról Albániával és Macedóniával, északról Bulgáriával, északkeletről Törökországgal határos, keletről az Égei-, délről a Földközi-, nyugatról a Jón-tenger mossa partjait.

Információ turisták[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Vízrajz[szerkesztés]

  • Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
  • Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó (Mikri Prespa - Makedonia - 42,541 km2 és Megali Prespa - Makedonia - 39,040 km2), a Trihonis-tó (Közép-Görögország - 95,840 km2), a Volvi-tó (Makedonia - 70,353 km2), a Vegoritida-tó (Vegoritis - Makedonia - 54,311 km2) és a Korónia-tó (Koronia - Makedonia - 42,823 km2). Kisebb tavai még Bistonis (Thrákia - 45,030 km2), Kerkini (Makedonia - 37,688 km2), Kastoria (Makedonia - 28,655 km2), Ioannina (Epirusz - 19,470 km2), Iliki (Közép-Görögország - 19,118 km2), Doiranis (Makedonia - 15,350 km2), Amvrakia (Közép-Görögország - 14,477 km2), Lisimachia (Közép-Görögország - 13,085 km2), Petron (Makedonia - 12,294 km2), Kournas (Kréta)

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

A 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették. A II. világháborút követő fejlődést főként a turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. A turisztikai szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi célpontja Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Attika régió[szerkesztés]

Az ország leglátogatottabb régiója. Az elsődleges célpont, a történelmi főváros: Athén. A 3.500 éves város gazdag az i. e. 5. századból való világhírű kultúrtörténeti emlékekben, épületekben. A mára már zsúfolt, modern metropolisz a konferencia turizmus, az üzleti- és sporturizmus jelentős központja.

Turisztikai célok:

ókoriak
jelenkori

Peloponnészosz régió[szerkesztés]

A Peloponnészosz-félsziget a Korinthoszi-csatorna megépítésével, valójában sziget. Vonzereje a rendkívül gazdag kultúrtörténeti értékeiben rejlik.

Turisztikai célok:

Közép- és Nyugat-Görögország régió[szerkesztés]

A legváltozatosabb vonzerőkkel bíró régió. Üdülésre kiválóan alkalmas a tengerpartjai révén. Jelentős természeti vonzerők is találhatók itt. Dél-Görögországhoz képest kevés az ókori emlék, de itt is vannak világhírű emlékek: Delphoi, Théba

Turisztikai célok:

Észak-Görögország régió[szerkesztés]

Ebben a régióban a görögországi összes vonzerő megtalálható: tengerparti üdülésre alkalmas, jelentősek a kultúrtörténeti emlékei és a viszonylag felfedezetlen természeti értékek is vannak. A magyar turisták is kedvelik a Chalkidiki-félszigetet.

Turisztikai célpontok:

  • Thesszaloniki az ország második legnagyobb városa, ókori emlékei illetve bizánci építészet remekei is megtalálhatók.
  • Athosz-hegy 20 kolostor található, ahová csak férfiak léphetnek be erősen limitált létszámban.
  • Olimposz az istenek egykori lakóhelye, ma a magashegységi turizmust kedvelők célpontja.
  • Preszpa-tó az ökoturizmus színhelye.

Kréta régió[szerkesztés]

A sziget a külföldi turisták legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. Főleg strandjaival vonzza az üdülőket. A mészkő felszín változatos formái és az ókori emlékek is jelentős vonzó tényezők.

Kiemelt célpontok:

Jón-szigetek régió[szerkesztés]

A Dinaridákhoz tartozó szigetek kellemes üdülőhelyek. A mediterrán éghajlat is fokozza szépségüket.

Üdülési célpontok:

  • Korfu szigete a magyarok által leglátogatottabb,
  • Zakynthosz, Keffallínia, Lefkász és Ithaki is egyre ismertebbek.

Égei-szigetek régió[szerkesztés]

A turisták az Égei-tenger apró szigeteire főképpen tengerparti üdülési céllal érkeznek.

Üdülési célpontok:

  • Akrotiki romváros, amit vulkánkitörés pusztított el,
  • Szantorini (Thira) az i.e. 1500 körül felrobbant hatalmas vulkán maradványaiból épült fel,
  • Rodosz a legnagyobb sziget a török partokhoz közel. A magyar utazók közkedvelt úti célpontja.

Makedónia régió[1][szerkesztés]

A főváros és a legforgalmasabb tengerparti kikötők régiója.

Üdülési célpontok:

  • Szamothraki sziget. Szamothraki szigete az Égei-szigetek egyik legkeletibb szigete északon. 32 kilométerre található Alexandroupolis kontinentális kikötőjétől. Ez egy távoli, alulfejlett és félelmetes sziget, amit a Fengari csúcs ural. A sziget látnivalói: Chora a főfalu; Kamariotissa kikőtőfalu; Therma ókori gyógyfürdő, (másnéven Loutra) Nagy Istenek Temploma [2] és egyéb ókori templomromok találhatóak, és innen induló turaútvonalakon a csúcson kívül több forrás található a Saos hegy lejtőin.

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések:

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: 2002. január 1-től az Euro. 1 Euro = 100 cent. 1 euro = 250 - 300 Ft

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források[szerkesztés]


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak