please give your consent or refusal here.
Görögország
A Wikitravelből
Tartalomjegyzék
| | |
| Elhelyezkedés | |
| |
| Zászló | |
| |
| Általános adatok | |
| Főváros | Athén |
| Államforma | Köztársaság |
| Pénznem | euró (EUR) |
| Terület | 131 940 km2 |
| Népesség | 10 645 343 fő (2002) |
| Nyelv | Görög |
| Vallás | Görög keleti |
| Elektromos hálózat | 230V/50Hz (C, F típus) |
| Behívószám | 30 |
| Internet TLD | .gr |
| Időzóna | UTC +2 |
Görögország Dél-Európa keleti részének egyik turisták által közkedvelt állama. Az ország szárazföldi része északnyugatról Albániával és Macedóniával, északról Bulgáriával, északkeletről Törökországgal határos, keletről az Égei-, délről a Földközi-, nyugatról a Jón-tenger mossa partjait.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
- Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
- Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
- Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz
- Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz
- Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész
- Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Szantorini)
- Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo
- Kréta
- Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
- Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
- Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
[szerkesztés] Vízrajz
- Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
- Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó (Mikri Prespa - Makedonia - 42,541 km2 és Megali Prespa - Makedonia - 39,040 km2), a Trihonis-tó (Közép-Görögország - 95,840 km2), a Volvi-tó (Makedonia - 70,353 km2), a Vegoritida-tó (Vegoritis - Makedonia - 54,311 km2) és a Korónia-tó (Koronia - Makedonia - 42,823 km2). Kisebb tavai még Bistonis (Thrákia - 45,030 km2), Kerkini (Makedonia - 37,688 km2), Kastoria (Makedonia - 28,655 km2), Ioannina (Epirusz - 19,470 km2), Iliki (Közép-Görögország - 19,118 km2), Doiranis (Makedonia - 15,350 km2), Amvrakia (Közép-Görögország - 14,477 km2), Lisimachia (Közép-Görögország - 13,085 km2), Petron (Makedonia - 12,294 km2), Kournas (Kréta)
[szerkesztés] Régiók
[szerkesztés] Nevezetességek
A 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették. A II. világháborút követő fejlődést főként a turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. A turisztikai szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi célpontja Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
[szerkesztés] Attika
Az ország leglátogatottabb régiója. Az elsődleges célpont, a történelmi főváros: Athén. A 3.500 éves város gazdag az i. e. 5. századból való világhírű kultúrtörténeti emlékekben, épületekben. A mára már zsúfolt, modern metropolisz a konferencia turizmus, az üzleti- és sporturizmus jelentős központja.
Turisztikai célok:
- ókoriak
- Brauron, Marathon, Eleuszisz,
- jelenkori
- Pireusz: a Földközi-tenger egyik legnagyobb személy- és teherforgalmi kikötője.
[szerkesztés] Peloponnészosz
A Peloponnészosz-félsziget a Korinthoszi-csatorna megépítésével, valójában sziget. Vonzereje a rendkívül gazdag kultúrtörténeti értékeiben rejlik.
Turisztikai célok:
- Epidaurosz
- Korinthosz
- Mükéné
- Olümpia Az ókori olimpiai játékok színhelye illetve névadója
- Természeti vonzereje pl.:Mithrász városa a Taigetosz-hegységben
- Lousziosz-szurdok sziklafalain lévő kolostorok
[szerkesztés] Közép- és Nyugat-Görögország
A legváltozatosabb vonzerőkkel bíró régió. Üdülésre kiválóan alkalmas a tengerpartjai révén. Jelentős természeti vonzerők is találhatók itt. Dél-Görögországhoz képest kevés az ókori emlék, de itt is vannak világhírű emlékek: Delphoi, Théba
Turisztikai célok:
- Meteorák lebegő kolostorai,
- Pilion-félsziget
- Pindosz-hegység két nemzeti parkja
[szerkesztés] Észak-Görögország
Ebben a régióban a görögországi összes vonzerő megtalálható: tengerparti üdülésre alkalmas, jelentősek a kultúrtörténeti emlékei és a viszonylag felfedezetlen természeti értékek is vannak. A magyar turisták is kedvelik a Chalkidiki-félszigetet.
Turisztikai célpontok:
- Thesszaloniki az ország második legnagyobb városa, ókori emlékei illetve bizánci építészet remekei is megtalálhatók.
- Athosz-hegy 20 kolostor található, ahová csak férfiak léphetnek be erősen limitált létszámban.
- Olimposz az istenek egykori lakóhelye, ma a magashegységi turizmust kedvelők célpontja.
- Preszpa-tó az ökoturizmus színhelye.
[szerkesztés] Kréta
A sziget a külföldi turisták legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. Főleg strandjaival vonzza az üdülőket. A mészkő felszín változatos formái és az ókori emlékek is jelentős vonzó tényezők.
Kiemelt célpontok:
- Szamária szurdok
- Knósszosz romjai
[szerkesztés] Jón-szigetek
A Dinaridákhoz tartozó szigetek kellemes üdülőhelyek. A mediterrán éghajlat is fokozza szépségüket.
Üdülési célpontok:
- Korfu szigete a magyarok által leglátogatottabb,
- Zakynthosz, Keffallínia, Lefkász és Ithaki is egyre ismertebbek.
[szerkesztés] Égei-szigetek
A turisták az Égei-tenger apró szigeteire főképpen tengerparti üdülési céllal érkeznek.
Üdülési célpontok:
- Akrotiki romváros, amit vulkán kitörés pusztított el,
- Szantorin (Thira) az i.e. 1500 körül felrobbant hatalmas vulkán maradványaiból épült fel,
- Rodosz a legnagyobb sziget a török partokhoz közel. A magyar utazók közkedvelt úti célpontja.
[szerkesztés] Hasznos információk
[szerkesztés] Beutazási szabályok
- Útlevél és vízumrendelkezések:
- Vámrendelkezések:
[szerkesztés] Nyelv
[szerkesztés] Fizetőeszköz, pénzváltás
- Hivatalos pénznem: 2002. január 1-től az Euro. 1 Euro = 100 cent. 1 euro = 250 - 280 Ft
[szerkesztés] Vásárlás, üzletek nyitva tartása
[szerkesztés] Kommunikációs lehetőségek
- Postai szolgáltatások:
- Telefonálás külföldre:
- Internetezés lehetősége:
[szerkesztés] Szálláshelyek
[szerkesztés] Vendéglátóhelyek
[szerkesztés] Szokások
- Kötelező és ajánlott oltások: Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet
[szerkesztés] Közbiztonság
[szerkesztés] Egészségügyi tudnivalók
- Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
[szerkesztés] Külföldi képviseletek
- Magyar Nagykövetség:
- Magyar Konzulátus:
[szerkesztés] Források
| Európa országai |
|---|
|
Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán |
Csonk szócikk.
| Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen! |



