Friuli-Venezia Giulia

A Wikitravelből
Olaszország : Friuli-Venezia Giulia



Friuli-Venezia Giulia
noframe
Elhelyekedés
noframe
Általános adatok
Terület 7845 km²
Népesség 1 212 602 (2006)
Honlap: Friuli-Venezia Giulia hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Friuli-Venezia Giulia Olaszország egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról Veneto tartománnyal, északról Ausztriával, keletről Szlovéniával határos. Délről az Adriai-tenger mossa a partjait.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az Adriai-tengerbe ömlik.

Tájegységei[szerkesztés]

Karni-Alpok és Júliai-Alpok[szerkesztés]

Friuli-Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a monte Coglians 2.780 m (Karni-Alpok), és a Jôf di Montasio 2.754 m (Júlia-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (passo di Predil) (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

Előalpok[szerkesztés]

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), melynek legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a Pó-alföldhöz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.

A tengerpart[szerkesztés]

A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól Muggia településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói lagúna (laguna di Marano), vagy a Gradói lagúna (laguna di Grado), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotte Gigante barlang is.

Vízrajza[szerkesztés]

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a Livenza (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.

Közigazgatás[szerkesztés]


A régiót ma négy megye (provincia) és 219 település alkotja.

Turisztikai kínálata[szerkesztés]

Nyári üdülőturizmus[szerkesztés]

Nyári sportturizmus: yacht - és vitorlásturizmus[szerkesztés]

Yachtok és vitorláshajók kikötői Friuli-Venezia Giulia régióban

  • Trieszti-öböl (Golfo di Trieste) kikötői településenként
    • Muggia: Porto San Rocco
    • Trieszt: Marina San Giusto
    • Monfalcone: Ocean Marine, Marina Lepanto, Nautec Mare, Marina Hannibal
    • Grado: Tenuta Primero, Porto San Vito, Darsena San Marco, Darsena Navigare 2000
    • Aquileia: Marina di Aquileia
  • Friuli part (Costa Friuliana) kikötői településenként
    • San Giorgio di Nogaro: Capan River Port, Marina Sant'Andrea, Cantieri Marina S. Giorgio, Marina Planais
    • Marano Lagunare: Portomaran
    • Palazzolo: Marina Stella
    • Aprilia Marittima: Marina Capo Nord, Darsena Aprilia Marittima, Marina Punta Gabbiani
    • Lignano Sabbiadoro: Marina Punta Faro, Darsena Porto Vecchio, Marina Punta Verde, Porto Turistico Marina Uno.

Téli sportturizmus: sícentrumok[szerkesztés]

Gyógyturizmus, termál- és welness szolgáltatások[szerkesztés]

  • Grado termái már az Osztrák-Magyar Monarchia idején ismertek voltak.
  • Lignano új termálfürdője modern infrastruktúrával felszerelt.
  • A Karni-Alpokban Arta Terme a legmodernebb termálkomplexum.

Természetjárás - Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Regionális természeti rezervátum (Riserve Naturali Regionali)

Regionális természeti park (Parchi Regionali)

Tengeri védett terület (Aree Marine Protette)

Állami természeti rezervátum (Riserve Naturali Statali)

Egyéb védett terület (Altre Aree Protette)

Kulturális látnivalók[szerkesztés]

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Utazás helyben[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Friuli-Venezia Giulia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak