Fertő-táj

A Wikitravelből

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkulturájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki.

A világörökség magyar oldalához tartozik:

A világörökség osztrák oldalához tartozik:

Tájak találkozása[szerkesztés]

A különböző klímahatások következtében nemcsak a földrajzi, hanem állat-, és növényföldrajzi határok is találkoznak. A világörökség az Alpok, a Kárpátok és a magyar Alföld között fekszik. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma (vö.Fertő tavi Bioszféra Rezervátum). Számos költözőmadár fő vonulási útjában – pihenőhelyként – funkciónál. Többek között a szürke-, vörös-, és kanalasgém, a nyári lúd, a vöcsök, a barna-, és a rétihéja, a kis-, és nagykócsag fészkel itt. A halak közül a réti csíkot, a süllőt, a csukát, a fertői nyurga pontyot és a gardát említhetjük. Rendszeresen találkozhatunk a halálfejes lepkével folyófűszenderrel és a lápi szitakötővel.

A magyar nemzeti park vállalta több ősi magyar állatfajta: a magyar szürkemarha, a bivaly, a rackajuh gén megőrzését, tenyésztését. Az ősi háziállataink a Fertő körüli füves területeket lelegelve,a növényzet folyamatos rágásával elősegítik ezen élőhelyek jellegzetes állatvilágának megőrzését.

A Fertő-táj ökológiailag érzékeny táj. Ezért alkottak a nagyközönség előtt zárt, védett területeket. (natúrparkok) A legfontosabb azonban a magyar Fertő-Hanság és az osztrák Seewinkel Nemzeti Parkok tevékenysége a természeti értékek megőrzésében.

A Fertőrákosi kőfejtő jelentősége[szerkesztés]

A világörökség kiemelkedő része a fertőrákosi kőfejtő. Egyedülálló, geológiai, őslénytani, botanika és kultúrtörténeti értékeket mutat be. Évmilliókkal ezelőtt itt a Pannon-tenger hullámzott. A csigák, a kagylók, mészvázú állatok épült fel a Lajta-mészkő, amelyet, soproni, bécsi, budapesti épületekhez használtak fel. A kőfejtő falaiban és törmelékes oldalaiban ma is megtalálhatók az egykori tengeri állatok maradványai. A kőfejtő ma már nem működik. A sok millió éves közet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, de elég kemény ahhoz, hogy építkezésekhez lehessen használni. A sziklatemplomok világát idéző "barlang" jó akusztikával rendelkezik, s természetes díszletet ad a nyaranta megrendezett operaelőadásoknak.

Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, amelyet a rómaiak is használtak.

A tájegység látnivalói[szerkesztés]

A Fertő tó vidéke változatossága és gyönyörű környezete mellett különleges kulturális érték is. Ezt a tájat az ember keze formálta át. A települések területén műemlékek sora található, amelyek a hagyományos tájhasználat mellett az életmód építészeti lenyomatai.

(szabadtéri magángyűjtemény). A 20. századi burgenlandi kisparaszti életet a falusi kultúrát mutatja be. Nagybirtokosi és 20 paraszti ház, a templom, működő mozi, a legkülönbözőbb kézműves műhelyek, vendéglő és pékség megtekintése több órás program lehet.
A település közelében található a Medve barlang, ahol őskori állatok maradványait találták meg. A falubeli "Bortermesztők háza" korában Eszterházy-kastély volt. Érdekes látnivaló a megerősített ófalu még látható kisebb erődítés maradványa.
Rézkori leleteket is találtak. Az ófalu széles belső majorját 17. századra épületek vették körül, amelyből a város központja alakult ki. Purbach büszkesége a történelmi pincenegyed.
1681-ben I. Lipóttól szabad királyi városi rangot kapott. A polgárházak díszes ajtó-, és ablakkeretei, árkádos udvarai kellemes hangulatba ringatnak. A történelmi Magyarország legkisebb városa volt. A városfalak maradványai izgalmas látnivalót kínálnak. A ruszti borok világhírűek. A szőlőművelést e helyt a rómaiak kezdték. A Fertő tó nyugati partján kikötővel és fürdővel rendelkezik.
Búcsújáró temploma a "Mária születése" és a ferences kolstor kolostor évente szakrális és művészeti kiállításokat rendeznek. Burgenland legszebb barokk templomát bazilikává 1990-ben avatták. A templom a – monda szerint – a Leányvölgyben elpusztított asszony és leánya sírja fölé épült. (vö.: A Fertő születése)
Családi tulajdon ma is az Esterházy-kastély, a szinte önálló kerületet alkotó kastélykerülettel. A kastély egy részében a burgenlandi tartományi kormányhivatal is helyet kapott. A ma látható épületegyüttest Esterházy Pál építette ki a az 1660-as években.
A város legszebb barokk épülete az Esterházy-kastély. 1720-tól kezdték építeni. A kastély parkja természetvédelmi terület. A 18. században több, mint egy évtizedet itt töltött el Joseph Haydn udvari zenészként. Itt alkotta többek között a híres Búcsúszimfóniát is. Évente koncertsorozatokat rendeznek a tükörteremben.
Tájház található itt, melyet 2004-ben építettek újjá. Az 1930-ban épült nádfedeles ház leégett. Tanulmányozható a hagyományos paraasztház belső elrendezése és a hozzátartozó gazdasági épületek.
(Részletes leírása a község szócikkében olvasható.)
  • A paraszt-barokk népi építészet szép példája a fő utcai utcasor öt tájháza. A fertőszéplaki múzeum igyekezett megőrizni a régi falusi (mezővárosi) építészet jellegzetes háztipusait. Az öt épület és és a hiányzó gazdasági épületek áttelepítése 1982-ben történt meg. Az egyik házban helytörténeti, a környék háziiparát és a Fertő halászatát bemutató kiállítás.
  • Vasúti lámpamúzeum (magángyűjtemény) 21 ország kb. 250 fajta, a vasutakon használt vílágítóeszközeit mutatja be.
  • Itt született Széchenyi Ferenc Széchenyi István édesapja. A családhoz kötődik a helyi templom (a kálváriával) és az egykori kastélyépülete.
2004-ben 56 °C-os magas sókoncentrátumú termálvízét gyógyvízzé minősítették. A gyógyvíz mozgászervi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati és urológiai gyulladások kezelésére alkalmas. Fürdés után gyalogszerrel vagy kerékpárral lehet a tanösvényt bejárni,ami a település templomától a Hegykői csatornáig vezet. Itt található az ország legszebb pestis emlékműve.
Egy másik szép kastély található itt. Benne Széchenyi István emlékmúzeum található. A kastélytól indul Európa legszebb ültetett hársfasora. (Természetvédelmi terület) Mellette üzemel a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, amit gyermekvasutasok irányítanak.
Csendes utcáival, népi emlékeivel a nyugalmat kereső turisták célpontja. A falu mellett van a kócsagvár, mely a Fertőd-Hanság Nemzeti Park központja is egyben.
A településrész az évszázadokig itt élő német szőlőmüvelő lakosság emlékét őrzi. Kiemelkedő értéke a fürdőkápolna Dorfmeister István freskóival , mely a gyógyszanatórium mellett található. A római kori gyógyforrásokat ma is mindenki látogathatja. A balfi Ásványvízüzem mellett ivókút van, ahol kénes víz tör a felszínre. A legendák szerint Jókai Mór: Névtelen vára valahol Balf környékén lehetett.

A tájegység termékei[szerkesztés]

A Fertő-táj településein élők munkakultúráját évszázadokon keresztül meghatározták a kedvező természeti adottságok, azoknak felhasználása a mindennapi életben. Ezek voltak: a halászat, nádgazdálkodás, az állattenyésztés, a kézműipar, a szőlőtermesztés és borkészítés.

  • A nád aratás elsősorban exportként ma is jövedelmező. A halászat, az állattenyésztés és a kézműipar csak kevés embernek nyújt megélhetést.
  • A bor. A borászok megalkották a ruszti aszút (Ausbruch), a soproni kékfrankost, sok más versenyeken érmet nyert fehér és vörös boraikat.
  • A borászkodás, az egészségügy szolgáltatásai (fogászat), a gyógyüdültetés, a vendéglátás a jelenen kívül a jövő fejlődési alapjait jelenti.
  • Ruszt, Sopron, Fertőrákos polgárosodásának ˇ"eredményei" (a templomok, a középületek, a polgárok sok évszázados házai), a jövő turizmusának az alapjait tették le.
  • Az ünnepek kulináris élvezete a rendezvények sokaságában nyilvánul meg: a Soproni Borünnep, az Ezer bor ünnepe, Nyitott pincék (Eisenstadtban), a Szüreti Napok Sopronban, Balfon, Nagycenken.

Kultúrprogramok a Fertő-tájon[szerkesztés]

Haydn Ünnepi Játékok
operafesztivál,
Burgenlandi Ünnepi Hetek (víziszinpadon)
  • (Margitbánya) (Kőfejtőben Európa legnagyobb színpadán)
Operaelőadások, ötévente Passiójátékok,
Haydn Fesztivál
Bodza Fesztivál,
Operaelőadások,
Mithras Fesztivál
Frigyes napi mulatozások,
Hegykői vigasságok,
Hegykői Művészeti Fesztivál
Hársfa Nap
Liszt Ferenc városa,
Páneurópai Piknik

Forrás[szerkesztés]

  • Phare CBC Kisprojekt Alap (Magyarorzság-Ausztria Program 2002)
  • Boda László (szerkesztő): A Fertő-Hanság és a Tóköz (B.K-L. Kiadói és Reklám kft. Szombathely, 2002) ISBN 963 202961 5
  • dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül (Frigoria gmk Kiadóiroda, Budapest 1993) ISBN 963 85020 4 5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kulturális programok[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken