Esterházy-kastély (Fertőd)

A Wikitravelből
A kastély előlnézetből

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.(Fertőd, Haydn u. 2.) Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Tőbb építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. a kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

Megközelítése[szerkesztés]

A város közúton érhető el. A 85. számú közúttól 3 km-re, az osztrák-magyar államhatártól 7 km-re van. A belső út a tóparti települések lakóinak a közlekedésére szolgál. Ugyancsak a Fertő tó köré épített kerékpárút fontos a környék turizmusának. Fertőd Kapuvártól 16 km, Soprontól 26 km-re található. Helyközi autóbuszjáratokkal mindkét város sűrűn elérhető. Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GySEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető. A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasúton állomása van Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre.

A kastélyegyüttes a település szerkezetben központi helyet tölt be. A kerékpárút a kastély előtt húzódik. A vasútállomás a főúton, kellemes negyedórás sétával elérhető, illetve az autóbuszok megállóhelye közvetlenül a kastély mellett található.

Utazási tanácsok[szerkesztés]

A kastély története[szerkesztés]

A kastély kovácsoltvas kapuja

A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később 1671-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. 1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette.

A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették.

Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy családról kapta a nevét.

1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

Jelene[szerkesztés]

Közel négymilliárd forintból újulhat meg az Esterházy-kastély. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják, de megszépül a kastély belső díszudvara is. A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult Operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.

A kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja – 50–60 országból – a hatvanezret. Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben jeles bel- és külföldi művészek, kamara és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” keretében a kastélyban újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor, tűzijáték zárja az ünnepet.

A kastély leírása[szerkesztés]

A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvaskapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermeket magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Johann Basilius Mildorfer Apolló című freskóját láthatjuk. A földszinti díszterem (sala terrena) és a kápolna freskóit Josef Ignaz Mildorfer készítette 1766-ban.

A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, épitmények:

  • az egykori gazdasági igazgatóság épülete,
  • az egykori muzsikaház (ma múzeum és polgármesteri hivatal),
  • a hajdani lovarda épülete,
  • szálloda és vendéglő épülete,
  • a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület,
  • a volt Marionett színház épülete (ma magtár)
  • a Kelemente patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.

Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.

Az épületegyüttes és a környezete kapcsolata[szerkesztés]

A kastély külső területei[szerkesztés]

Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt - az északi oldalon - a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak.

A kastély mögött a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el a (Fertő)Széplak felé - az Operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza a Muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a Bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.

A kapuhoz kétoldalt ívesen hajó földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja <ref>Épületek közepén, vagy sarkain előugró homlokzatrész</ref> oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvóő erkélyhez íveskarú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti.

A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé mégy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban , valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy-család címere látható.

A kastély belső részei[szerkesztés]

A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stilusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolodó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállitották a belső díszitéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, tatáblákkal díszitett szalonok, fogadószobák nyíltak a "társasági zálák" Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállitoták és újra berendezték. A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz. Nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig!

A zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállitás látható. A földszint helyreállitott helyiségei közül megemlithető az úgynevezett kinai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának 3 tábláját és az eredetiajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállitani. A egyik földszinti teremben kapott helyet a kályhamúzeum. Az itt bemutatott kályhák mind a kastélyból származó eredeti darabok.

A főépületre merőlegesen Esterházy (Fényes) Miklós egy-egy földszintes szárnyat épittetett. A nyugati szárnyban kapott a híres Esterházy.Képtár. Bnne megközelitőleg 350 darab festmény volt. Ezek közül 23 db igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható. Ez Raffaello Santi? Esterházy-Madonnája. A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert volt. Ezek a sztárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg.

Az eszterházi udvari élet egyik központja az operaház volt, amely még a 9. század-ban leégett., ma már csak egy falmaradványa maradt meg.

Kulturális tevékenység[szerkesztés]

A fényüző szórakoztatás mellett az Esterházy udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktiv alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák szimfóniák születtek ehelyt. Az előadások leggyakoribb szinhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinok, velencei falikarok. A terem sarkaiba naz évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott butorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.

Ezért tartozik a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás is. Haydn és Európa, valamint Magyarország témák után a kismartoni és az eszterházai znei életet vetitik a szemlélők elé. Az emeleten további nyolc szalonban, a korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet.

A kastély kulturális programjainak sorából kiemelkednek a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak teremtette zenkultúra méltó hagyományörzéseként évről évre ötven körül jár a díszteremben tartott koncertek száma. Többségükben külföldiek hallgatják, főképpen osztrákok. Készülnek itt hanglemez felvételek, tartanak itt filmfelvételeket. Fogadások és nemzetközi konferenciák színhelye. A rádió is gyakran közvetit innen koncerteket. A barokk muzsika szerelmeseinek az Eszterházi vigaságok című rendezvénysorozatot kinálják. A Haydn-szeminárium hallgatóit zenetudományi előadásokkal, művészeti bemutatókkal várják.

A kastélypark[szerkesztés]

A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszitik a centrumból sugár irányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot, a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatja rendbe. A hercegasszonynak hívott,grófnőnek köszönhető a mai kép. Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe.

  • Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
  • A második elem a hercegasszony allé két kilométer hosszan mocsárciprusok és és tölgyesek alkották.
  • A harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhlmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874-1910) és Esterházy Miklós Pál (1869-1920) kettős sírját.

Lásd még[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  • Bárdos Veronika: Séta az Eszterházyak kastélyában egy kis elmélkedéssel Életképek-életterek magazin I. évf. július 24. old. ISSN1589-2530  
  • Boda László: A Fertő-Hanság és a Tóköz Szombathely, 2002 ISBN 963 202 961 5
  • dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül Budapest, 1993. ISBN 96385020 4 5
  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963 9089 07 9
  • Sallay Marianne: Fertőd-Esterházy kastély (Bp. 1979) ISBN 963 555866X
  • Magyarország útikönyvek, Budapest, 1975 ISBN 963 0243 05 8

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken