Erdély

A Wikitravelből

Erdély Románia egyik régiója, az ország középső-nyugati része, amely a valahai Erdélyi Fejedelemségből alakult ki, és történelmileg nagyjából egységes, ám kulturálisan nagyon különböző területeket takar. Sokszor Erdély alatt egy jóval bővebb tájegységet, a történelmi Magyarország Romániához csatolt részét értik, azaz a régiót délnyugatról határoló Bánságot, a nyugati Partiumot és az északi Máramarost is ezzel a névvel említik. Mindkét régió meghatározásra áll, hogy északkeleleti szomszédja Bukovina, keleti Moldva, délkeleti Munténia, déli Olténia.

Földrajz[szerkesztés]

A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:

A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.

Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:

  • Erdély (ezen belül Székelyföld)
  • Partium
  • Bánság (azaz Kelet-Bánság)

Domborzata[szerkesztés]

A tágabb értelemben vett Erdély (Erdély+Partium+Bánság) kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m).

  • Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik.


Vízrajza[szerkesztés]

Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok Moldvai és Havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például:Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl).

Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó és a Medve-tó.

Éghajlata[szerkesztés]

A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domdorzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700-1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500-800 mm, a síkságon 500-600 mm.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Megyék[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

Kulturális világörökségek[szerkesztés]

Épített örökség nagyobb településeken[szerkesztés]

Kolozsvár
Segesvár
Brassó
Nagyszeben

Erdély legfontosabb városai - zárójelben a 2002-es lakosságszámuk:

Belső-Erdély:

  • Kolozsvár (Cluj-Napoca) (318 027), Belső-Erdély fővárosa, A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Hunyadi Mátyás és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
  • Beszterce (Bistriţa)
  • Brassó (Braşov) - Erdély egyik legszebb fekvésű városa, szász eredetű, a Keleti-és Déli Kárpátok találkozásánál fekszik, a Barcaság keleti szélén. Látnivalói a Fekete templom, a Főtér, a Tanácsháza, Bolgárszeg, a Templom és a Bertalan negyed, a Szt. Miklós ortodox templom, a Katalin kapu és a Fellegvár.
  • Csíkszereda (Miercurea Ciuc) - Harghita megye székhelye 665 m magasan, a Hargita és a Csíki havasok lábánál, a Székelyföld legnagyobb települése. Nevezetességei: a Csíksomlyói templom (lásd lejjebb) és a Mikóvár, ez utóbbit Mikó Ferenc csíki főkapitány építtette 1613-ban.
  • Dés (Dej)
  • Déva (Deva)
  • Gyulafehérvár (Alba Iulia)
  • Fogaras (Făgăraş)
  • Medgyes (Mediaş)
  • Nagyszeben (Sibiu)
  • Segesvár Világörökség része (Sighişoara)
  • Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe)
  • Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)
  • Torda (Turda)
  • Vajdahunyad (Hunedoara)

Zarándokhelyek (Vallási turizmus)[szerkesztés]

Természeti helyszínek[szerkesztés]

A Gyilkos-tó ősszel
  • Békás-szoros tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita és Neamţ megye határán, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros-Hagymás Nemzeti Park része.
  • Gyilkos-tó (Lacul Roşu) természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén. Erdély egyik legismertebb és leglátogatottabb tava. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.
  • Fogarasi-havasok
  • Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp

Gyógyvízek, termálvízek (Egészségturizmus)[szerkesztés]

  • Szováta - az Erdélyi - medence keleti részén, a rapszodikusan felszínre bukkanó őstengerekből visszamaradt sóhegyeiről ismert székely vidéken helyezkedik el, a gyönyörű fenyvesekkel, tölgy - és bükkerdővel övezett Medve-tó partján fekszik a Görgényi havasok lábánál. A naptól melegített sós tavakban (Medve - tó, Mogyorósi - tó) különböző koncentrációjú vízrétegek különültek el a hegyeket oldó talajvíz hatására. A kiterített medvebőr alakú tónak a vize igen magas só koncentrációja és annak speciális összetétele miatt Európában egyedülálló, szinte valamennyi nőgyógyászati panasz gyógyítására alkalmas. Ezen kívül endokrinológiai elégtelenségek, reumatikus, neurológiai és rehabilitációs kezelésekre is kiváló. Igen jó százalékos aránnyal gyógyítják a meddőséget a tó vizével. A gyógyászati részleg egész évben igénybe vehető. Szováta minden évszakban alkalmas a kikapcsolódásra. Fürödni, csónakázni, horgászni, vadászni, kirándulni lehet. Téli sportolási lehetőségeiről is híres: sípályáit és szánkódombjait a környező országokból is szívesen látogatják a turisták, minden év januárjában Téli játékokat rendeznek. A táj látnivalókban rendkívül gazdag: Marosvásárhely, Segesvár, Brassó, a Békás szoros, a Gyilkos - tó, a Szent Anna - tó, Korond mind Erdély szépségét tárja elénk.
  • Homoródfürdő - Csíkszereda és Székelyudvarhely között félúton található a Hargita lábánál ez a kis üdülőtelep. Homoródfürdőn bővizű ásványvízforrások vannak, amit a helybeliek "borvíz"-nek neveznek. Az itteni ásványvizek nagyon hatásosak ivókúraként az idült savszegény, gyomornyálkahártya gyulladás, idült máj és epeút bántalmak gyógyítására. Nyáron kellemes ózondús klímájával a kirándulóknak, télen a Hargita közelsége miatt a sízőknek alkalmas.
  • Tusnádfürdő - A Hargita lábánál fekszik 650 m magasan, a Csukás-tavat körülvevő ősfenyvesek közt. Ahogy megérkezünk a fürdőtelepre, szinte megcsapja orrunkat a tömény fenyőillat. A gyógyászati részlegben szívbetegségeket gyógyítanak. A környék egyik látványossága a Szent Anna-tó, mely az 1294 m magas Nagycsomád nevű vulkanikus hegy kráterében terül el. Számtalan kirándulási lehetőség nyílik a környékre: Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Csíkszentkirály.
  • Borszék - A Keleti Kárpátok gyöngye, a Gyergyói - és Beszterce hegység közötti 950 m magasan levő völgyben fekszik. Csodálatos fenyőerdők övezik, ezért tiszta, ózondús levegője igazi felfrissülést jelent a fáradt, kimerült, állandó stresszhatás alatt álló és álmatlanságban szenvedő szervezetnek. A települést az itt feltörő különböző összetételű ásványvíz forrás tette híressé. A források közé kis pavilonokat építettek, melyekben a századfordulón hangulatos zene szórakoztatta a sétáló közönséget. Borszék villái külsejükben a századelő hangulatát idézik. Gyógyászati részleg is működik itt (szív - és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, emésztési problémák, idegrendszeri zavarok ellen), ivó és fürdőkúraként használják a gyógyvizet.
  • Herkulesfürdő - Európai hírű fürdőhely, a Mehadia és Cserna hegység által körülvett völgyben fekszik, a Kazán - szorostól 25 km - re. Itt egyaránt érvényesül a közép - európai, Duna - Fekete - tengeri és mediterrán éghajlat. Az évi középhőmérséklet 14 fok. A környék növény - és állatvilága rendkívül változatos, de igazán híressé a gyógyvíz tette. Termálvizei gyógyító erejét már a rómaiak is ismerték. A 19. században igazi monarchiabeli fürdőhellyé vált, melynek hangulatát máig megőrizte. A gyógyvíz reuma, nőgyógyászati bántalmak, emésztési zavarok, periferikus idegrendszeri, légző - és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. Látnivalók: Herkules szobra, római fürdőház, Sissy villa, 100éves mammutfenyő. Kirándulási lehetőségek: Domogled hegység, Orsova, Kazán - szoros, Vaskapu, Drobeta Turnu Severin.

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]



Erdély témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak