Important: Wikitravel is exploring a license upgrade to CC by-sa 3.0,
please give your consent or refusal here.

Erdély

A Wikitravelből

Európa : Kelet-Európa : Románia : Erdély

Ugrás: navigáció, keresés

Erdély Románia egyik régiója, az ország középső-nyugati része, amely a valahai Erdélyi Fejedelemségből alakult ki, és történelmileg nagyjából egységes, ám kulturálisan nagyon különböző területeket takar. Sokszor Erdély alatt egy jóval bővebb tájegységet, a történelmi Magyarország Romániához csatolt részét értik, azaz a régiót délnyugatról határoló Bánságot, a nyugati Partiumot és az északi Máramarost is ezzel a névvel említik. Mindkét régió meghatározásra áll, hogy északkeleleti szomszédja Bukovina, keleti Moldva, délkeleti Munténia, déli Olténia.

Erdély

[szerkesztés] Földrajz

A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:

Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)

A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.

Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:

Erdély (ezen belül Székelyföld)
Partium
Bánság (azaz Kelet-Bánság)

[szerkesztés] Domborzata

A tágabb értelemben vett Erdély (Erdély+Partium+Bánság) kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m).

Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik.

Keletebbre az Erdélyi-szigethegység található, amely a Berettyó völgyétől a Maros völgyéig terjed. Változatos felépítésű hegyek alkotják, legmagasabb (1848 m) és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység.

Az Erdélyi-szigethegységtől keletre az Erdélyi-Medence található, amelyet a földtörténeti harmadidőszakban még tenger borított (erre utalnak a gazdag kősó-, és földgáztelepek. A süllyedékes tájat a kéregmozgás és az erózió dombsággá alakította. A szélén több kis medence van (például a Fogarasi-Medence, Szebeni-Medence), belseje két nagyobb tájegységre osztható: a Mezőség és a Küküllőmenti-dombvidék.

Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátok vonulata szegélyezi, a félköríves hegyvonulaot két eltérő szakasz, a Keleti-, és Déli-Kárpátok alkotja. A Keleti-Kárpátokat négy, földtanilag eltérő vonulat alkotja. Nyugaton (legbelül) vulkanikus hegyek vannak (például a Kelemen-havasok, Görgényi-havasok és a Hargita), amelyek a Kárpátok legfiatalabb hegyei. A második, legöregebb vonulat kristályos kőzetekből áll (például Radnai-havasok (2303 m), Gyergyói-havasok). A két külső vonulatot üledékes kőzetek (mészkő, homokkő) alkotják. Ide tartozik például a Nagy-Hagymás, Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Csukás, Brassói-havasok és Bucsecs. Az egyes vonulatok közt tágas medencék vannak: Gyergyói-medence, Csíki-medence, Brassói-medence. A Déli-Kárpátok a Temes folyó völgyéig tartanak, főként kristályos kőzetekből álló alpesi jellegű hegyek, formájuk őrzi a legutóbbi jégkorszak nyomait (gleccservölgyek, kárfülkék, glaciális tavak). Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, Páreng, Retyezát. Itt található a szénben gazdag Petrozsényi-medence is. A Déli-Kárpátok nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.

[szerkesztés] Vízrajza

Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok Moldvai és Havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például:Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl).

Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó és a Medve-tó.

[szerkesztés] Éghajlata

A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domdorzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700-1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500-800 mm, a síkságon 500-600 mm.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Megyék

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Kulturális helyszínek

[szerkesztés] Kulturális világörökségek

[szerkesztés] Épített örökség nagyobb településeken

Kolozsvár

Segesvár

Brassó

Nagyszeben

Erdély legfontosabb városai - zárójelben a 2002-es lakosságszámuk:

Belső-Erdély:

Kolozsvár (Cluj-Napoca) (318 027), Belső-Erdély fővárosa, A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Hunyadi Mátyás és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Marosvásárhely (Târgu Mureş) (149 577), a székelyek fővárosa, a néhai Magyar Autonóm Tartomány székhelye, a történelmi Székelyföld "fővárosa". Lakosságát tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Kolozsvárt. A belváros északi részén található a közékpkori vár. A Vártemplom a 14. században építették a ferences szerzetesek, a reformáció során a város többsége áttért a református hitre, ezért a templom is a Református Egyház kezébe került. A reformáció után többszöri átalakításon, kibövítésen ment át. A Keresztelő Szent János Plébánia az ellenreformáció után épült. A jezsuita szerzetesek által épített templomban II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. Vele szemben található a Barátok templomának megmaradt tornya. A belváros déli oldalán több neves látnivaló is található. A két szecessziós épület, a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota Bernády György polgármester munkássága idején épült.

Beszterce (Bistriţa)
Brassó (Braşov) - Erdély egyik legszebb fekvésű városa, szász eredetű, a Keleti-és Déli Kárpátok találkozásánál fekszik, a Barcaság keleti szélén. Látnivalói a Fekete templom, a Főtér, a Tanácsháza, Bolgárszeg, a Templom és a Bertalan negyed, a Szt. Miklós ortodox templom, a Katalin kapu és a Fellegvár.
Csíkszereda (Miercurea Ciuc) - Harghita megye székhelye 665 m magasan, a Hargita és a Csíki havasok lábánál, a Székelyföld legnagyobb települése. Nevezetességei: a Csíksomlyói templom (lásd lejjebb) és a Mikóvár, ez utóbbit Mikó Ferenc csíki főkapitány építtette 1613-ban.
Dés (Dej)
Déva (Deva)
Gyulafehérvár (Alba Iulia)
Fogaras (Făgăraş)
Medgyes (Mediaş)
Nagyszeben (Sibiu)
Segesvár (Sighişoara)
Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe)
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)
Torda (Turda)
Vajdahunyad (Hunedoara)

[szerkesztés] Zarándokhelyek (Vallási turizmus)

Bikszád
Csíkszereda - Csíksomlyó - Somlyói Segítő Szűzanya kegyhelye, a katolikus székelyek és a csángók búcsújáró helye, a magyarság nemzeti búcsújáróhelye. [1]
Füzesmikola
Futásfalva
Gyulafehérvár
Kézdiszentlélek
Kolozsvár
Kolozsmonostor
Perkő
Szent Anna-tó
Széphavas
Szőkefalva - A Fény Királynőjének zarándokhelye Erdélyben. [2]
Tövis

[szerkesztés] Természeti helyszínek

A Gyilkos-tó ősszel

Békás-szoros tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita és Neamţ megye határán, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros-Hagymás Nemzeti Park része.
Gyilkos-tó (Lacul Roşu) természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén. Erdély egyik legismertebb és leglátogatottabb tava. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.
Fogarasi-havasok
Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp

[szerkesztés] Gyógyvízek, termálvízek (Egészségturizmus)

Szováta - az Erdélyi - medence keleti részén, a rapszodikusan felszínre bukkanó őstengerekből visszamaradt sóhegyeiről ismert székely vidéken helyezkedik el, a gyönyörű fenyvesekkel, tölgy - és bükkerdővel övezett Medve - tó partján fekszik a Görgényi havasok lábánál. A naptól melegített sós tavakban (Medve - tó, Mogyorósi - tó) különböző koncentrációjú vízrétegek különültek el a hegyeket oldó talajvíz hatására. A kiterített medvebőr alakú tónak a vize igen magas só koncentrációja és annak speciális összetétele miatt Európában egyedülálló, szinte valamennyi nőgyógyászati panasz gyógyítására alkalmas. Ezen kívül endokrinológiai elégtelenségek, reumatikus, neurológiai és rehabilitációs kezelésekre is kiváló. Igen jó százalékos aránnyal gyógyítják a meddőséget a tó vizével. A gyógyászati részleg egész évben igénybe vehető. Szováta minden évszakban alkalmas a kikapcsolódásra. Fürödni, csónakázni, horgászni, vadászni, kirándulni lehet. Téli sportolási lehetőségeiről is híres: sípályáit és szánkódombjait a környező országokból is szívesen látogatják a turisták, minden év januárjában Téli játékokat rendeznek. A táj látnivalókban rendkívül gazdag: Marosvásárhely, Segesvár, Brassó, a Békás szoros, a Gyilkos - tó, a Szent Anna - tó, Korond mind Erdély szépségét tárja elénk.
Homoródfürdő - Csíkszereda és Székelyudvarhely között félúton található a Hargita lábánál ez a kis üdülőtelep. Homoródfürdőn bővizű ásványvízforrások vannak, amit a helybeliek "borvíz"-nek neveznek. Az itteni ásványvizek nagyon hatásosak ivókúraként az idült savszegény, gyomornyálkahártya gyulladás, idült máj és epeút bántalmak gyógyítására. Nyáron kellemes ózondús klímájával a kirándulóknak, télen a Hargita közelsége miatt a sízőknek alkalmas.
Tusnádfürdő - A Hargita lábánál fekszik 650 m magasan, a Csukás - tavat körülvevő ősfenyvesek közt. Ahogy megérkezünk a fürdőtelepre, szinte megcsapja orrunkat a tömény fenyőillat. A gyógyászati részlegben szívbetegségeket gyógyítanak. A környék legnagyobb látványossága a Szent Anna - tó, mely az 1294 m magas Nagycsomád nevű vulkanikus hegy kráterében terül el. Számtalan kirándulási lehetőség nyílik a környékre: Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Csíkszentkirály.
Borszék - A Keleti Kárpátok gyöngye, a Gyergyói - és Beszterce hegység közötti 950 m magasan levő völgyben fekszik. Csodálatos fenyőerdők övezik, ezért tiszta, ózondús levegője igazi felfrissülést jelent a fáradt, kimerült, állandó stresszhatás alatt álló és álmatlanságban szenvedő szervezetnek. A települést az itt feltörő különböző összetételű ásványvíz forrás tette híressé. A források közé kis pavilonokat építettek, melyekben a századfordulón hangulatos zene szórakoztatta a sétáló közönséget. Borszék villái külsejükben a századelő hangulatát idézik. Gyógyászati részleg is működik itt (szív - és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, emésztési problémák, idegrendszeri zavarok ellen), ivó és fürdőkúraként használják a gyógyvizet.
Herkulesfürdő - Európai hírű fürdőhely, a Mehadia és Cserna hegység által körülvett völgyben fekszik, a Kazán - szorostól 25 km - re. Itt egyaránt érvényesül a közép - európai, Duna - Fekete - tengeri és mediterrán éghajlat. Az évi középhőmérséklet 14 fok. A környék növény - és állatvilága rendkívül változatos, de igazán híressé a gyógyvíz tette. Termálvizei gyógyító erejét már a rómaiak is ismerték. A 19. században igazi monarchiabeli fürdőhellyé vált, melynek hangulatát máig megőrizte. A gyógyvíz reuma, nőgyógyászati bántalmak, emésztési zavarok, periferikus idegrendszeri, légző - és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. Látnivalók: Herkules szobra, római fürdőház, Sissy villa, 100éves mammutfenyő. Kirándulási lehetőségek: Domogled hegység, Orsova, Kazán - szoros, Vaskapu, Drobeta Turnu Severin.