Dunántúl

A Wikitravelből

A Dunántúl Magyarország nyugati nagyrégiója, illetve az ország Dunától nyugatra eső földrajzi egysége. Bár a domborzati viszonyok erősen változnak a tájegységen az alföldtől a középhegységig, teljesen lapos területet a Hanság és Ormánság kivételével nem igazán találni.

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek régiók szerint (Tourinform nyomán)[szerkesztés]

Balaton turisztikai régió[szerkesztés]
  • Alsóőrs (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Itt áll az ország legidősebb nemesi családi épülete a Török-ház (15.sz.), mely turbánszerű tetőszerkezetéről kapta nevét. A középkorban Alsóőrs a kőfejtőjéről volt híres.
  • Balatonalmádi (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Már 1877 óta kedvelt nyaralóhely az északi parton a leghosszabb stranddal. A település jellegzetes építőanyaga a vöröses színű homokkő.
  • Balatonederics (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Figyelemre méltó látványossága a Nagy Endre által alapított Afrika Múzeum – trófeákkal és etnográfiai jelentőségű anyagokkal. A közelben fekszik a Csodabogyó Cseppkőbarlang.
  • Balatonfüred (Veszprém megye) – Nyaralóhely a Balaton északi partján. Az ország első gyógy- és fürdővárosa volt, de itt született a legelső balatoni vitorlásegyesület is. Figyelemre méltó épület a Jókai – villa, melyben ma az író emlékmúzeuma működik. Klinikája már 300 éve várja a szívbetegségben szenvedőket. Színházában mintegy 180 éve minden esztendőben megrendezik a Füredi Anna-bált. Érdemes felkeresni a Lóczy-barlangot is.
  • Balatonudvari (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. Különlegessége temetőjének 50 szívformájú síremléke (1808-1840).
  • Felsőőrs (Veszprém megye) – A település ékessége román kori préposti temploma. Természeti értéke a Forrás-hegy, mely hűen bemutatja a környék tektonikus mozgásait, változásait.
  • Keszthely (Zala megye) – A legnagyobb fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A Festetics kastély a kisváros impozáns látnivalója, 101 szobájával, kápolnájával, Helikon Könyvtárával és a Helikon Kastélymúzeummal, gyönyörű parkjával az ország méreteit tekintve harmadik legnagyobb kastélya. Festetics György alapította a Mezőgazdasági Főiskolát és a Georgikon Múzeumot. A Balaton történelmi emléktára a Balaton Múzeum. Várja látogatóit több bormúzeum és a Babamúzeum is.
  • Örvényes (Veszprém megye) – A Pécsely-patak mellett magasodik a Vízimalom, mely már 1211-ben is búzát őrölt. Ma múzeumként üzemel.
  • Szigliget (Veszprém megye) - Fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A hangulatos helység házai a hegyoldalra kúsznak. Fennmaradtak zsupfedeles műemléképületei melyek védelem alatt állnak. 242 m magasan emelkednek a 13. században épült majd 1702-ben felrobbantott vár romjai.
  • Tihany (Veszprém megye) – Elsősorban apátsági templomáról ismert fürdőtelepülés a Balaton északi partján. A Tihanyi-félszigeten, a Balaton legkeskenyebb részén helyezkedik el. A bencés apátságban őrzik I. András Árpád-házi uralkodó sírját. Ugyanitt tekinthető meg első nyelvemlékünk a Tihanyi Apátság alapítólevele. A templom nyaranta orgonakoncertek helyszíne
  • Boglárlelle (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Két településből jött létre, híres a BB üdítőitalokról és a BB pezsgőről is.
  • Balatonföldvár (Somogy megye) – 1872 óta fürdőtelepülés a Balaton déli partján. A leghangulatosabb üdülőhelyek egyike, mely nevét egy vaskorszaki várról kapta. Kilátójából csodálatos panorámában gyönyörködhet a vendég.
  • Balatonszárszó (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Neve József Attila halálával függ össze. Az ő emlékét idézi a József Attila Emlékmúzeum és a költő bronzszobra is. A Bagolyvár a középkori várak stílusában a 20. században született építmény.
  • Balatonszentgyörgy (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Egyetlen látványossága a vadászkastélynak tervezett, Festeticsek által építtetett „Kővár”.
  • Fonyód (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Az 1930-as évek legnépszerűbb nyaralóhelye volt a 19. században újra benépesült helység. Kikötője és strandja a hosszabbak közé sorolható a parton, mólója 480 m hosszú. A berzsenyi-kilátóról a környék panorámájában lehet gyönyörködni.
  • Siófok (Somogy megye) - a Balaton déli partjának legjelentősebb városa. Joggal birtokolja a „Balaton fővárosa” címet, mivel 17 km hosszan húzódik végig strandokkal övezett partja a tó mentén. Részei az Aranypart és az Ezüstpart. Siófok evangélikus temploma Makovecz Imre munkáját dicséri. További látnivalók a Víztorony és az Ásványmúzeum.
  • Szántód (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Tihany és Szántód között éri el legkisebb szélességét a Balaton, így Szántód jelentős közlekedési csomópont, a balatoni kompátkelés központja már évszázadok óta. Aquáriumában megtekinthető a Balaton állatvilága. A Szántódhoz csatlakozó Szántódpuszta a lovasturizmus centruma.
  • Zamárdi (Somogy megye) – Fürdőtelepülés a Balaton déli partján. Főleg családi nyaralóházak jellemzik. Látnivalója a barokk templom és a tájház. Fennmaradt több népi emléképülete is.
  • Buzsák (Somogy megye) – Elsősorban folklórjáról, népi hagyományairól, a buzsáki csipkéről nevezetes település. A 200 esztendős buzsáki parasztház megismerteti a látogatókat a falu történetével és népi hagyományaival. Sokan felkeresik a közeli Csisztapuszta termálfürdőjét is.
  • Hévíz (Zala megye) - A településen található a világ legnagyobb természetes termáltava. A Hévízi gyógytó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. Vize nemzetközileg elismert gyógyvíz.
  • Nagyvázsony (Veszprém megye) – A Balatontól északra fekvő város kiemelkedő látnivalója a Kinizsi vár, melynek névadója Kinizsi Pál (1446-1494), Mátyás király és a Fekete sereg vezére. Az épült történetébe a Vármúzeum nyújt betekintést, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Csak kívülről ismerhető meg a másik nevezetesség, a 18. századi Zichy kastély védett parkjával, mely rendezvények helyszíne.
  • Somogyvár (Somogy megye) – Nemzeti emlékhely, 1091-ben alapított bencés apátsága és kolostora a román és gótikus stílus jeles példája Magyarországon.
  • Tapolca (Veszprém megye) – A Tapolcai-medencében fekvő kisváros igen érdekes környéken helyezkedik el, hiszen 14 bazalthegy veszi körben. Egyedülálló geológiai csodája a 4 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, amelyen földalatti csónakkirándulást tehetnek a vendégek. Romantikus látnivaló a városka 200 esztendős vízimalma.
  • Zalakaros (Zala megye) – Nemzetközi hírű gyógyfürdőhely a Balatontól déli irányban. A 96 fokos víz 2300 m mélységből tör fel, különösen a reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésre alkalmas.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió[szerkesztés]
  • Bük (Vas megye) - Európa hírű fürdőhely, melynek nevét gyógyvize tette ismertté. 35 ha területen fekvő 14 medencés fürdője az osztrák határtól pár kilométernyire fekszik. A fürdőváros szolgáltatásait golfpályák egészítik ki.
  • Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye) - Korábban Eszterháza, az egykori hercegi rezidencia, szimbóluma az Esterházy kastély.
  • Győr (Győr-Moson-Sopron megye) - A "Folyók városaként" ismert egykori római Arrabona, a középkor óta püspökségi központ. Óvárosa a Káptalan-dombon terül el. Neves látnivalói a Dóm, a Papnevelde, a Borsos Miklós Múzeum, a Kreszta-ház, a Patkó Imre -gyűjtemény, a Szent Ignác-templom, a Városháza és az Eszterházy kastély.
  • Ják (Vas megye) - A település őrzi Magyarország legszebb román korból származó templomainak egyikét, a Szent Jakab-plébániatemplomot.
  • Kőszeg (Vas megye) - Igen nevezetes történelmi emlékhely, melynek hírére 11 órakor is szólnak a harangok. Legismertebb építménye a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.
  • Nagycenk (Győr-Moson-Sopron megye) – A Nagycenki Széchenyi kastély Széchenyi István (1791-1860) gróf Széchenyi István családi birtokainak központja volt, ő maga az 1840-es években tartózkodott itt. Ma Széchenyi Emlékmúzeum működik épületében. A kastélytól 2600 m hosszú út vezet a családi kriptához melyet 260 esztendős hársfák szegélyeznek, s melyben a „legnagyobb magyar” nyugszik nejével.
  • Pannonhalma (Győr-Moson-Sopron megye) - a Pannonhalmi kistérségben fekszik. Legfőbb látványossága az ezer éves Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Világörökség része.
  • Sárvár (Vas megye) – Gyógy- és Wellness Fürdője illetve a Sárvári Termálkristály alapozta meg újra hírnevét a kisvárosnak.
  • Sopron (Győr-Moson-Sopron megye) – A „civitas fidelissima” („leghűségesebb város”) címet kiérdemlő hangulatos település, mely egyben Magyarország műemlékekben leggazdagabb helysége - közvetlenül Budapestet követi a rangsorban. Látnivalói: a Tűztorony, magángyűjtemények (Stornó-gyűjtemény), a Lábas-ház, a Patikamúzeum. Felette emelkedik a Lővérek.
  • Szombathely (Vas megye) – Megyeszékhely, Savaria római kori emlékeivel büszkélkedhet a Borostyánkő-út mentén. A fórumon intézmények romjai, Pannonia legnagyobb mozaikja és Mercurius–szentély kerültek felszínre. Az ásatásokon előkerült leleteket a Savaria Múzeum őrzi. Iseumon a II. századi Isis-szentély romjai magasodnak. Későbbi időkből származó látnivalói: a Bazilika, a Püspöki Palota, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria és a Kámoni Arborétum.
Közép-Dunántúl turisztikai régió[szerkesztés]
  • Agárd (Fejér megye) – A Velencei-tó jelentős üdülőtelepülése, élénk horgász- és evezősközpont, vitorlás, kajak, kenuversenyek szereplői gyakorolnak itt. Modern termálfürdőjében 36 fokos vízben fürdőzhetnek a vendégek.
  • Alcsútdoboz (Fejér megye) – A település legfőbb nevezetessége az Arborétum, mely minden évszakban alkalmas a sétára. A 40 ha területen felkereshető József nádor (1776-1847) háza is. Ő alapította itt az első kertet mintegy 300 növénnyel.
  • Csákvár (Fejér megye) – A fazekasság egyik népi központjának számít, az itt készített kerámiákat zöld és sárga színek uralják, az alkotásokat a Vértes Múzeum mutatja be. Fennmaradtak a római korból származó Floriana archeológiai emlékei is.
  • Csesznek (Veszprém megye) – A város szélén magasodik, a Bakony szélén a hegyre épült gótikus vár romja. Már 1263-ban állt – mint lakótorony és börtön – földrengés és villámcsapás pusztította el.
  • Esztergom (Komárom-Esztergom megye) – A Dunakanyar gyöngye, a magyarországi katolikus egyház központja. Esztergom várát 972-ben I. Szent István király alapította. A 19. században klasszicista stílusban emelt bazilikája az ország legnagyobb katolikus temploma, különlegessége a reneszánsz Bakócz-kápolna a 16. századból. Igen értékes kincstára, mely mintegy 400 tárgyat mutat be. Mindszenty József síremléke a bazilikában ma már zarándokhely. További látnivalók a városban a Várkápolna, a Vármúzeum, az Érseki Palota, a Balassi Bálint Múzeum.
  • Herend (Veszprém megye) – A világhírű herendi porcelán hazája, az 1826-ban létrehozott porcelán manufaktúra legszebb termékeit – mintegy 8000 kiállított tárgyat - a Porcelánmúzeumban tekinthetik meg a látogatók.
  • Komárom (Komárom-Esztergom megye) – A Duna-menti város helyén állt a római Brigentio. I. Szent István építtetett egy erődöt, melyet aztán az 1800-as években kibővítettek. Monostor erődje egyike a legnagyobb épen fennmaradt ilyen jellegű katonai építménynek. A kisebbik, ún. Igmándi erődben a Klapka György Múzeumot rendezték be. A város szélén helyezkedik el a Komáromi gyógyfürdő, melynek vize a reumatikus és nőgyógyászati bántalmak kezelésére alkalmas.
  • Magyarpolány (Veszprém megye) – Európa Nostra-díjas helység, a kitüntetést 83 népi műemléki épületből álló Falumúzeuma révén nyerte el. A Kálváriahegyre vezető 1780-ban létrehozott Keresztút egyike a legszebbeknek Magyarországon. Minden év pünkösdjén megrendezik itt a Polányi Passiójátékokat.
  • MajkOroszlány (Komárom-Esztergom megye) – Valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.
  • Martonvásár (Fejér megye) – A helység neve Ludwig von Beethovent idézi, aki két alakommal tartózkodott vendégként a Brunsvick családnál. A neogótikus Brunsvick kastély Beethoven Múzeuma eleveníti fel a zeneszerző látogatását. A kastélypark csodálatos 40 ha területű Arborétuma, és a tó szigete sétára csábítja a turistákat és a koncertek kedvelőit egyaránt.
  • Pápa (Veszprém megye) – Történelmi látnivalókkal rendelkező település. Látható itt a Eszterházy kastély, a Plébániatemplom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház. Ókollégiumába jártak Petőfi Sándor és Jókai Mór.
  • Sümeg (Veszprém megye) – Vára egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt erődítményeknek az országban. A XIV. századi műemlék 270 m magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek.
  • Székesfehérvár (Fejér megye) – A hajdani Alba Regia az Árpád-házi királyok első székhelye volt. Bazilikájában 500 év alatt 37 királyt és 39 királynőt koronáztak meg, itt nyugszik I.Szent István király. Látnivalói a ferences templom és rendház, a Püspöki Palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház, a Schaár Erzsébet Gyűjtemény.
  • Tata (Komárom-Esztergom megye) – a „Vizek városa”, a középkorban királyi pihenőhely – erre emlékeztet tóparton épült vára is a Kunyi Domokos Múzeummal. További látnivalók a tatai vízimalmok (12.sz.), a Cifra malom (16.sz.), a Geológiai Múzeum, a kőfejtő, a Fellner Jakab kilátó és a tatai Fényes fürdő.
  • Tác (Fejér megye) – a II-IV. században mint Gorsium Herculia élte virágkorát a „magyar Pompei”, Alsó-Pannónia egyházi központjaként. Ma az ország egyik legnagyobb területen fekvő archeológiai parkja és Európa legkiterjedtebb római kori ásatási területe.
  • Veszprém (Veszprém megye) – A „Királynék városa” a Séd-patak partján, az ország első püspöki székhelye. A vár 540 m magas sziklára épült, a várnegyed atmoszféráját szép polgárházak biztosítják. Nevezetességei a Tűztorony, az Érseki Palota és a Gizella–kápolna. A belváros sok kulturális látnivalója mellett figyelmet érdemel még a Kittenberger Kálmán Állatkert is.
  • Vértesszőlős (Komárom-Esztergom megye)– Ősember-lelőhelyén Európa legidősebb, 350 000 esztendős leletére, Samura találtak rá 1965-ben. A lelőhelyen 200 különböző ősi növény és állatok nyomataira is bukkantak.
  • Zirc (Veszprém megye) – A Bakony szívében fekvő város a már 1182-ben létező cisztercita apátsági templomának köszönheti hírnevét. Itt tekinthető meg a Reguly Antal Emlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum is. Zirc Arborétuma mintegy 600 különböző növényfaj otthona.
Dél-Dunántúl turisztikai régió[szerkesztés]
  • Abaliget (Baranya megye) – Nevezetessége, az Abaligeti cseppkőbarlang 1768 óta ismert. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang, környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dunántúlon.
  • Decs (Tolna megye) – a Sárköz központja főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről, szőtteseiről, csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma.
  • Dombóvár-Gunaras (Tolna megye) – Gyógy- és termálvize miatt kedvelt fürdőhely stranddal és Csónakázó-tóval a Gemenci erdő közelében.
  • Kaposvár (Somogy megye) – 1993 óta püspökségi központ Somogy megye székhelye. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű klasszicista épülete. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia és a sós termál vizű uszoda és fürdő. Közelében található a Deseda horgásztó is.
  • Mohács (Baranya megye) - 1526. augusztus 29-én II. Szulejmán (Szolimán) török szultán hadserege legyőzte a magyar sereget. A mohácsi ütközetre emlékeztet a település történelmi emlékhelye. Néprajzi érdekessége a busójárás minden esztendőben. A város híressége még a Püspöki Palota és a Szent Jakab-kápolna.
  • Orfű (Baranya megye) – a Mecsek lábánál fekvő üdülőfalu, ahol a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó és az Orfűi-tó várja a fürdőzőket illetve a horgászokat.
  • Pécs (Baranya megye) - megyeszékhely, melynek látnivalói a Dzsámi, a Székesegyház és az Ókeresztény sírkamrák (UNESCO Világörökség), Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje, nevezetes még Vasarelli és Zsolnay Múzeuma is. 2009-ben Európa Kulturális Fővárosa.
  • Pécsvárad (Baranya megye) – Váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi, ki elhozta István király koronáját Rómából. További érdekességek még a Nagyboldogasszony-templom és a Mindenszentek-templom, illetve Szabó László 56-os emlékműve.
  • Siklós (Baranya megye) – a legdélebbi fekvésű város Baranyában az országban legépebben fennmaradt várnak köszönheti hírnevét. 1992-ben Siklóson felújították Malkocs bej dzsámiját. A Siklóssal összeépült Máriagyűd településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma. A 18. században ferences szerzetesek építették fel.
  • Sikonda (Baranya megye) – gyógyfürdő település a Mecsek északi oldalán hidrogén-karbonátos vízzel. Lehetőség nyílik itt még a Sikondai Pihenőpark és a közeli Melegmányi-völgy túraútvonalainak felkeresésére is.
  • Szenna (Somogy megye) – A népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici természetvédelmi Terület része.
  • Szekszárd (Tolna megye) – Tolna megye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. Ismert Liszt Ferenc emlékhelyéről, Babits Mihály szülőházáról, XI. századi bencés apátságának romjai. Valódi hírnevét azonban a bor alapozta meg, a Szekszárdi borvidék központja, melyet a település címere is szimbolizál.
  • Szigetvár (Baranya megye) – Történelmi emlékhely, mely főképpen váráról vált híressé. 1566-ban Zrínyi Miklós védelmezte II. Szulejmán seregeivel szemben. A várban kapott helyet a Zrínyi Miklós Vármúzeum. Török kori épületei még az Ali pasa mecset (1589) és az egyetlen Magyarországon fennmaradt török lakóház (XVI. sz.).
  • Villány (Baranya megye) – Borvidéki központ főutcáján műemlék jellegű pincesorokkal (Merlot, Cabernet, Kéknyelű) és a Teleki Zsigmond Bormúzeummal. Érdemes meglátogatni még a modern művészek alkotásait tartalmazó Villányi Szoborparkot is.

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]

Természeti örökség

  • Természeti tájak

Bakony, Mecsek, Keszthelyi-hegység, Kőszegi-hegység, Vértes, Dunántúli-dombság

  • Természetvédelmi területek

Duna–Dráva Nemzeti Park, Fertő, Fertőrákosi kőfejtő, Gemenci-erdő, Jeli-arborétum, Kis-Balaton, Őrségi Nemzeti Park, Szigetköz,

  • Fürdőhelyek

Balaton, Harkány, Hévíz, Velencei-tó, Zalakaros

Épített örökség

  • Történelmi városok

Esztergom, Kőszeg, Pápa, Veszprém, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely

  • Várak, erődök

Cseszneki vár, Csókakő vára, Jurisics-vár (Kőszeg), Monostori-erőd (Komárom), Ozorai vár, Nádasdy-vár (Sárvár), Pécsváradi vár, Siklósi vár, Simontornyai vár, Sümegi vár, Szigetvári vár, Tatai vár, további várak…

  • Paloták, kastélyok, kúriák

Esterházy-kastély (Fertőd), Festetics-kastély (Keszthely), Dégi Festetics-kastély, Brunszvik-kastély (Martonvásár), Nádasdy-kastély (Nádasdladány), további kastélyok…

  • Egyházi építmények

Dzsámi, Csempeszkopácsi templom, Esztergomi bazilika, Jáki templom, Lébényi templom, Majki műemlékegyüttes, Pannonhalmi apátságVilágörökség része, Pécsi ókeresztény sírkamrákVilágörökség része, Pécsi dóm, Pécsváradi altemplom, Pusztatemplom (Somogyvámos), Türjei templom

További látnivalók

Gorsium (Tác), Herendi porcelángyár, Iseum romkert (Szombathely), Szennai tájház, Vértesszőlősi Ősembertelep

Források[szerkesztés]



Dunántúl témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak