Dél-Alföld

A Wikitravelből

Dél-Alföld Magyarország turisztikai régiója. Megyéi: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye.



Nevezetességek települések szerint (Tourinform nyomán)[szerkesztés]

  • Baja (Bács-Kiskun megye) - A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Sokszínű népességgel rendelkező hely kisvárosi hangulattal. Korábbi vásárváros jellegét épületei is tükrözik. Látnivalói: Városháza, ferences templom, Szent Péter és Pál - templom, Zsinagóga, szerb templom. Híres a bajai halászlé.
  • Hajós (Bács-Kiskun megye) - A svábok által egyforma stílusban és magasságúra épített pincék sora lenyűgöző látvány. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő löszbevájt alsópincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híresen jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogatónak. Jellemző fajták Cabernet, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pince át lett alakítva vendégfogadásra alkalmassá, illetve sok ilyen épült újonnan.
  • Kalocsa (Bács-Kiskun megye) - Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. A fűszerpaprikájáról és csipkéjéről híressé vált helység népművészeti kincsekben bővelkedik (Népművészeti tájház, Magyar Fűszerpaprika Múzeum). Érseki bazilikája impozáns barokk műalkotás. Igen gazdag az Érseki Palota kincstára.
  • Kecskemét (Bács-Kiskun megye) - A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Barackpálinka és Kodály-módszer, ami első hallásra a városról az idegennek eszébe juthat. Nevezetességei: Kossuth tér, szecessziós Városháza, Szent Miklós-templom, Cifrapalota, piarista templom és rendház, evangélikus templom, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Szórakaténusz Játékmúzeum. Fotómúzeuma kuriózum Magyarországon. A pálinkagyártással a Zwack Gyümölcspálinka-főzde termeiben ismerkedhetünk meg.
  • Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye) - A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város Városházája az egyik legszebb szecessziós épület. A Hattyúház nevű épületben Petőfi Sándor lakott gyermekkorában. Családjának fennmaradt tárgyait a Petőfi Múzeum őrzi. A Hattyúháztól pár lépésnyire, ugyanazon utcában Móra Ferenc szülőháza áll, mely ma szintén múzeum. Érdemes ellátogatni a Kiskun Múzeumba is.
  • Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye) - Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. Budapesttől délre 120 km-re, Kecskeméttől 63 km-re dél-délnyugatra. A halasi csipke a település világhírű terméke, ennek különleges alkotásaiba nyújt betekintést a Csipkeház. További látnivalók: Szentháromság tér a kereszttel illetve a Szent Péter és Pál templommal, Zsinagóga, Szélmalom, Torma János Múzeum. Termálfürdőjében az izületi és gerincbetegségekre hatásos vizet találhatnak a gyógyulni vágyók. A közelben fekszik a Fehér-tó és a Sós-tó.
  • Kiskunmajsa (Bács-Kiskun megye) - Jó borairól és gyógyvizéről ma már egyaránt ismert város. A fürdőzőket és betegeket a Jonathermál vize gyógyítja.
  • Lajosmizse (Bács-Kiskun megye) - A Kecskemét melletti homokhátság északi részén, az 5-ös és az M5-ös autópálya mellett fekszik. Gasztronómiai élményt jelent felkeresni a települést a Tanyacsárdával - cigányzene, lovaglás és lovasbemutató ismertet meg az Alföld népi kultúrájával. Lajosmizse - Bene különlegessége a Tanyamúzeum.


  • Békéscsaba (Békés megye) - Megyeszékhely, Békés megye gazdasági-földrajzi központja. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Nevezetes még a Szlovák tájház, az evangélikus Nagytemplom, a Munkácsy Múzeum, a Munkácsy - emlékház, a Meseház és a Gabonamúzeum.
  • Gyula (Békés megye) - Kisváros, mely az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján, közvetlenül a román határ mellett, Magyarország legmélyebben fekvő területén, 88 méteres tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Gótikus vára a 15. század óta áll mai helyén. Az ország egyik legszebb romantikus hangulatú fürdője a Várfürdő. Neves még a Százéves cukrászda, az Erkel Ferenc-ház, a Ladics-ház, a Kohán György Múzeum. A város népszerű terméke a gyulai kolbász, melynek történetét a Húsipartörténeti Gyűjtemény ismerteti. Figyelmet érdemel továbbá a Szűz-Mária- kegy- és emléktárgyak Gyűjteménye és a 8 km-re fekvő Tanyamúzeum is.
  • Szarvas (Békés megye) - Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján található város. A helység idegenforgalmi hírnevét a Szarvasi Arborétum alapozza meg, ahol 86 ha területen mintegy 1600 növény látható. Szarvas ún. szárazmalma egyike a három fennmaradottnak az országban. A Szlovák Parasztházban a helyi szlovák kultúra tárgyait állították ki. A város egy része a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik.
  • Mezőhegyes (Békés megye) - Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton elterülő település - a román határ mellett. Mezőhegyes lovas múltjának újjáéledése Csekonics József vérteskapitánynak köszönhető, az ő javaslata alapján II. József itt alapított katonai ménest. A "Császári és Királyi Ménesintézet" alapítólevele 1784. december 20-án született meg, ma a Világörökségek Várományosa.
  • Csongrád (Csongrád megye) - A Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Köröstorok) felett terül el, három műemléki halászházzal, a Tari László Múzeummal és a Gyógyfürdő és Szabadidőközponttal.
  • Hódmezővásárhely (Csongrád megye) - Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekszik. Az Alföld dél-keleti részén, Szegedtől 25 km-re található, a 45-ös és a 47-es számú utak találkozásánál. Az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa. Népművészete révén vált ismertté a helység, ezt Népművészeti Tájház tárja a közönség elé. Az Alföld képzőművészetét az Alföldi Múzeum alkotásai ábrázolják. Legszebb fazekastárgyait a Csúcsi fazekasházban csodálhatják meg a vendégek. Zsinagógája a szecessziós építészet remeke. A Tornyai János Múzeumban kőkori Vénusz szobrot és archeológiai leletet tekinthetünk meg.
  • Ópusztaszer (Csongrád megye) - A honfoglalók Zalán bolgár vezér legyőzése után harmincnégy napig együtt maradtak és "azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét...", s "azt a helyet a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának" (Anonymus). Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a Feszty körképpel és kiállításokkal, rendezvényekkel emlékezik meg a történelem jeles eseményeire, alakjaira. Fő attrakciója a Rotunda épületében elhelyezett 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű panorámakép, melyet Feszty Árpád készített több alkotótárs közreműködésével (1893-1894).
  • Szeged (Csongrád megye) - A Tisza és Maros találkozási pontján fekvő nagyváros, melyet nem csak a Pick-szalámi és a fűszerpaprika illetve a szegedi halászlé hazájaként ismerünk. Legfőbb nevezetessége a Dóm tér a neoromán stílusú Dómmal, az ország második legnagyobb templomával. Ezen a téren csodálhatók meg nyaranta a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvényei is. További látványosságot ígér még a a Széchenyi tér és a Reök-palota.

Természeti örökség[szerkesztés]

Körös-Maros Nemzeti Park[1][szerkesztés]

Területe: 50 134 hektár -fokozottan védett 6411 hektár Alapítva: 1997. Fekvése: Alföld - A Körösök, a Maros és a Tisza közt, a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Igazgatóságának működési területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit. A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra.

Bemutatóhelyei:

  • Bihari Madárvárta:
  • Kardoskúti Múzeum: "A Fehér-tó természeti értékei" című kiállítás az ország legértékesebb természetvédelmi területei között szereplő Fehér-tó sófelhalmozódásának, elszikesedésének történetét, környékének régészeti kincseit, természeti szépségeit gyűjti egy kollekcióba.

Tanösvények: Kígyósi tanösvény, Mágor-pusztai tanösvény

Látogatóközpontok: Körösvölgyi Látogatóközpont (Szarvas), Réhenyi Látogatóközpont (Dévaványa - Réhely).

Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület: a Szarvasi Arborétum részben Szarvas város, részben Békésszentandrás község közigazgatási határában található. Ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 hektár területen. Alapítója az olasz származású Bolza család volt, nevét ifj. Bolza József (Pepi gróf) emlékére kapta. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara felügyeli. [2]

Kiskunsági Nemzeti Park[3][szerkesztés]

Területe: 56 761 hektár -fokozottan védett 12 457 hektár. Fekvése: Alföld – Duna-Tisza köze. 9 különálló egységből áll. Az 1974. december 20-án alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található.

Bemutatóhelyei:

  • Bugacpusztai Pásztormúzeum (Bugacpuszta), - A park leghíresebb látványossága, melyet 1933-ban nyitottak meg. A puszta közepén, kiskunsági szárazmalmok stílusában emelt épület, a kiskunsági pásztorok életébe enged bepillantást. Tradicionális szerszámokat, eszközöket, a terület értékeit tárja látogatói elé. 2005-ben dr. Tóth Károly és Kontra László emlékére (a nemzeti park alapítói) emlékhelyet hoztak létre. A múzeum környékén szürke marhák, racka juhok, lovak élnek jellegzetes pusztai hangulatot sugallva. [4]
  • Árpád-kori falurekonstrukció (Tiszaalpár) - A Millennium apropójából született létesítmény a környéken folyó ásatások eredményeit dolgozza fel, a korabeli településszerkezetet álmodja újra. Láthatók területén a mindennapi élet és a helyi állattartás egyes építményei egyszerű berendezéssel.
  • Virágh-kúria Helytörténeti Gyűjtemény (Kunszentmiklós),
  • Kiskunsági Madárvárta – Kolon-tó (Izsák),
  • Látogatóközpontok: Tisza-völgyi Látogatóközpont (Szatymaz), „Természet Háza” Látogatóközpont (Kecskemét)

Egészségturizmus (gyógy- és wellnessturizmus)[szerkesztés]

Csongrád megye gyógyfürdői

Bács-Kiskun megye gyógyfürdői

Békés megye gyógyfürdői

Falusi turizmus[szerkesztés]

Települések: Ballószög, Csólyospályos, Homokmégy, Császártöltés-Kiscsala, Fülöpjakab, Kerekegyháza.

Települések: Békés, Békésszentandrás, Csorvás, Kétegyháza, Nagybánhegyes, Szarvas.

Települések: Balástya, Csongrád, Kiszombor, Mártély, Mórahalom, Ópusztaszer, Szatymaz, Tiszasziget, Zsombó.

Kulturális rendezvények[szerkesztés]

Művészeti fesztiválok (Magyar Művészeti fesztiválok Szövetsége - http://www.artsfestivals.hu)

  • Gyulai Várszínház (Gyula)
  • Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (Kecskemét)
  • Nemzetközi Kodály Fesztivál (Kecskemét)
  • Szegedi Szabadtéri Játékok (Szeged)

Források[szerkesztés]

  • Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003.
  • Üdüljön szép falvainkban! Falusi Turizmus szálláshely katalógus, kiad. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége.


Külső hivatkozások[szerkesztés]



Dél-Alföld témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken